Gyermekkoromban családi helyzetemből kifolyólag sok rokonnál, ismerősnél laktam. Így kerültem 11 évesen édesanyám barátnőjéhez, kinek férje és három gyermeke van, 2 idősebb fiú és egy lány. Fél év múlva az idősebbik fiú elkezdett közeledni felém az egyik éjjel. Elkezdett simogat. Először csak a kezemet (erre keltem fel), majd a takaró alatt a lábamat, majd a hálóing alatt tovább.

Próbáltam forgolódni hátha észreveszi, hogy én nem akarom ezt az egészet. De nem így lett. Addig forgolódtam minden lehetséges poziturába amíg véletlen leestem a földre mellé. Itt tovább simogatott mindenhol. Nem tudom pontosan mi történt egy idő után, mert félelmemben mély álomba "ringattam" magam. Tudtam, h szólnom kellen vkinek egy felnőttnek, de nem mertem mert féltem, hogy nem fognak nekem hinni.

Édesanyám ilyenkor kint élt Görögországban. Az eset után egy hónappal kiutaztam hozzá a téliszünetben. Nagy nehezen rávettem magam, h elmondom neki és segítséget kapok tőle. De azt kaptam csak amitől a legjobban féltem. Édesanyám kinevetett nem hitt nekem, és visszaküldött ahoz a családhoz ahol molesztáltak. Miután visszamentem a téliszünetből a fiúval teljesen ridegen bántam. Volt mikor meg is ütöttem h véletlenül se közeledjen felém. Sajnos csak kis ideig tartott ez ahelyzet. Elég fejlett lány voltam és ezt mások is észrevették. A Fiúnak az apja is észre vette. Majdnem 5 évig laktam náluk. A hátralévő idő alatt míg náluk laktam az apa folyton talált vmi ürügyet, h megérintse, megfogja a mellemet. Meg se mertem említeni senkinek ezt az egészet csak a barátnőmnek miután rajtakapott h pánikrohamom van. Egy ideig jártam pszihológushoz de nem beszéltünk erről mert rövid ideig jártam hozzá és nem került szóba. Mikor elköltöztem végre tőlük a nagynénémhez Pestre fellélegeztem és úgy fogtam fel mint egy rossz álom.

Sajnos az élet megint olyan szituációba kerített 22 évesen amit nem kívánok senkinek. Az egyik MÁV járaton voltam mikor egy férfi kiszemelt magának és leskelődött utánam, hogy bámulva kielégítse magát. Ennél az esetnél erőt vettem magamon és titokban felhívtam a rendőrséget. A rendőrség negyed óra mulva érkeztek csak ki és semmit nem tudtak segíteni illetve nem találták meg az illetőt.

H az esemény sorozat ne szakadjon meg a 23. születés napomon a barátnőm rendezett egy születésnapi bulit a házukban. A buli végefelé direkt egy egyszemélyes ágyba feküdtem be h véletlenül se feküdjenek be mellém. Ám ez a terv nem jött be. Az egyik illető a baráti társaságból befeküdt mellém és arra kelltem fel, h a nadrágomat és a bugyimat huzza le és a hüvelyembe hatol. Az ember azt hinné, h az előző esetekből tanult és felnőtt fejjel másképp tud cselekedni és erősebb lesz, de nem. Nekem nem ment. Megint elkapott a félelem és nem mertem semmit sem tenni. Majd az aktus végén mikor az illetőú elaludt felkelltem és a szobából kimenekülve a konyhába mentem. Az egyik közeli barátomnak írtam az egyik internetes csevegő portálon, h mi történt és kértem h segítsen, de nem hitt nekem azt mondta biztos csak beképzeltem. Majd mikor a barátnöm felkellt neki is szóltam de nem is foglalkozott azzal amit mondok.

Az ember azt hinné, hogy 23 évesen már hinni fog neki vki aki segíteni is fog neki, de megint csalódnia kellett a világban és az emberi társadalomban, de lehet csak rossz emberhez fordultam. Azóta nem járok bulizni és nem is barátkozom. Kivétel egy alkalommal. Akkor is baj lett belőle.

2 barátnőmmel elmentünk egy budapesti szórakozó helyre ahol az italomba beletettek vmit és órákra eszméletemen kivűl voltam hajnali 2 órától reggel hatig, mikor is a Honvéd kórház detoxikáló részén kelltem fel. Mindenki mosni akarta a kezét így nem sikerült semmit kideríteni. Még a kórház sem segített kideríteni mit tettek az italomba mert annyira szegényes és hiányos a felszerelésük.

24 évesen megéltem annyit, h a legtöbb ember már rég vagy öngyilkos lett volna, vagy káros szenvedélybe fogott volna, vagy pszihiátriai esett lenne. De van egy titkom a túléléshez. A lányom és a jövőbeli gyermekeim és a párom :). Ők akik miatt nem zuhanok össze és nem emésztenek fel a múlt eseményei.

Szeretném megköszönni, hogy elolvastad az én történetem is a sokból (sajnos). De szeretnék kérni tőled vmit kedves olvasó! Ha megtörtént veled is vagy tudsz olyanról akivel megtörtént KÉRJ segítséget vagy ADJ segítséget. Ha elsőre vagy másodjára vagy 20-ra is süket fülekre találsz NE ADD FEL!!!! A 21. segíteni fog :) És még vmi! SOHA nem késő segítséget kérni. Én is ezt teszem ennyi idő után! De te ne várj ennyit kérlek!!!!