A történetekről

Delila

Én a történeteket - magamból kiindulva - mindig úgy olvasom, hogy ott sok minden nincs még leírva. Borzalmas Delila története, el is pityeregtem, de tudom, hogy másoknak is van sok rossz emlékük, csak nem merték beleírni. Én se mertem. De nagyon nagy dolog, hogy te ilyen őszintén és nyíltsággal mertél róla írni! Ez tudod mit jelent, Delila? Hogy elindultál a gyógyulás felé!

Delila? Mióta nem találkoztál a szüleiddel? Van gyereked? Anyukád sem keres? Van szerelmed? Én 35 éves vagyok, nemsoká 36, még nem mertem apám elé állni és megmondani neki, hogy totál a lelkemet szétcseszte, és hogy MIÉRT????? Mit akart ezzel elérni? Behatolás nem volt, de a többi igen... Nekem van gyerekem 6 éves Van szerelmem is, aki nem tud elviselni, vagy azt gondolja én nem tudom elviselni, külön vagyunk most, de minden cucca itt van nálam, teljese mértékben ki vagyok készülve, én egy boldog családra vágyom...Mint itt mindenki..Azt szeretném ha vele minden jól alakulna, de most ő nem tudja mi legyen....De most totál azt érzem már nincs sok erőm. A munkám az olyan, hogy teljesen az ellentéte, ahogy érzem magam , amilyen az életem ezen része....majd egyszer talán elmerem ezt is mondani. Talán itt is.

rotebeete írta: Én a történeteket - magamból kiindulva - mindig úgy olvasom, hogy ott sok minden nincs még leírva. Borzalmas Delila története, el is pityeregtem, de tudom, hogy másoknak is van sok rossz emlékük, csak nem merték beleírni. Én se mertem. De nagyon nagy dolog, hogy te ilyen őszintén és nyíltsággal mertél róla írni! Ez tudod mit jelent, Delila? Hogy elindultál a gyógyulás felé!

Kedves Rotebeete! természetesen mindenki minden történetet, kizárólag csak magából kiindulva tud olvasni, mert másképp nem lehetséges. Ez a regényekre (fikció) is vonatkozik, az író magából kiindulva írja, az olvasó magából kiindulva olvassa.
A valós történetek, amik itt megjelennek mind borzalmasak. Te saját döntés alapján írtad meg a történetedet és ugyanolyan saját döntés alapján hozol be emlékeket a fórum párbeszédbe. Hidd el, hogy amiket írtál, és megosztottál velünk, annak a töredéke is elég lenne ahhoz, hogy a borzalmasság élményre ráérezzünk. Annak, aki úgy döntött saját hatáskörben, hogy nem írja le a történetét (mint jómagam is), annak is levehető az élménye, akár egy mondatból is. A lényeg maga a valamilyen szinten való megoszthatóság élménye, amit itt "forradalmi" élményként könyvelhetünk el mindannyian.

Kb szazadjara kezdek neki a hozzaszolasomnak..
Szoval KEDVES mindenki
A tortenetem csak egy vazlat..Az eletem vazlata..A gyerekkorunk kellene hogy a beton kemeny alap legyen a kesobbi eletunkhoz.A szuleink szerepere pedig inkabb ki sem ternek Nekem ez jutott.Vannak, voltak es sajnos lesznek is tolem tobb szenvedest megelt gyerekek.
Probalok megbaratkozni a gondolattal,hogy nincsenek gyokereim.Ami van az rohadt,szoval lebegek..Gyokerek nelkul..
Vannak gyerekeim,van parom aki szeret,ugy ahogyan vagyok..Megerto,probal atsegiteni a nehezebb idoszakokon..Nem lehet konnyu velem az elete
A gyerekeim meg kicsik ahhoz hogy elmeseljem nekik mi tortent velem..
Egyebkent altalanossagban ugy erzem magamat mint egy athuzott nagy nulla..Nincsenek sikereim,jelenleg munka nelkul vagyok..Az egyetlen amire buszke vagyok a gyerekeim.
Ongyilkossagi gondolataim a mai napig vannak,-most erzem azt hogy felnottem,-hogy nem fuggok erzelmileg azoktol az emberektol akik a szuleimnek nevezik magukat..

Anyam 3 eve volt itt azt hiszem 10 napra..Akkor lattam utoljara.O keres telefonon,de en mar nem birom azt a lelki terrort amiben probal tartani.Istennel meg a vallassal probal meg sakkban tartani,azzal hogy mi "helyes" es mi nem..Gunyolodik,a foldbe tipor minden alkalmat megragad,hogy az ocsem gazdagsagat es gyerekeit magasztalja..Mert ok szuperek..En meg..NEM..

