Még újabb kötetlen beszélgetés

Sziasztok lányok,már tegnap írni szerettem volna nektek csak megszállta az oldalt a mikulás.Tegnap előtt voltam egy házibuliba ahova öccsém meg a barátnője elrángatott,anynira nem volt jó,megértettem miért nem járok diszkóba,4-en fújták az arcomba a füstöt,és olyan hangosan szólt a zene,hogy a saját hangomat nem hallottam. Közbe itattak koktéllal,ami annyiban jó volt hogy kicsit oldódtam ,elkezdtem táncolni egy sráccal aki később érkezett meg,meg mondjuk ő volt az egyetlen aki nem dohányzott,így kivonszoltam magammal az erkélyre hogy józanodak,meg a cigifüsttől úgy éreztem hogy megfulladok.Tudom amúgy magamról hogyha iszok egy kicsit akkor az a sok elfojtott dolog ami bennem van,egyszerűenfeltör,elkezdtem zokogni a gyakorlatilag tök vadidegen srácnak és elmondtam a történetemet,legalábbis ilyen vázlatszerűen.Amúgy nekem ilyen gondom nincs beszélek bárkinek erről,főleg ha esetleg feltételezjető hogy lehetne valami,mondhatni nem árulok zsákbamacskát,kerekperec megmondom hogy ez van és kész,de érdekes hogy józanon nekem ehhez nem kötödnek érzelmek,mintha kb arról beszélnék hogy milyen szinű zokni van rajtam.Aztán elkezdtünk beszélgetni a sráccal aki azt állította magáról hogy ő pszichopata,mindez 10 perc beszélgetés után kb.Eközbe tesóm barátnője lesett minket,meg félrehivott hogy miért nem mászok rá,ők is egyéjszakás kalanddal jöttek össze öccsémmel,én sokkla kevésbé voltam lelkes.Meg éjszaka volt már,és hülye tesóm kitalálta hogy hozzuk haza hozzánk mert hazamenni már nem tud hát nem mondhatni hogy túl lelkes voltam,anyum annyit hallott hogy beértünk az előszobába és mondom a srácnak hogy vagy a vendégszobába alszol vagy megágyazol magadnak a kanapén,mert nálam biztos nem.Ennek az előzménye az volt hogy tesóm barátnője odajött hozzám,és mondta hogy hülye vagyok,miért nem altatom a szobámba.Mondom perzse..ő nagyon nem érti hogy nekem ez miért ilyen nehéz,persze őt nem abúzálták,nem erőszakolták meg,ja és mikor mondtam neki hogy azértgy azért mert olyan nagyon kockázatos mert ott vannak a betegségek,erre hogy jajj miért kell ettől félni,nem akartam mondani neki,hogy olyan nagyon kellems volt 6 éven keresztül gombától szenvedni meg orvostól orvosig járni mire valaki kigyógyított.Bocsi hogy ennyit írtam csak ez most nagyon bennem volt,és tudom hogy ti meghallgattok

Amúgy ez a bűntudat csavarokkal ez érdekes dolog,egyszer mikor bölcsességfog műtétem volt,és éppen a ygökeret próbálták kihalászni,éreztem hogy mindetn érzek,nem hatott az érzéstelenítő,de tudtam hogy akkor megszúrnak újra és úgy voltam vele,hogy nem baj akármennyire fáj,csak legyek már túl rajta,megegyébként is biztos megérdemlem,mikközbe potyogtak a könnyeim.Ezt érezhettem akkor is mikor megerőszakoltak

Rini, tökre értelek. És sosem értettem ezeket az egy éjszakás kalandokat, mi abban a jó, miért nem félnek tőle mások... Nehogy azt gondolja valaki, hogy erkölcsi problémáim vannak vele. Mindig nézem a filmeket, megismerkednek, aztán máris az ágyban kötnek ki, soha senki nem problémázik ezen, sőt, hú de szép, hú de megható... Nem tudom, a múltunkhoz köthető-e ez, fogalmam sincs, talán furcsa viszonyunk alakult ki a szexualitással, "a szex bűn és félelmetes", nem tudom. Sosem tudtam lazán venni, inkább többhóapos vagy többéves kapcsolatot csináltam az egyéjszakás kalandból, mintsem bevalljam, hogy tulképp semmi nem köt az illetőhöz. Nem elítélem azokat, akik így élnek, hanem egyszerűen nem értem őket.

