A történetekről

2017 ápr. 03 19:22 #11218 Írta: Ági40
Ági40 válaszolt a következő témában: A történetekről
Hát nagyon köszönöm! Összeáll lassan a kép.

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

2017 máj. 28 10:30 #11432 Írta: nyugodt
nyugodt válaszolt a következő témában: A történetekről
Új történeteket olvastam az oldalon :( :hvirág:

Har Mónika, :virág: :tszív: Brigi666 :virág: :tszív: , jó, hogy ránk találtatok.
Bizonyossággal mondhatom, ez itt a gyógyulás tere. A hozzászólások segítenek (legalábbis nekem biztosan), mások hozzászólásainak olvastán a bizonytalanságok, önvádak lassan elmúlnak, a harag kifejeződik, egymás eredményeiből is merítünk erőt. Látjuk a folyamatokat, amik sokszor nem rövidek...

Minden történet fájdalmas és szomorú, melynek mélyén ott lappang a szeretethiány és az odafigyelés hiánya... hogy a társadalomnak való megfelelés sokszor erősebb, mint akár az anya-gyerek kötelék - ezt minden gyerek tudja, érzi, ezért (is) nem mer szólni, innen (is) a bűntudat.
Hiába mondja valaki, hogy ő egy "anyatigris", ha a társadalmi megítéléssel nem képes szembemenni. El nem tudom mondani, hányszor mondták rám a szüleim (különösen az anyám) 13 és 19 évem között, hogy kurva vagyok. Sosem gondolták végig, hogy ők akkor pontosan micsodák... a madám, például?
:dühös:

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

2017 jún. 17 11:38 #11467 Írta: karácsony
karácsony válaszolt a következő témában: A történetekről
Szeretném kérni a profilom eltávolítását a bejegyzéseimmel együtt. Köszönöm.

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

2017 okt. 22 08:52 #11614 Írta: Anoni Mara
Anoni Mara válaszolt a következő témában: A történetekről
Megdöbbentő, hogy megint jönnek az új történetek a Metoo kampány hatására. Üdv az újaknak, gyertek a fórumra is, hogy beszélgethessünk!

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

2017 okt. 27 12:07 #11617 Írta: nyugodt
nyugodt válaszolt a következő témában: A történetekről
Olvastam az új történeteket. Megrázóak. Rengeteg sérüléssel vagyunk kénytelenek egy életen át úgy tenni, mintha "mi sem történt volna". Szörnyű tapasztalások ezek, a lélek fekélyei. Itt együtt gyógyulunk.
Kedves Úszó, külön elismerés azért, hogy leírtad a történeted.. megrendítő volt olvasni is, milyen fájdalmakat cipelnek a férfiak, amikről alig-alig tudhatunk. Gyógyulást mindannyiunknak :hvirág: :szív: :szív: :virág:

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

2017 nov. 28 00:30 #11653 Írta: nyugodt
nyugodt válaszolt a következő témában: A történetekről
49 éves nő, nagyon megrázott a történeted, :hvirág: ami sokban hasonlít az enyémhez is. Különösen az utolsó bekezdés.... Nagyon hasonlóan érzek - ahogy az évek múlnak, és én is öregszem, a düh talán múlik, de mégis egyre jobban távolodom anyámtól, aki most már a 90 felé közelít. Nekem még apám is él, úgy érzem, az egész életemet végigkísérik, mint a démonok. Már azt is elfelejtették, hogy milyen rossz volt a házasságuk, és mennyire nem volt egyetlen épkézláb érzelem a családunkban. Anyám ugyanúgy sztorikat kreál, átírja a múltat, hogy milyen fantasztikus gyerekkorunk volt, és hogy nekem fiatal lányként hogyan udvaroltak orvostanhallgatók ... miközben egy szó sem igaz az egészből, hiszen fiatal lányként éppen mindenki kapcarongya voltam, de így visszamenőleg is felmenti magát önmaga és mások előtt :beteg: Néha az az érzésem, hogy nemcsak akkor vették el az akkori jelenemet, hanem most visszamenőleg, a múltamat is. :(
Szörnyen hasonló köröket futunk be :( :( :tszív:

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

2017 nov. 30 13:21 #11657 Írta: Anoni Mara
Anoni Mara válaszolt a következő témában: A történetekről

nyugodt írta: 49 éves nő, nagyon megrázott a történeted, :hvirág: ami sokban hasonlít az enyémhez is. Különösen az utolsó bekezdés.... Nagyon hasonlóan érzek - ahogy az évek múlnak, és én is öregszem, a düh talán múlik, de mégis egyre jobban távolodom anyámtól, aki most már a 90 felé közelít. Nekem még apám is él, úgy érzem, az egész életemet végigkísérik, mint a démonok. Már azt is elfelejtették, hogy milyen rossz volt a házasságuk, és mennyire nem volt egyetlen épkézláb érzelem a családunkban. Anyám ugyanúgy sztorikat kreál, átírja a múltat, hogy milyen fantasztikus gyerekkorunk volt, és hogy nekem fiatal lányként hogyan udvaroltak orvostanhallgatók ... miközben egy szó sem igaz az egészből, hiszen fiatal lányként éppen mindenki kapcarongya voltam, de így visszamenőleg is felmenti magát önmaga és mások előtt :beteg: Néha az az érzésem, hogy nemcsak akkor vették el az akkori jelenemet, hanem most visszamenőleg, a múltamat is. :(
Szörnyen hasonló köröket futunk be :( :( :tszív:

