Új áldozat és pszichológus kapcsolat

Szerintem keress egy szimpatikus pszichológust. Aztán a módszert megbeszélitek, vagy ha más módszerrel nem tud dolgozni, csak ezzel, és te ezt nem szeretnéd, ajánlhat valaki mást. Ezt a módszert Nem ismerem, azt hiszem.
Sajnálom, hogy nem vagy jól, egy megértő, segítő közegre lenne szükséged. Azt javaslom, szedd össze a bátorságod, és hívj fel valakit. Kitartást! Gondolok rád, hogy sikerüljön!
Elvettek tőled valakit? Ez nem hagzik túl jól.

Sziasztok!

Sziasztok!
Bocsánat,már megint írok.
Tegnap színházban voltam..a darabnak nagyon jó kritikája van,jó a szereposztás,a téma is annak tűnt
Elég szabadon kezelték a férfi-nő kapcsolatot.A kivel csaltál meg,mit tettél és egyéb testrészek emlegetése..körülöttem nevettek,én úgy éreztem,szűkül a tér.
Ki kellett mennem előadás közben
Járok pszichoterápiára,ezen még dolgozni kell.Hetente három alkalommal járok,egyéni-csoport-pszichodráma
Megtaláltam azt a pszichológust,akiben megbízok,de azokat a szavakat,amit hallottam,nem tudom ismételni

Sziasztok!
Nagyon szeretném megosztani veletek az első,gyógyulás felé tett lépéseimet.
Több sikertelen kísérlet után megtaláltam azt a pszichológust,aki érzem,segít..és pasi,amit nem gondoltam volna

Sziasztok!
Egy kis drukkot kérek:
megyek csoportos terápiára,és szembe szeretnék nézni saját magammal!
Pszichológus segít,biztos vagyok benne...így is gyomorgörcs.Remélem,a feltörő emlékek elkerülnek
Hogy tudtok védekezni ellene?
Mit lát-érzékel belőle a környezetetek?
Én lefagyok-néhány percre.Eddig szerencsére csak olyan helyen történt,ahol nincs balesetveszély

Sziasztok!
Több próbálkozás (10-12 év) után eljutottam egy pszichológushoz,akivel tudunk együtt dolgozni,de ez is nehezen indult.
Nem mondtam meg,miről van szó,kisebbrendűség,láthatatlan vagyok,szorongás.. miatt
A 6 hónapban mertem elmondani,mi történt-részleteket nem.Kérte,írjam le.Utána pár alkalommal felolvasni nem tudtam,két hete tört meg a jég,de akkor is úgy olvastam,hogy fantázia-és ezt el is próbáltam hinni.Mondta,hogy nem,minden jel...arra mutat,hogy megtörtént.
vasárnap színházban voltam,az első felvonás vége előtt ki kellett menekülnöm,mindenről a leírt történet jelenetei jöttek elő.A darab egyáltalán nem erről szól.
De tudatosította,hogy igaz
Az elmúlt néhány hónap nehéz volt.Emlékbetörések gyakran,szerencsére olyan helyen,ahol nem sérülhettem meg.
Amit leírtam:járok csoportos terápiára, (nem csak áldozatoknak,nyílt csoport).Többen járunk a csoportvezetőhöz egyénire,tudom,hogy mikor ki van nála,és irigylem.Szinte fáj,hogy nem velem foglalkozik...Hetente 4 órát töltök vele együtt-alapítványi,lehetőség van egyénire és csoportra is,Azon gondolkodom,megkérem,még egy fizetős magán órára benevezhetnék-e.talán úgy komolyabban venném a tennivalókat,mindig úgy érzem,hogy keveset fejlődök lépek,nem vagyok aktív.Szerinte tökéletes minden

