Még újabb kötetlen beszélgetés

Hu tegnap este eszembe jutott meg egy rohadt emlek....apu ami csinalt velem. Undorito. Azt hittem mar nem lesz tobb csak ami eddig volt azt kell feldolgoznom. Terapian nem voltam 4 hete nem tudtam nem volt lehetosegem elmenni.a heten ha torik ha szakad megyek ez borzalmas...es tudjatok az a legroszabb h a csalad ugy mukodik kivulrol mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Bar ritkan talalkozok szuleimmel de vannak kotelezo programok. Jon a karacsony pl. Ekkor is inkabb elmennek a kisfiammal vmi gyermekbarat helyre elutaznek de a szenteste gyerek miatt is kotelezo. Ti hogy csinaljatok ezeket? Lehanynam aput. Es ok eloadjak anyuval a nagy boldogsagot. En meg....

jelen írta: Hu tegnap este eszembe jutott meg egy rohadt emlek....apu ami csinalt velem. Undorito. Azt hittem mar nem lesz tobb csak ami eddig volt azt kell feldolgoznom. Terapian nem voltam 4 hete nem tudtam nem volt lehetosegem elmenni.a heten ha torik ha szakad megyek ez borzalmas...es tudjatok az a legroszabb h a csalad ugy mukodik kivulrol mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Bar ritkan talalkozok szuleimmel de vannak kotelezo programok. Jon a karacsony pl. Ekkor is inkabb elmennek a kisfiammal vmi gyermekbarat helyre elutaznek de a szenteste gyerek miatt is kotelezo. Ti hogy csinaljatok ezeket? Lehanynam aput. Es ok eloadjak anyuval a nagy boldogsagot. En meg....

És ha mégis elmennél a kisfiaddal egy gyerekbarát helyre? Lehet, ő is jobban élvezné, mint egy feszengős szentestét. Emlékszem, gyerekként szorongtam a karácsonytól, mert mindig óriási veszekedések voltak. Ha meg lehet úszni, miért nem utaztok el?
És igen, ez a családos dolog baromi nehéz, hogy kifelé úgy látszik, mintacsalád, de a 4 fal közé nem lát be senki. Nekem ez nagyon nehéz, mert senki nem hiszi el, milyen volt belülről megélni a dolgokat. Próbáltam beszélni róla a barátaimnak, akik akkor is ismertek - és nem hittek nekem. Hogy én látom rosszul, ne írjam át a múltat, tök kedves szüleim voltak.... És akkor teljesen elbizonytalanodom, tiszta erőből jön a szorongás meg a bűntudat, hogy miket találok ki, miket gondolok róluk. És a betörő emlékképekkel is rengeteget küzdök.

Nem lehet elmenni van egy hugom is csaladja kisfia van a gyerekek egyutt es mindenki mas elvezi az egyutt letet. Ott aludni nem fogunk sose szoktunk. Majd kitalalok vmit. Tudod Majus meg mi a baj? Az hogy sajnalom anyut es aput is. Pedig nem kellene hisz ok teszik ezt velem mindketten hibasak. En meg szenvedek. Nem sajnaltatni akarom magam csak utalom ezt. En mindig nagyon feszengek legbelul naluk. Es megis mindig en vagyok a rossz. Ezt megerteni nem lehet. Te hogyan oldod meg a mindennapjaidat? Csaladod kozeledbe lakik? Mi 50 km tavolsag valaszt el szerencsere bar vagyok egy csaladra. Az is eszembe van sokszor igy hogy lehet kapcsolatot kezdeni pasival aki egy ido utan a csaladrol kerdez. Mondom hogy nekem nincs? Mindig hazudni kell? Hogy szuper minden? Bar mar nem twszem beszelek arrol h nem jo a kapxsolatom a szuleimmel.

jelen írta: . Az is eszembe van sokszor igy hogy lehet kapcsolatot kezdeni pasival aki egy ido utan a csaladrol kerdez. .

Jelen, akik írnak ide, sokaknak tud a párjuk az abúzusról, azt gondolom, hogy ha "igazi" társról van szó, akkor tudnak. Lehet, hogy azon is le lehet mérni, hogy ki ő, hogy ezt is megoszthatod-e vele, és nem él vele vissza, sőt segít Téged pont az abúzus miatt..

