Kiscsillag írta: Alicia, a „családi körrel” kapcsolatos írásod is nagyon tipikus. Kérted, hogy szóljunk hozzá a témához. Az ok-okozati összefüggésekről most nem írok, mert azt úgy gondolom, hogy Te is tisztán látod. Inkább arra próbálok szavakat találni, hogyan lehet kimozdulni belőle. A legfontosabb szerintem, hogy ismerd a szereplőket, beleértve persze magadat is. Egy család esetében ez úgy hiszem lehetséges. Vizsgáld meg a jellemüket, ha úgy könnyebb írd is le, kezdd azokkal, akik a legnagyobb szájhősök. Általában azok látják a legkevésbé magukat, ők csak a tükröt látják, vagyis a másik emberben visszatükröződni önmagukat. Minden emberben benne lakozik a jó és a rossz is, a szép és a csúf, a fény és az árnyék. Azok az emberek, akik a másik esendőségén lovagolnak, feldühödnek, cinikusak, kigúnyolják, stb. azok ezt azért teszik, mert nem tudják, hogy mindez ott lakozik bennük is.
Aki ezzel akár tapasztalati úton, akár hitrendszere, értékrendje, tárgyi tudása által tisztában van az a felszínen túl lát, de legalábbis a mélységre is kíváncsi. Itt kezdődik az empátia, az elfogadás, egyáltalán a figyelem, az hogy odafigyelek a másikra. Ha megvizsgálod azokat az embereket, akik bántanak téged, látni fogod, hogy amit harsognak magukról az csak a felszín, a látszat világuk. Mivel csak tükörben látnak és a jó az természetes az embernek, ezért azt nem veszik észre benned. A rossz, fájó dolgokkal pedig önmagukban nem kívánnak szembesülni, ezért azt elutasítják a másikban is, ezáltal a másik embert is elutasítják.
Az, hogy ezzel a „sötét” oldallal hogyan tudunk bánni, az gyermekkorban dől el, de a felnőtt tudatossággal mindig van lehetőség a változtatásra.
Miután megvizsgáltad azok jellemét, akik feletted ítélkeznek, láthatod, hogy nem jobbak, ugyanolyan esendő emberek, mint Te. (Isten előtt mind egyenlők vagyunk!)
A hűtlenségről annyit, hogy Istennek és annak az embernek tartozol elszámolással, akivel szemben hűtlen voltán. A szavaid útján, az emberrel rendezted, Isten pedig megbocsátja az esendőségünket, mert ezek leckéink részei, melyekből tanulunk. Emlékezz mit mondott Jézus a házasságtörő asszony eseténél: "Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ." …"Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!"
Az anyagiakról egy személyes tapasztalat. Tovább nyújtóztam, mint ameddig a takaróm ért… Az anyám volt, aki segíteni tudott. Azt mondta, hogy ilyen tragédia még soha életében nem érte (hozzáteszem akkor már a szülei és apám sem éltek, akik jó emberek voltak), de segített, adott kölcsön pénzt. Nagy bátorság kellett hozzá, hogy segítséget kérjek tőle, viszont a szavai után a bűntudat, a szégyenérzet volt, hogy az önmegsemmisítés gondolatáig hatott rám. Érzés szinten újra átéltem a gyerekkori abúzust, azon résszel folytatva, hogy most kértem segítséget. Gyakorlatilag a földbe lettem döngölve. Aztán a férjem megkért, hogy fejezzem be az önmarcangolást, ha kell, eladjuk a házunkat és visszafizetjük neki a tartozást, viszont akkor a kapcsolatunk anyámmal egy másik dimenzióba kerül. Anyám szélsőségesen anyagias, én szélsőségesen érzelmi beállítottságú voltam. Nem akartam, hogy még rosszabb legyen a kapcsolatom az anyámmal, ezért megpróbáltam az ő fejével, racionálisan gondolkodni. Ez nem volt könnyű és hosszú ideig tartott, de az lett a gondolataim végkifejlete (most ezt nagyon sarkítva írom), hogy neki ezt az árat kellett megfizetnie azért, mert az anyagi síkon való teremtésre figyelés közben megfeledkezett rólam és nem vigyázott rám. Ismeretes, hogy az anyagi téren való egyensúlyvesztés is sokszor visszavezethető a gyerekkori biztonságvesztéshez, az ősbizalom elvesztéséhez. Apránként már törlesztettük a tartozást, de amikor ez megfogalmazódott bennem és már nem éreztem bűntudatot és szégyenérzetem sem volt, akkor egyszer csak azt mondta, hogy hagyjam már azt a tartozást, nem kell visszaadni. Nem volt könnyű elfogadni (szükségét éreztem a terapeutámmal is átbeszélni), de elfogadtam. Azóta sokat mozdult pozitív irányba a kapcsolatunk.
Szóval összefoglalva Alicia, nézz jó mélyen azok szemébe, akik bántani mernek, hogy lásd Őket és ne téveszd szem elől, hogy Te Ki Csoda Vagy (mert Te is egy Csoda Vagy)!