Szia Mónika!
Hát nem semmi amit leírtál, de leírtad, és ez már jó. Bár nekem kicsit zavaros volt, de már értem a lényeget azt hiszem.
Ha valahol olyan a téma, akkor nem csoda, hogy a traumádra asszociálsz. Mert még dolgoznod kell rajta. Ahogy olvastam, meg is teszed ezt több vonalon is, ami jó út szerintem, bár személy szerint nem bírnám, ha ilyen sok napon foglalkoznék egy héten a témával.
Hidd el, a hitetlenkedés részén szinte mindannyian átestünk. Nem könnyű ezt elfogadni, néha könnyebb a tagadásba menekülni.
Az, hogy először leírod a fájdalmas dolgokat, tényleg jó módszer, nálam is bejött. Eleinte csak magamnak írtam, de aztán tudtam róla beszélni. Csak javasolni tudom.
A terápiában hatalmas szélsőségeket lehet megélni, ez így működik. Tapasztaltam. Ettől nem kell félni (megijedni lehet, mert kicsit fura)
A csoportos foglalkozás engem is érdekelne, ha lenne a közelemben ilyen.
Szóval szerintem jól dolgozol, és sokat teszel magadért, legalábbis innen nézve. Én fizetős megoldásba nem mennék bele, ezt sem szabad túlzásba vinni, mert nagyon tud fájni a pszichológushoz való túlzott kötődés. Sajnos tapasztaltam.
Jó, hogy itt vagy, és írj!

Szia!
Megpróbálok finomítani a történeten,egyenlőre leírtam, vissza se olvastam.
Fizetősre nem vállal,azt mondta,ennyi elég belőlem (és nekem is belőle).Heti 3 alkalom...
Igen,a kötődés-kialakult,de szerintem ez természetes.
Itt nem csak erről a témáról van szó,a szülő-gyerek,munkahely,párkapcsolat..kinek mi a problémája,átbeszéljük,"eljátsszuk".
Az egyénin a történeten keresztül,de az önértékelési zavar,hangulatzavarok,társas kapcsolatok...megoldása a cél.
Éppen tegnap beszéltük meg,hogy a támadást már támogatásnak kezdem érezni..mindkettő közel kerül,akár fenyegető is lehet,de óriási a különbség

Igen, kell egy bizonyos fokú kötődés (milyen érdekes, hogy a kötődés helyett a törődést írtam, mivel épp tegnap beszéltünk erről a pszichológusommal, hogy ezt mennyire tőle várom el.) Szóval kell a kötődés, hogy ki tudjon alakulni a bizalmi kapcsolat. De ha ez átlép egy határt, még ha nagyon jóleső is, igen nehéz lemondani róla. De lehet, hogy csak én vagyok így ezzel. Ha ennyit foglalkoznék a traumámmal hivatalosan is, nem tudnám élni a saját életem az biztos, még ha vágyom is rá nagyon. De akkor se munka, se család. Időnként arra vágytam, hogy folyamatosan mellettem legyen.

Kötődés-törődés
nálam mindkettő jelen van,jó amikor megölel-nagyon nyugtató,de tudni kell a határokat.Én többet szeretnék,.de tudja,hol kell megállni
A terápia nálam nem csak az itt leírt problémáról szól,a csoport teljesen önismereti-vegyes,az alkoholtól a pánikig,a veszteség,az érzelmi zsarolás minden szóba kerül.Az egyénin kerül elő konkrétan a téma,de (szerencsére) egyenlőre szinte érintőlegesen,így is mélyen érint.Szóval foltozgatnak.
Meddig tart?Júniusban lesz egy éve,hogy járok,de csak 1,5 hónapja tudtam elmondani a valóságot

Egy jó leírás,ezt csináljuk csoporton: (jó kis keverés)

A színpadon bárminek helye van, ami aggaszt, ami már idejét múlt, amin változtatnál. Lényegtelen, hogy betegség, párkapcsolati nehézség, családi viszály, üzleti sikertelenség, vagy reménytelennek tűnő babavárás nyomaszt. Ez a Te színpadod, itt hozzáférhetsz mindahhoz, ami a mélyben rejtetten működik egy-egy nehézség hátterében. Egyszerűen "csak" reflektorfényt irányítunk rá és megmutatkozhat. Ahol pedig fény van, ott már a megoldás is közel van. Rácsodálkozhatsz arra, amit felfedeztél, megváltoztathatod, átírhatod, ha szeretnéd.
Az én szerepem, hogy támogatásommal kísérlek a színdarabodban. Melletted állok, ha elakadnál, vagy elbizonytalanodnál. Utat keresünk, hogy a történeted a vágyott irányba továbbgördülhessen.