Május, a szüleidet az igazságra cserélted le.. Az igazság szabaddá tesz, ha először fáj is..

Alicia igazad van . En is azt gondolom ha olyan parom lenne akivel ezt meg lehet beszelni akor o az igazi. O lenne. Alicia hogy vagy? Majus neked is hianyzik egy csalad? Nekem igen. Ezt ugy ertem a szuleim is. Pedig meg se erdemlik h ok hianyozzanak. De nem is ok hanem egy kepzeletbeli szulo hianyzik aki nincs. Sokszor sztem azert vonzodom idosebb ferfihoz mert hianyozna h felnezzek ra. De egyenlore csak lenezem oket...

Köszönöm Jelen, most épp tűrhetően vagyok, csak nagyon gyakran sokkoló anyagi természetű problémáim vannak..

Szülőpótléknak amúgy időnként barátnő is jól jön, (vagy a pszichológus..).. Drukkolok Nektek pasi ügyben. Nektek (Neked, Májusnak) még gyerek, meg család kell, én ezen túl vagyok, csak a pasi igényen nem, csak az más, hogy mire "használom" a pasit.. Vagy mondjuk inkább azt, hogy mit hoz az életembe, és kíváncsian várom, hogy az jó-e nekem, és mire.. Mint a zsákbamacska. Megtanultam inkább elfogadni, azt, aki jön, azzal, amit hoz, és nem vágyakozni elérhetetlenek után. Ez valami nagyon új nekem, mert azelőtt aki belém szeretett, biztos, hogy repült, mert valami hibája biztos volt szerintem.. A mostaninak is van, de csiszolódunk, mert megtanultam elfogadni valakinek az egyelőre őszintének tűnő rajongását. de azért résen vagyok..

Alicia, köszi!
Én nem undorodom annyira a férfiaktól, mint Jelen, én félek tőlük. Amúgy is hajlamos vagyok rá, hogy féljek az emberektől, nem tudom sosem, mivé "változnak át".
Most értettem meg, amit még régebben Pipacs írt, hogy nehezére esik a fejében maradni. Azzal egészítem ki, hogy nehéz a fejemben és a jelenben maradni. Folyton visszacsúszom a múltba, hol emlékekkel, hol érzésekkel, és tiszta erőből jön akkor a félelem, nem tudom, mitől félek, csak összeszorít.
Ez a mostani pasi az életedben mennyire új vagy régi?

Meg az is eszembe jutott, hogy bármi történik, mindig megy tovább az élet. Fura érzés.

Május, az érzés, amit leírsz, az a szorongás.. Nálam zavarodottsággal, koncentrációs zavarokkal, ilyesmikkel párosul. (Sajnos ismerem.) Érthető, ha rossz emlékek zavarnak meg, akkor ilyet érzel. Bár ettől nem lesz jobb,csak esetleg attól, ha ilyenkor megpróbálod Magad úgy nézni, hogy most ez van, de lesz ez jobb is, mint ahogy a másik bejegyzésedben írod, hogy "az élet úgyis mindig megy tovább.."

Félelmedet az emberektől megértem, bennem az viaskodik, hogy eleve a jót feltételezzem, vagy a rosszat.. De most, hogy ezt leírtam, azt hiszem, mindkettőt kell. Persze ettől nem lehet tudni, hogy akit közelebb akarunk engedni, (párkapcsolat), hogyan csináljuk.. Azt hiszem, erre nincsen recept. Ahány ember, annyiféleképp történhet, és akkor szorozd be azzal, hogy akivel találkozol, az is egy külön világ. Tehát két emberen múlik, mi történik a két ember között. Ahány ember, annyiféle dolgot hozhat ki Belőled.. És viszont.

Pasis kérdésedre: Néhány hónapos a dolog, először csak rosszat feltételeztem róla, és kellemesen csalódtam ahhoz képest. A megálmodott nagy Ő-től messze van, de egyre kevésbé hiszek benne, hogy olyan létezik, legalábbis itt a földön..

