Még újabb kötetlen beszélgetés

Igen én is épp ezt figyeltem. Sokszor megnézem az oldalt, de nem mindig lépek be.
Te, hogy vagy Mara? ??

Igen, néha csendben lehet/kell feldolgozni bizonyos történéseket.... Megvolt a második találkozó is abban a támogató csoportban,, ahol olyan anyukák vannak, akiknek a gyermekeit abuzálták. 9-en vagyunk. Kivétel nélkül magasan képzett, intelliges lények(fostalicskák, ahogy egyik anyuka mondta) az elkövetők, teljes tagadásban. A forgatókönyv mindenkinél ugyanaz mind az elkövető, mind a hivatalos ügyek oldaláról. A gyerekek életkora 1 évestől 11 évesig van, a lányom a kivétel. Van olyan anyuka, akinek az 1 éves és a 3 éves fia is érintett... Szörnyű, hogy ilyen sokan vagyunk...

Anoni Mara írta: Hú de elcsendesedett a fórum, hogy vagytok?

Én néha úgy érzem, h nem reagál rám senki, és akkor utána nem igen írok. Hát... ez van. Magamban beszélni egyedül is tudok.

Sajnálom KV, ha így érzed. Szerintem azért mindenki igyekszik reagálni, de persze az embernek mindig van hiányérzete. Azt hiszem, ez eléggé a fórumok sajátja. Talán kivételt képeznek a krízishelyzetek, akkor mindenki ugrik. Mesélj, mi újság veled?

Anoni Mara írta: Sajnálom KV, ha így érzed. Szerintem azért mindenki igyekszik reagálni, de persze az embernek mindig van hiányérzete. Azt hiszem, ez eléggé a fórumok sajátja. Talán kivételt képeznek a krízishelyzetek, akkor mindenki ugrik. Mesélj, mi újság veled?

Én küzdök a terápiával, minden percét élvezem, de nehéz, mert jönnek elő új emlékeim, beigazolódnak a rossz sejtéseim és eléggé nyomaszt. Hipnoterápiázunk is és az a legjobb része. Nem olyan, h nem tudok magamról, se nem olyan, h visszavisz pl az első abúzushoz, hanem olyan mint egy séta a saját fantáziavilágomba, ahová elkísér a terapeuta és közben megkérdezi, h mit látok és mit érzek, és mit csinálok, és ha valami rossz jön elő, akkor kivezet onnan.
Néha kicsit lehangolódom, ha nem nyúz a család és ráérek magammal is jobban belülre figyelni. De közben meg igyekszem élni egy viszonylag normális életet. Szerelemügyben legalább stabilitás van.

Látom szépen dolgol a terápiádon, csak így tovább. Jó úton haladsz. Bár látom ez az út néha göröngyös. Kitartást kívánok!
Ez a módszer nálam is bevált. Segít beszélni, ami nekem különösen nehéz!

És Mara te, hogy vagy?

kv írta:

Anoni Mara írta: Sajnálom KV, ha így érzed. Szerintem azért mindenki igyekszik reagálni, de persze az embernek mindig van hiányérzete. Azt hiszem, ez eléggé a fórumok sajátja. Talán kivételt képeznek a krízishelyzetek, akkor mindenki ugrik. Mesélj, mi újság veled?

Én küzdök a terápiával, minden percét élvezem, de nehéz, mert jönnek elő új emlékeim, beigazolódnak a rossz sejtéseim és eléggé nyomaszt. Hipnoterápiázunk is és az a legjobb része. Nem olyan, h nem tudok magamról, se nem olyan, h visszavisz pl az első abúzushoz, hanem olyan mint egy séta a saját fantáziavilágomba, ahová elkísér a terapeuta és közben megkérdezi, h mit látok és mit érzek, és mit csinálok, és ha valami rossz jön elő, akkor kivezet onnan.
Néha kicsit lehangolódom, ha nem nyúz a család és ráérek magammal is jobban belülre figyelni. De közben meg igyekszem élni egy viszonylag normális életet. Szerelemügyben legalább stabilitás van.

Milyen az a hipnoterápia? Hogyan zajlik egy óra?

Ági40 írta: És Mara te, hogy vagy?

Még mindig nem az igazi. Szorongás, nem-alvás, a szokásos képlet. Lehet, hogy kelleni fog valami gyógyszeres segítség.

Mara, majd később írok róla, nemrég jöttem haza onnan, ilyenkor muszáj pihennem.

Mielőbbi javulást, Mara!
Neked kv jó pihenését!
Én is kíváncsi vagyok. Elképzelt képekkel és álmokkal mi is dolgozunk.

Ági40 írta: Mielőbbi javulást, Mara!
Neked kv jó pihenését!
Én is kíváncsi vagyok. Elképzelt képekkel és álmokkal mi is dolgozunk.

Köszönöm, Ági! Jól leszek. Most egy kicsit rá kell segíteni, ez van, ez sem a világ vége. Nem tudom, miért így, miért most, így alakult, kész. Sosem szedtem még ilyet, ez is egy tapasztalat. Majd írok belőle egy könyvet.

Kedves Mara!

Nekem a magam poklai után jutott eszembe,hogy a klimaxnak is köze lehet a nehéz időszakhoz, a szakmai leírások és a saját tapasztalataim alapján összefüggéseket látok

Angyalka írta: Kedves Mara!

Nekem a magam poklai után jutott eszembe,hogy a klimaxnak is köze lehet a nehéz időszakhoz, a szakmai leírások és a saját tapasztalataim alapján összefüggéseket látok

Most feldobtál!

Nem, nem hiszem. Ugyanaz gyűrűzik vissza ezer éve. És igazából meg tudnék vele küzdeni, adott elég muníciót a terápia, meg van jó rálátásom, de elfáradtam. Túl sok energiát vesz most el ez a küzdelem. De igazán a nem alvás aggasztott a legjobban. Hetek óta 2 és 3 között kelek, és ez nagyon kimerít. Elmentem tegnap egy pszichiáterhez, azt mondta, próbáljak meg egy antidepresszánst. Hát megpróbálom.

Drukkolok Neked Mara! Én sohasem mertem bogyókkal próbálkozni...

És kérlek Titeket: ha megosztható a klimaxxal kapcsolatos tapasztalataitok, akkor ne tartsátok vissza az infókat
Vigyázzatok magatokra, üdv Mindannyiotoknak!