Én se elítélem őket,csak nem értem, de akkor nem vagyok ezzel egyedül

Itt vagyok, Alicia, örülök, hogy sikerült megvédened magad. Én azt mondom, hogy aki ítélkezik, az a saját ítéletét írja ezzel alá. Kemény szavak, tudom, de sokszor beszél erről a Biblia. (Pl. ne ítélj, hogy ne ítéltess.)

Igen, volt előadás. És sikerült elmondanom, amit akartam. Hát mit mondjak, nem volt könnyű. Nagyon megrendültem, volt egy pont, amikor majdnem elsírtam magam. És nem mondtam el magát az abúzus történetét, csak általánosságban beszéltem róla. Úgy a közepén legszívesebben el is futottam volna, de végigmondtam, amit akartam. Rátok gondoltam közben, és arra, hátha ül a nézőtéren valaki, akinek ez bátorságot, erőt ad. A végén sokan gratuláltak, és odajött egy fiatal nő hozzám, külön is megköszönni. Sajnos nem tudtam vele beszélgetni, mert akkor jött oda, mielőtt elment.
Utána egyébként nagyon jó volt, örültem, hogy végül is vállaltam.

Hajnalka, nagyon klassz vagy, gratulálok!
Azon gondolkoztam, vajon volt-e ismerősöd a nézők között, és ha igen, az milyen lehetett.

Hajnalkám, ezt sokunkért tetted, köszönöm!
„Ha egy embert megmentesz, vagy átsegítesz a bajon, egy világot mentettél meg.”

Május írta: Hajnalka, nagyon klassz vagy, gratulálok!
Azon gondolkoztam, vajon volt-e ismerősöd a nézők között, és ha igen, az milyen lehetett.

A férjem és a lányom voltak ott, és pár olyan ismerősöm, akik már tudtak az abúzusról. Viszont azért eléggé lesokkoltam az embereket, nem minden nap történik azért ilyesmi, hogy valakit szemtől szemben látnak, aki abúzusról beszél.

Kiscsillag írta: Hajnalkám, ezt sokunkért tetted, köszönöm!
„Ha egy embert megmentesz, vagy átsegítesz a bajon, egy világot mentettél meg.”

Köszönöm, Kiscsillag. Képzeld, milyen jó lenne, ha a világ úgy változna, hogy ne az abuzáltak szégyelljék magukat, hanem az abuzálók.

Hajnalkám, ez így lesz, ezen dolgozunk. Amikor kiálltál a hallgatóság elé, azzal Te is efelé tettél lépéseket.

Kiscsillag írta: Hajnalkám, ez így lesz, ezen dolgozunk. Amikor kiálltál a hallgatóság elé, azzal Te is efelé tettél lépéseket.

Igen, én is így gondolom.

Hajnalkám, örülök, hogy sikerült!

Hajnalkám, örülök, hogy sikerült!!

Igen, amit az én dolgomról mondasz, tudom, hogy igazad van, hogy ők sokkal rosszabbul viselkednek, ahogy valaha én velük viselkedtem. Szinte élősködnek az általuk paráznának gondolt személyeken. És ha közülük való hibázik, akkor meg elbagatellizálják a nyilvánvaló bűnöket.. Csak az a baj velem, hogy jelenleg megint anyagi függésbe vagyok tőlük, így nem tudom őket kerülni, mint a leprásokat, de megígértem magamnak, hogy ha egyszer végre megszabadulok ettől, (anyagi függés), akkor azt fogom tenni. (kerülni őket). Mert lehúznak az ítélkezésükkel a gonoszságaikkal, hogy soha nem voltam nekik jó, és emiatt nem tudok jól lenni még mindig, mert hiába halt meg az anyám, aki a a legrosszabbakat tette velem gyerekkoromban, ezek még folytatják. Olyan, mintha az egész banda a szüleim lenne, és nem hagyják, hogy elhiggyem végre, hogy nem vagyok rossz ... 55 évesen, amikor mindig a jóra törekedtem, és könyörtelen voltam magammal szemben, a maximumot vártam magamtól mindig, legalábbis azokban, ami tudatos volt bennem..

Anoni Mara írta: Hajnalkám, örülök, hogy sikerült!

Köszi, Mara

Alicia...



Nincs Veled semmi baj.