Van egy fogadott ocsem..(azert probalok magamnak csaladot gyujteni,vicces es valahol szanalmas is)
Szoltam neki hogy leirtam,olvassa el.Majdnem szetverte a laptopot duheben..Soha nem meseltem el reszleteket SENKINEK hogy mi tortent..Ez volt az elso alkalom..Rengeteg minden volt meg,de most jottem ra hogy eltemettem magamban a dolgokat,es rohasztanak belulrol.
Miutan lenyugodott az ocsem jott egy uzenet:MIERT ALLT SZOBA EZEKKEL AZ EMBEREKKEL?
Azt hiszem azert,mert neha meg mindig az a kislany vagyok aki szeretetet,megertest torodest remel a szuleitol..Es a remeny hal meg utoljara.

Delila írta: Van egy fogadott ocsem..(azert probalok magamnak csaladot gyujteni,vicces es valahol szanalmas is)
Szoltam neki hogy leirtam,olvassa el.Majdnem szetverte a laptopot duheben..Soha nem meseltem el reszleteket SENKINEK hogy mi tortent..Ez volt az elso alkalom..Rengeteg minden volt meg,de most jottem ra hogy eltemettem magamban a dolgokat,es rohasztanak belulrol.
Miutan lenyugodott az ocsem jott egy uzenet:MIERT ALLT SZOBA EZEKKEL AZ EMBEREKKEL?
Azt hiszem azert,mert neha meg mindig az a kislany vagyok aki szeretetet,megertest torodest remel a szuleitol..Es a remeny hal meg utoljara.

Kedves Delila! Akkor van egy fogadott öcséd, aki dühös Érted! Itt van pl. a te egyik gyökered, amit, akit magadnak eresztettél. Az, hogy a gyerekkorban kell -kellene ezeket a gyökereket, biztonságokat kifejleszteni, nem jelentheti azt, hogy te egy gyökértelen nulla vagy. Ezzel a világért sem szeretném azt mondani, hogy francba a gyökerekkel, lépj túl és ehhez hasonló f...ságok. Talán, ha ez a jó barát , fogadott öccs odavágja a laptopot, akkor ő szörnyen és jogosan felháborodott. Biztos vagyok benne, hogy ez neki nem fog ártani, hanem kifejezetten jót tesz neki, hogy elgondolkozik.........

Delila nézd a " jó oldalát" ---ne értsd félre--- melletted van a férjed, aki szeret. Sikerült egy másik országban letelepedned, nem kell találkoznod a szüleiddel. Mondjuk én nem messze lakok tőlük, mégse találkozunk sokat, csak néha, azt meg a gyerekem miatt, ha én elviszem. Én meg egyedül vagyok egy gyerekkel, és nem áll mellettem olyan férfi, aki mindent megtenne értem, és elviselne olyannak amilyen vagyok. Értem én, hogy nem lehet egyszerű, de nem is vagyok a világ "legrosszabb " nője. A mostani szerelmem szinte az elejétől tud mindent, neki elmeséltem sok mindent, mindent nem is tudnék, és úgy néz ki mégis egyedül maradok. Hogyan lehet ezen túl lenni, na azt nem tudom. Tök szomorú vagyok hetek óta...És nem is tudom hogyan jöjjek ki ebből a helyzetből. A múltam örökre kísérteni fog???? én nem akarom ezt......utálom az egészet., hogy velem történt , velem is. És hiába vannak barátnőim, mindenkinek van családja, és ők érzem, hogy nem is értenek meg.....egyedül vagyok

Delila van szüksèged a családoddal (anya) történő kapcsolattartásra? Adott neked valaha olyat, ami nagyon jól esett? Ami leírtál attól börtönben lenne a helyük. Legalább neki meg kellettvolna védenie téged. De ma is csak bánt. Ez szörnyű. Vàgysz a szeretre, de az viselkedés vagy cselekvés, olyan, ami nem fáj. Sajnálom.

Delila, borzalmas a történeted! Még ha nem is hiszed el magadról, de hihetetlenül erős vagy!

Delila!
Elolvastam a történeted,azóta sírok..erre nincsenek szavaim..
Vannak napjaim amikor csak pozitívan gondolkodom,hiszek Istenben és próbálok szeretni..próbálok mindenkiben csak a jót látni..észrevenni
Ha ilyen megtörténik egy ártatlam kislánnyal..nem egyszer..többször..Miben higgyek? Hiszen nincs is emberi jóság,szülői szeretet..semmi..
Az "emberiség" megérett a kipusztulásra..ez Katasztrófa ahogyan egyesek a gyerekeikkel "bánnak""