Hát, Kiscsillag, ezt most valami égi-, Mikulás-ajándéknak érzem, hogy itt Te most ennyire értesz engem.. Borzasztó nagy szükségem van most rá, mert a most épp olyan a szitu, hogy alig tudok ilyen mélységekben beszélni valakivel. A terapeutámra most nagyon kevés pénzem van, ritkán találkozom vele is sajnos..
Igen, a családom nem járatos a mélységekben, és azt csinálják pontosan, amit itt írsz.. Azzal a kis kiegészítéssel, hogy lehet, vannak még olyan jó tulajdonságaim is, amik nekik viszont nincsenek, mint pl. szinte képtelen vagyok a hazugságokra.. (Lehet, hogy kezeletlen aspergeres vagyok, most fogom kivizsgáltatni.. ) Ezt nyilván képtelenek elhinni, emiatt folyton bennem látják a saját hazugságaikat is, amit bennem igazán csak lámpással lehet találni.. (Megtanultam, hogy van, amikor hazugsággal megkímélünk másokat, magunkat, felesleges magyarázkodástól.. Még évekkel ezelőtt nyelvtanulás közben a példamondatoknál a nyelvtanárom szólt rám, hogy nem azért kérdez, hogy igazat mondjak, hanem azért, hogy gyakoroljuk a nyelvet...)
Az a baj, hogy mivel ilyen az indulásom, szinte napi igény lenne, hogy megerősítsenek.. Valahogy csak jobban leszek, anyagilag is, most vannak némi kilátások erre is.. Meg reménykedek az Égi segítségekben is, hogy nem leszek magamra hagyva..
A családom abban is megakadályozott, hogy jogos pénzeket megkapjak(!!!) A gyerekem, ha tényleg autista, akkor járna rá bizonyos támogatás. Nem engedték, hogy kivizsgáltassam... Mert én ehhez nem érthetek.. És mivel az ő közelükben volt a gyerekem, csak azt lehetett elérni, amit ők is akartak. (Mert nagykorú, az együttműködéseket megtagadja, de ők tudtak rá hatni, amit akartak, elérték nála.)
Aztán egy ügyvéd segítségével ki akartam még a volt férjemből bizonyos járandóságot vasalni. (Igencsak járt volna nekem a dolog..) A bátyám elment az ügyvédhez, mert ő közelebbi ismerőse, mint én, és keresztbe tett nekem. Amikor kérdőre vontam, azt mondta, hogy drága az ügyvéd, és nekem már nem volt elég pénzem. Tehát ők csak abban segítenek, hogy a kiszolgáltatott állapotom megmaradjon, de annyit csepegtetnek, hogy befogják vele a szájam, és elaltassák a saját lelkiismeretüket..
Tehát, így nagyon nehéz megszabadulni tőlük, meg a pénztárcájuktól..
Amit a saját anyagi dolgaidról írtál, az érdekes. Nekem sem adták meg, ami nekem járt volna: Figyelmet, törődést, anyagiakat, hogy egyenlőnek érezhessem magam a társaim között. Meg tehetségeim kibontakoztatását. Az anyámnak volt egy szlogenje, hogy ha sok gyereke van az embernek, akkor csak az elejét kell jól megnevelni, az majd megneveli a végét.. Hát, engem még jól nevelnek most is.. Tehát itt is volt mindenféle egyensúlyvesztés, de hogy ezeket hol olvastad, Kiscsillag, jó lenne tudni, mert olyan logikusnak tűnik az egész..
Egyébként évekig arról próbáltam őket meggyőzni, hogy micsoda gyerekkort kaptam, ezért ők is felelősek. Minél inkább mondtam ezt, annál jobban bevadultak irányomba.. Lehet, hogy felesleges volt. Ha lett volna egy csöpp eszem, nem az igazsággal jövök, hanem valami hazugságokkal, az biztos jobban meggyőzte volna őket.. De nekem csak ennyi eszem van, hogy azt mondom, amit igaznak gondolok..
De amúgy most olyan irányba mutatnak a dolgaim, hogy lehet, hogy helyrekerülnek a kivizsgálási ügyek, és a végén még szociálisan is átkerülhetek egy előnyösebb kategóriába, meg a gyerekem is, egyéb járandóságok is kinéznek, nemrég voltam biz. hivatalokban...
A kiCsoda, az meg nem semmi, köszönöm!! A magyar nyelv páratlan..
Régebben is érdekelt a pszichológia, az élet spirituális oldala, ráadásul még sakkozok is. A sakkjáték a hobbim és részben a munkám is, és az élet fintora, hogy a sakk-készletet, amin 6 éves koromban megtanultam a játékot a nagybátyámtól kaptuk, aki bántott. Mikor erre rájöttem több mint 40 évesen, már nyakig benne voltam… kőkemény munka volt ezt úgy feldolgozni, hogy nem fordítottam fel fenekestül az életem! Az abúzus feldolgozása miatt mind elméleti, mind gyakorlati síkon sokat foglalkoztam az emberi lélek működésének megismerésével. 
Témaindító
