Sok-sok vivodas kozott,elhataroztam,hogy leirom en is a tortenetemet.Megindulva olvastam a veletek tortenteket es kivanom,hogy mindenki talalja meg a vigasztalast,remenyseget minden, kilatastalannak tuno helyzetben is! Hogy megertsetek,min mentem keresztul eletem folyaman,kezdem egy nehany gondolattal gyermekkorombol...Szuleim zuros maganelete miatt,nagymamam nevelt 6 honapos koromtol.Kesobb szuleim elhunytak,mindketten,balesetben.

Kicsi gyerekkorom ota szorongasok es remalmok gyotortek, aminek a fo oka az agressziv es hatalommanias apam volt. Iszonyatosan feltem es egyben undorodtam is tole. Allando rettegesben tartott engem es a testveremet, egy-egy apro "hibaert" is buntetes jart, veres, uvoltozes, fenyegetes. Az anyam sosem lepett kozbe es vedett meg minket. Sosem ertettem, hogy hogyan szerethet egy ilyen embert, mert nyilvanvaloan imadta az apamat.

Kissé vonakodva írom meg történetem, mert végül is sokkal durvább megdöbbentőbb eseteket olvastam az enyémnél. Szerencsére rám más hatást tett, de ez sem éppen pozitív. Általános suliban én voltam az egyik legvékonyabb, csúfoltak is emiatt, de sokan mondták (családban) milyen szép vagyok szép a mosolyom stb. Kb 9 éves voltam mikor az egyik barátnőméknél voltam, a nővére aki akkor 13-14 lehetett bejött hozzánk a szobába becsukta az ajtót, én azt hittem otthon voltak barátnőm szülei is de mint kiderült nem.

Az első eset 10 éves koromban történt. Nagynéném apósa volt otthon és elvittem hozzá az unokáit. A gyerekek elaludtak (az idősebbik 1 - 1,5 éves, a kisebbik 6 hónapos volt). A "nagypapa" átölelt, ami jól esett nekem, de fogalmam se volt, hogy hátsó szándéka is van az öregnek.

Nagy megkönnyebbülés volt számomra, hogy létrejött, létrehozták ezt az oldalt, társaságot. Reményt ad. Többször gondolkodtam rajta, hogy megírom a "történetem", de valamiért még nem tudtam rászánni magam. Nem is tudom, hogy megteszem-e, de jó érzésé, hogy megtehetném bármikor.

Gyermekkoromban családi helyzetemből kifolyólag sok rokonnál, ismerősnél laktam. Így kerültem 11 évesen édesanyám barátnőjéhez, kinek férje és három gyermeke van, 2 idősebb fiú és egy lány. Fél év múlva az idősebbik fiú elkezdett közeledni felém az egyik éjjel. Elkezdett simogat. Először csak a kezemet (erre keltem fel), majd a takaró alatt a lábamat, majd a hálóing alatt tovább.

Nem is tudom, hogy hol kezdjem.14 éves voltam, amikor ez a borzalom megtörtént. Még most is megfeszül bennem minden, ha erre gondolok. Becsapottnak, megalázottnak, hülyének, rossznak, ribancnak, hibásnak, megerőszakoltnak, megtaposottnak, meggyalázottnak éreztem,és érzem még sokszor magam. A mai napig kihatással van ez a dolog az életem különböző területeire.

Néhány történetet elolvasva talán még hálát is adhatok a Teremtőnek, hogy velem csak annyi történt, amennyi... Nem emlékszem rá pontosan, hogy mikor történt. Talán 4-6 éves koromban... 8 éves koromig a nagyszüleimmel éltünk egy házban, a közelünkben nem nagyon laktam korombeli gyerekek. Sokáig nem született testvérem sem, így gyakran jártam át nagymamámmal a szomszédokhoz, jól éreztem magam a felnőttek társasgában.

Elnézést érte, ha nem ide illő, de az érem másik oldalaként talán mégsem érdektelen ehelyt sem. Pedagógiai, sport és egyéb irányultságaim okán, szinte csak passzió-díjazásért, úgy tíz esztendőn át, minden évben, az ország legkülönbözőbb tájain táboroztattam egy széles munkahelyi közösség általános iskolás korosztályú gyermekeit. Természetemből következően és a számos pozitív visszajelzés szerint is sikeresnek érezve, nagyon szerettem ezt csinálni.

A kislányomról és rólam szól. Örökbe fogadtunk egy kislányt aki másfél éves volt, ő lett szemünk fénye. Az addigi családi, baráti kapcsolataink minősége komoly változásokon ment keresztül. Volt aki már nem látott szívesen minket kislányunkkal, volt akivel szorosabbra fűződött. Férjem családja közelebb került, míg édesanyámék távolodtak. Férjem szülei mindig nagy örömmel fogadták a kislányt. A látogatások mindennaposak lettek.

Az emberrel elkövetett legembertelenebb dolog amit el lehet követni!!!!!!Én pozitív okból gondoltam,hogy megosztom a történetem,mert igenis van kiút,tudom,mert nekem is át kellett élnem milyen is az, amikor egy ember kisgyerekként elveszi a nőiességemet,a gyermekkorom,és később majdnem az anyaságom!24 évig cipeltem ezt a terhet,bűntettem magam,rossznak,szennyesnek éreztem magam.

Kiskoromban, olyan 7-8 eves lehettem mikor az unokatestverem kulonbozo szexualis jatekokba vitt bele. Ez nagyjabol egy hetet tartott, mivel azt mondtam, ha nem hagyja abba bearulom. Nem mertem eddig a napig elmondani senkinek. Most fogtam fel mit is tett velem 13 evesen.

Nagyimnál voltunk lent. 12 éves voltam. A saját apám késő este bejött a szobába mikor már aludtam és engem nézett. Aztán benyúlt a nadrágjába, és csúnya szóval elővette a péniszét és önkielégítést hajtott végre miközben engem nézett.

Sziasztok! Az én történetem nem olyan tragikus kimenetelű, mint a tiétek... Sokat végig sem tudtam olvasni, annyira borzasztó. Az én kis sztorijaim mégis elkísértek engem az utóbbi 31 évben. És ha nem is gondolok ezekre nap, mint nap, van, hogy valahogy mégis feljön.

Sziasztok, én egy apuka vagyok, van egy nagyon kicsi lányom akit sikeresen elválasztottak tőlem, olyan egyszerűséggel, hogy visszaélve a törvényekkel nem engedték vele a kapcsolatot s ezáltal elidegenítették amit a javára írtak a döntésnél. Eltiltottak tőle, mert sikeresen kiprovokáltak egy olyan cselekményt aminek következménye automatikusan ez. S hogy hogyan érték ezt el? Elmondanám az utolsó esetet ami inkább ide vonatkozik (az oldal témáját tekintve).