Új áldozat és pszichológus kapcsolat

Emma ez nagyon szép vers!!!

Május igen, rávettem magam, 20-án megyek hozzá, elég barátságos a hangja, és nem is kérdezett a telefonba semmit, pedig féltem, hogy többet akar tudni, mit ami telefonba, meg egyáltalán elmondható

Május, végül mi lett a pszichiáteres dologból? És hogy megy a napi egy pozitív?

pipacs írta: Május, végül mi lett a pszichiáteres dologból? És hogy megy a napi egy pozitív?

A pszichiáterről sunnyogok.... Félek.

Ma este véletlenül a buszról megláttam a szüleimet, ahogy összekapaszkodva mentek a sötétben a csúszós úton, és elsírtam magam a buszon, hogy milyen egy rohadék vagyok, és ők milyen szerencsétlenek. Anyám arcán láttam, hogy fél. Beleégett az agyamba ez a kép. És most azt gondolom, nem hogy napi egy pozitívat nem érdemlek meg, de semmi jót nem érdemlek az életben, és az élet is olyan nehéz. Szóval most elég szar.

És te? Te jársz még a pszichiáterhez? A múltkoriban azt írtad, épp egy mélypont közeleg....

Járok még, bár ritkán kell mennem. Néha telefonon beszélünk, hogy mi újság a gyógyszeremmel, ennyi.
A mélypont megvan, úgy tűnik, egy időre ebbe beleragadtam. De legalább a szünetnek vége, és túléltem!

Ez a szülős dolog annyira nehéz! Én mindkét szülőmtől bőven kaptam bántást, és persze ennek ellenére lojalitásra lettem nevelve. És ez olyan nehezen fér el bennem, a növekvő harag meg a szeretnem kell őket-érzés... Felkavaró.

Azt hittem, gyakrabban kell menned a pszichiáterhez.

Most az komoly, hogy az utolsó alkalomra elmegyek, ahol utoljára látom a pszichológusomat, és azért megyek oda, hogy végleg elköszönjek?
Ezt, hogy lehet kibírni? Ha elmegyek lehet végig csak bőgni fogok, akkor meg minek menjek? Ez így nagyon nem jó!!

Ági40 írta: Most az komoly, hogy az utolsó alkalomra elmegyek, ahol utoljára látom a pszichológusomat, és azért megyek oda, hogy végleg elköszönjek?
Ezt, hogy lehet kibírni? Ha elmegyek lehet végig csak bőgni fogok, akkor meg minek menjek? Ez így nagyon nem jó!!

Ági, elmentél végül? Milyen volt?

Igen, elmentem, nem tudtam megtenni, hogy szó nélkül lelépek. Nem sírtam végig, csak a közepe táján, vagy 5 percig. Szóval beszélgetni is tudtunk,
De nagyon meg is hatódtam, mert csupa szép dolgot mondott, bár majdnem szóltam, hogy ne beszéljen ilyen szépeket, mert ez csak nehezíti az elválást. De jól esett hallgatni, így nem szóltam, csak elsírtam magam. Ajánlott egy csoportot, meg egy másik szakembert akihez szerdán megyek. Még fizetnem sem kell érte. Mondtam is a páromnak mosolyogva, hogy bevettek az ingyenes programba. Ja és a végén azt mondta, hogy ha Pesten járok nyugodtan keressem fel. Ez szép végszó volt, így ha rám jön itthon a sírás, ezzel vigasztalom magam. Most lefoglalom magam minden mással, és meglátjuk, hogyan tovább.
Köszi az érdeklődést, jól esett!

Ági40 írta: Igen, elmentem, nem tudtam megtenni, hogy szó nélkül lelépek. Nem sírtam végig, csak a közepe táján, vagy 5 percig. Szóval beszélgetni is tudtunk,
De nagyon meg is hatódtam, mert csupa szép dolgot mondott, bár majdnem szóltam, hogy ne beszéljen ilyen szépeket, mert ez csak nehezíti az elválást. De jól esett hallgatni, így nem szóltam, csak elsírtam magam. Ajánlott egy csoportot, meg egy másik szakembert akihez szerdán megyek. Még fizetnem sem kell érte. Mondtam is a páromnak mosolyogva, hogy bevettek az ingyenes programba. Ja és a végén azt mondta, hogy ha Pesten járok nyugodtan keressem fel. Ez szép végszó volt, így ha rám jön itthon a sírás, ezzel vigasztalom magam. Most lefoglalom magam minden mással, és meglátjuk, hogyan tovább.
Köszi az érdeklődést, jól esett!

Akkor amennyire lehet, ez viszonylag jól alakult.
Én is nem fizetőshöz járok, így mindig tudhattam, hogy nem a pénzért hallgatott meg.

Május írta: Én is nem fizetőshöz járok, így mindig tudhattam, hogy nem a pénzért hallgatott meg.

Ez szerintem egy hibás megközelítés. Egyrészt mindenképpen pénzért hallgat, mert vagy innen, vagy onnan, de pénzt kap érte. Másrészt a világ így működik, te sem ingyen dolgozol. Attól még tisztességesen csinálod a munkád, sőt, szeretheted is. Ráadásul megvan annak az előnye, ha az ember fizet. Nem mondom, hogy boldogság, hogy ott kell hagyni egy vagon pénzt, de legalább valami rákényszerít, hogy ne herdáld el ezeket a drága alkalmakat. Plusz ad valamiféle szabadságot is.
Szóval szerintem nincs baj a fizetéssel. A baj azzal van, hogy nem mindenki engedheti meg magának, ráadásul aránytalanul sokba kerül egy közalkalmazotti fizetéshez képest.

Nekem a fizetéssel nincs is gondom, talán annyi, hogy lelkiismeret furdalásom van, hogy ennyi pénzt költök magamra. Az viszont már nagyon zavar, hogy nem akarom, hogy csak egy munkának tekintsenek. Ez is hibás megközelítés tudom, de így érzek. Majdnem kölcsönös kötődést várok el, különben kiszolgáltatottnak érzem magam, és nem érzem, hogy tényleg fontos vagyok.

En mar annyira várom, hogy menjek. Karácsony előtt óta nem voltam, le kellett mondanom egy időpontomat, eddig csendesen bírtam. Tok jol levizsgaztam lassan vege a vizsgaidoszaknak. Es mar ket hete abba sem gondoltam bele h meg hany napot kell varnom, hanem beszippantottak a konyvek.szetterheltem magam.

Jó sokáig bírtad a szünetet!
Ma voltam az új nőnél, semmi extra, későn értem oda, és hamar ki is menekültem. Nem biztos, hogy fogok járni. Nem bírom megint elölről kezdeni.Jelenleg ezt gondolom, és majd meglátom. Most én is agyon hajszolom magam, és ilyenkor azt gondolom nincs erre szükségem.

Ági40 írta: Jem bírom megint elölről kezdeni.Jelenleg ezt gondolom, és majd meglátom.

Egész biztosan nem kell "elölről" kezdeni. Teljesen máshonnan indulsz.

Hát ezt elcsesztem, és ma jól meg is lettem nevelve. Nekem nem jött be ez a pszichológusos dolog, többet sérültem tőle, mint amennyit nyertem, és végig nagyon nehéz meg fájdalmas volt, és visszanézve elég szemfényvesztésnek tűnik, és bánom, hogy kötődtem hozzá, és a végén mégiscsak egyedül maradtam. És nem bántott senki se gyerekkoromban, se felnőttként, csak kitaláltam az egészet, és csak a pszichológus bántott, de ő nagyon.