A ferfiakhoz valo viszonyom a kovetkezo: lenezem utalom sajnalom szanalmasnak tartom oket. Ugyanakkor neha megis kihasznalnam az osszest erzelmileg atgazolnek rajtuk. Nem tudom elkepzelni azt h egy ferfihoz kossem az eletem. Nagyon kulonbozo ferfiakkal talalkoztam mar de egy kozos bennuk. Elobb utobb mind megunom . Volt olyan egy- ket kivetel h atvertek de nem ez volt a tobbseg. Na ezeken a kusza erzeseken hogyan lehet tuljutni? Meg magamat sem ertem...

jelen írta: A ferfiakhoz valo viszonyom a kovetkezo: lenezem utalom sajnalom szanalmasnak tartom oket. Ugyanakkor neha megis kihasznalnam az osszest erzelmileg atgazolnek rajtuk. Nem tudom elkepzelni azt h egy ferfihoz kossem az eletem. Nagyon kulonbozo ferfiakkal talalkoztam mar de egy kozos bennuk. Elobb utobb mind megunom . Volt olyan egy- ket kivetel h atvertek de nem ez volt a tobbseg. Na ezeken a kusza erzeseken hogyan lehet tuljutni? Meg magamat sem ertem...

Gondolom, az abúzálódat utálod bennük.. Nem csodálom. De a pszichológussal túljuthatsz ezeken.. Akkor a nagy szerelmen már rég túl vagy ezek szerint? Amelyik legutóbb átvert? (1 éve kb?)

Igen Alicia rajta hamar tul lehetett jutni mert o egy beteg csak nem latja be. Alkohollal problemat megoldani nem lehet. Na es anyagilag kihasznalja a noket tobbek kozt engem is amit meg egy ideig fajni fog hogy lehettem ilyen hulye es vak pobt en.

Olyan srac van aki rajong ertem baratok is vagyunk de az alom pasitol nekem messze van erzelmileg tamogat de osszekotni az eletem vele vagy barki massal nem tudomh valamikor is kepes leszek. Bar szeretnek egy normalis hetkoznapi kapcsolatot . Talan egyszer fog sikerulni.most amilyen rosszul erzem magam meg kikelni az agybol is nehezemre esik eloszor jol kell lennem. Ugy szeretnelek titeket szemelyesen ismerni akik itt vagytok..

jelen írta: Olyan srac van aki rajong ertem baratok is vagyunk de az alom pasitol nekem messze van erzelmileg tamogat de osszekotni az eletem vele vagy barki massal nem tudomh valamikor is kepes leszek. Bar szeretnek egy normalis hetkoznapi kapcsolatot . Talan egyszer fog sikerulni.most amilyen rosszul erzem magam meg kikelni az agybol is nehezemre esik eloszor jol kell lennem. Ugy szeretnelek titeket szemelyesen ismerni akik itt vagytok..

Jelen, én is így vagyok vele, hogy jó lenne ismerni egymást..

Nem tudom, milyen pasit álmodsz meg, de aki rajong érted, az nem hangzik rosszul, az sem, hogy lelki támasz.. Persze ilyesmit idővel majd meglát az ember, hogy is van, át is értékelődhet még sok minden..

Azt meg ne szégyelld, hogy hagytad Magad kihasználni, sajnos néha csak a saját kárunkon tanulunk. Én közel ötven évesen estem bele egy olyan kapcsolatba, ahol teljesen hülyére vett a pasi, és rendesen belenyúlt a váláskor kapott pénzembe is.. Meg ő is ivott, amit először jól eltitkolt, csak mikor már biztonságban érezte mellettem magát, akkor derült ki, mint derült égből a mennykő.. Többféle módon meglopott, kihasznált, és én teljesen vak és naiv voltam erre, mert nem volt élettapasztalatom hozzá. Egyszerűen ennyi.. Azóta már a közösségi oldalon sem akarom látni. Évek kellettek hozzá, hogy utólag rálássak az egészre. Én is mondhatnám, hogy "pont én" .. Pont én, akinek szinte az összes felmenője diplomás pl.. Hiába, ha az élettapasztalat nem volt meg hozzá, és ráadásul arra tanultam rá, hogy arra vagyok jó, hogy bántsanak és kihasználjanak..

Most az emlekbetoresek miatt meg a kimerultseg miatt nem vagyok jol. Ti ilyenkor hogyan huzzatok ki magatokat ebbol az allapotbol. Mert ez " fâj" !!!! Jol akarok lenni. Nem akarom magam utalni nem akarok buntudatot. Mikor leszel mar tul ezen???