Alkalmazott módszerek: családállítás, pszichodráma, szomatodráma, személyes coaching, születéstréning

Sziasztok!
Egyre több emlék jut eszembe,és egyre több a kérdés:
szerintetek a teljes kép össze fog állni?Sajnos,most ott állok,jönnek elő a lépek-töredékek.Fantázia?Úgy ébredek éjjelente,hogy mindent érzek,hallok,kívül-belül fáj.
Voltam drámán,jól belemerültünk a helyzetembe.Csinálom és túl leszek rajta-egyszer.Pszichológus szerint évek..akkor lesz feldolgozva,ha minden eszembe jut?

Szépen haladsz úgy látom. Szerintem egyáltalán nem biztos, hogy minden eszedbe fog jutni.
Valóban sok idő ez, és bizonyos dolgoktól nem is lehet megszabadulni soha.

Sziasztok!
Meg fogom ma kérni a pszichológust,hogy a jövő csütörtöki találkozásunkat hozzuk előrébb-rengeteg érzés-kérdés
Két csoporttársam is "megtalált",hogy az elutasító,minimális testkontaktust is kerülő magatartásom úgy érzik,nekik szól.Egyikük simán beszólt,"gyógyulj ki az érintés fóbiádból"Ezt másnap a pszichológus vállán-ölelésében beszéltük meg,őt azért engedem magam közel,mert tudom,hogy nem bánt,és megbízok benne.Ez se volt egyszerű,most itt tartok,10 hónapunk van benne.Csoporton a kézfogás szinte mindenkivel megy,de nem hosszabb ideig,az,hogy egyszerre legyen a két kezem fogva,csak másodpercekig.Ilyenkor van az,hogy az egyik oldalról a vállamat fogják.Valahogy mindig úgy alakul,hogy a pszichológusok (hárman vannak) közé kerülök
A másik nő azt vette magára,hogy milyen passzív vagyok,kerülöm az érintést,a szemkontaktust,megint megvédtek,hogy honnan tudja,máskor milyen vagyok
Emlékek:éjjel-nappal,a legártatlanabb szituációban is.
Egy olyan semleges szó,becsusszan,vagy szed gyógyszert?-nem nekem szólt és a háziorvosnál hallottam,már nem kívánatos képeket hoz elő.
Gondolkodom rajta,hogy valami gyógynövény tartalmú nyugtatót szerzek,csak éjszakára.
Az előző pszichoterápián a hány évet vett el az életedből a hallgatás,amíg az elkövető vígan élte világát (és ahol lehetett,csajozott), volt terítéken...és a nem te vagy a hibás!Néhányszor megkérdeztem már a pszichológust,hogy "most utálsz?",ez is természetes szerinte.
..és még az események bevezető,könnyűnek mondható részénél tartunk
Bocsánat,megint hosszú voltam,ki vagyok akadva,elsősorban magamra,hogy nem tudom ezeket a helyzeteket kezelni

Ami eszembe jutott:egyenlőre nem merném--de
segítene,ha anyu és a húga elé állnék és elmondanám,mi történt?Az tudott volt,hogy a sógor csajozott,útszéli .....zott,ezért nem értem,miért hagytak többször vele.Lehet,hogy nekik a 9-14 éves még tabu volt?Nem mindenki gondolta így!
Ez előre vinne?
Anyukám olvasta amit a pszichológusnak írtam,(ez volt az első lépés,amit megtettem)lehazugozott