Koszonom Alaine
Van neki is eppen eleg baja ,nagyon sok mindenben kozos a sorsunk,csak O a nagytulelo,tele energiaval,es akarattal,en meg..Sokszor a padlora kerulok,aztan lehet kanalazni folfele,es kozben borzasztoan szegyenlem magamat,hogy megint en vagyok az akit gyamolitani kell :angry:
Azert nagyon orulok hogy ratalaltam O az egyik nagyon biztos pont az eletemben

jelen írta: Delila nézd a " jó oldalát" ---ne értsd félre--- melletted van a férjed, aki szeret. Sikerült egy másik országban letelepedned, nem kell találkoznod a szüleiddel. Mondjuk én nem messze lakok tőlük, mégse találkozunk sokat, csak néha, azt meg a gyerekem miatt, ha én elviszem. Én meg egyedül vagyok egy gyerekkel, és nem áll mellettem olyan férfi, aki mindent megtenne értem, és elviselne olyannak amilyen vagyok. Értem én, hogy nem lehet egyszerű, de nem is vagyok a világ "legrosszabb " nője. A mostani szerelmem szinte az elejétől tud mindent, neki elmeséltem sok mindent, mindent nem is tudnék, és úgy néz ki mégis egyedül maradok. Hogyan lehet ezen túl lenni, na azt nem tudom. Tök szomorú vagyok hetek óta...És nem is tudom hogyan jöjjek ki ebből a helyzetből. A múltam örökre kísérteni fog???? én nem akarom ezt......utálom az egészet., hogy velem történt , velem is. És hiába vannak barátnőim, mindenkinek van családja, és ők érzem, hogy nem is értenek meg.....egyedül vagyok

Kedves Jelen
Sok mindenben igazad van;de hidd el nagyon nagy arat fizettem azert,hogy itt lehessek A parom es en is nagyon megszenvedtunk a kapcsolatunkert,es most sem problema mentes. De azt biztosra kijelenhetem hogy szamithatok ra az eletem hatralevo reszeben..
Nagyon sajnalom,ami veled tortent,es remelem hogy a szerelmed letudja gyozni azokat az akadalyokat amik a boldogsagotok utjaban allnak
A magany amit az utolso mondatodban van..En KEPES voltam evtizedekig elfojtani az igazi enemet,foltenni a maszkot es megfelelni a tarsadalmi normaknak..Senki nem kivancsi a szomoru megtort lelkekre mint mi vagyunk..Es senkit nem erdekelnek az okok..Nekem sincsen sok baratom..De az a par ember aki van,az magamert kedvel..Meghallgatnak ha szomoru vagyok,fenekbe billentenek,ha eppen arra van szuksegem..Az egyik legkedvesebb baratnom elolvasta a tortenemet..Tudtam es ereztem mennyire szeretett volna valamit hozzafuzni..Vigasztalni,vagy barmi..Csak hogy ereztesse velem azt hogy mennyire sajnalja ami velem tortent..Es nagyon szeretem Ot ezert Hidd el neked is vannak-lesznek ilyen barataid..Csak meg kell oket keresni.
Ne add fel..Soha soha SOHA ne add fel. Mert akkor az az ember aki ezt tette veled-gyozott..Ne hagyd hogy legyozzon.

karácsony írta: Delila van szüksèged a családoddal (anya) történő kapcsolattartásra? Adott neked valaha olyat, ami nagyon jól esett? Ami leírtál attól börtönben lenne a helyük. Legalább neki meg kellettvolna védenie téged. De ma is csak bánt. Ez szörnyű. Vàgysz a szeretre, de az viselkedés vagy cselekvés, olyan, ami nem fáj. Sajnálom.

Kedves Karacsony!
Jo kerdes Egeszen idaig azt hittem hogy nekem kutyakotelessegem "szot fogadni"..Vicces ugye?Ha hivott anyam fel perc mulva hivtam vissza..Ha nem tudtam vissza hivni akkor a szivem a torkomba dobogott,hogy uristen most mi lesz..A gyomrom minden egyes alkalommal remegett,mikor visszahivtam,hogy most mi lesz,mibe kot bele ujra..
Miota leirtam a tortenetemet,valahogy kitisztult minden..Igaz,mar elotte is volt egy "csortem" a parommal,aki erthetoen nem rajong az anyamert..(bar meg csak beszelni sem tudnak egymassal-szerencsere) es tele lett a hocipoje a napi 40 perces telefonalgatassal,ami arrol szolt hogy en hallgattam,es anyam mondta mondta mondta..Altalaban azt hogy a tesomnak milyen autoja van milyen haza mit vett milyen hiperszuperokostokeletes gyerekei vannak..
Aztan az kovetkezett hogy en milyen sikertelen vagyok..Ha a gyerekeim betegek lettek,akkor nem vigyazok rajuk..Ha verekedtek egymassal,akkor szar anya vagyok nem tudom megnevelni oket..Ha a parom besegitett a hazimunkaba akkor szar haziasszony vagyok..Ha kajat rendeltunk akkor lusta vagyok meg fozni is..Es folytathatnam a sort..Aztan jott az imadkozzal mert az ugy helyes,tanitsd meg a gyerekeidet imadkozni ,(ateistak vagyunk) a gyereim a jo tulajdonsagaikat istentol kaptak..Ha ironikusan megjegyeztem hogy csak ketten voltunk a parommal a "gyartasnal" akkor a sarga foldig lehordott hogy tartsam tiszteletben a vallasat esatobbiesatobbi..
Szoval kb masfel hete nem hivom vissza..Meg remeg a gyomrom,es ideges vagyok hogy mi lesz ha nem engedelmeskedem..De tulelem Ezt is..