Ez egyfajta önvédelem, nem feltétlen ellened van ez. De értem a fájdalmad. Hasonlókat én is megélek a szüleimmel, anyám, aki ha részleteket nem is, mindent tud a történtekről, folyton azt hangoztatja, hogy velem milyen könnyű dolga volt, mert én mindent elmeséltem neki. Normális? De hát nem bántom már, meghagyom neki az illúziót. Hosszú idő volt, mire idáig eljutottam. Régen egy ilyen megjegyzésért ölni tudtam volna. Most már csak szórakozom rajta.

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

2017 nov. 30 15:03 #11659 Írta: Anoni Mara
Anoni Mara válaszolt a következő témában: A történetekről

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

2017 dec. 03 01:09 #11661 Írta: nyugodt
nyugodt válaszolt a következő témában: A történetekről
Huuúúú. Kicsit az én történetem is. Továbbra is úgy gondolom, hogy a félrenéző, áldozathibáztató, álszent, takargató társadalmi szereplők - nagyon sokszor anyák!!! - ugyanolyan hibásak, sőt. Azért, mert a látszat érdekli őket, és nem a gyerek - és ez az igazán borzalmas. Hogy senkit nem érdekelsz.

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

2017 dec. 03 07:06 #11663 Írta: Anoni Mara
Anoni Mara válaszolt a következő témában: A történetekről

nyugodt írta: Huuúúú. Kicsit az én történetem is. Továbbra is úgy gondolom, hogy a félrenéző, áldozathibáztató, álszent, takargató társadalmi szereplők - nagyon sokszor anyák!!! - ugyanolyan hibásak, sőt. Azért, mert a látszat érdekli őket, és nem a gyerek - és ez az igazán borzalmas. Hogy senkit nem érdekelsz.

Szerintem nem feltétlenül arról van szó, hogy csak a látszat érdekli őket, és a gyerekük nem. Félnek. Félnek szembenézni a valósággal. Nem csak kifelé akarják a látszatot mutatni, hanem azt akarják, hogy a látszat legyen a valóság. Ezért homokba fúrják a fejüket. Sajnos az önvédelmi mechanizmusuk, ez a defenzív magatartás erősebb, mint a gyerekük védelme, ami mindenek előtt kéne álljon.

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

2018 jan. 21 10:21 #11676 Írta: Anoni Mara
Anoni Mara válaszolt a következő témában: A történetekről
Kedves "41 éves nő", a 313. történet írója! Miért nem próbálsz meg nyitni a férjed felé? Miért nem próbálod elmondani neki, mi történt veled? Hidd el, felszabadító érzés lenne!

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

2018 jún. 26 20:49 #11729 Írta: Szederke
Szederke válaszolt a következő témában: A történetekről
Sziasztok! Miután próbáltam leírni a saját poklomat és nem sikerült, felismertem hogy akik ezt meg tudták tenni, mindannyian hősök. CCsodálom őket. Szeretnék én is hős lenni. Most még nem megy. Ez az egész, elzár engem az élettől. Drága édes szuperférjemnek napok óta próbálom elmondani de nem tudok megszólalni. Pedig ő csodálatos. A lányom is csodálatos. Az abúzusok miatt mégis úgy érzem :nekem senkim de senkim nincsen. Mert mindentől elzártam az az édes -huncut pici lányt aki voltam.

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

2018 szept. 29 14:41 #11741 Írta: nyugodt
nyugodt válaszolt a következő témában: A történetekről
Szederke
sokáig tartott, míg visszajöttem ide és láttam a bejegyzésedet!
Szerintem mindannyian hősök vagyunk, ahogy végigjárjuk az életünket.
Az édes-huncut pici lányt nem tudod elzárni végleg, mert ő hozott el az oldalra, és ez csak egy folyamat kezdete! Az őszinteség, a valós létezés folyamatának kezdete. Én így éltem meg. Fokozatosan szűnik az elzártság és a magány érzése - nekem a megélésem az volt, hogy mintha egy elvadult, vadonban felnőtt Tarzanlányt kellene lassan-lassan megbarátkoztatni azzal a gondolattal, hogy az élet a magányos vadonon kívül is élhető - ez nem egy gyors folyamat, a bizalom kialakítása. Azt hiszem, a legnagyobb hozadéka annak a mély-, és magasrepülésnek, amit a történetemmel való szembesülés és az azt követő terápia és idő hozott, az volt, hogy ezen keresztül kezdek bízni abban, hogy az életnek van értelme...már csak néha kérdőjelezem meg :-)

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

2018 okt. 09 10:03 #11742 Írta: Alma
Alma válaszolt a következő témában: A történetekről
En leirtam a tortenetem par hete de nem jelent meg. Mi lehet az oka? Spontan jott es nincs meg mashol. Akkor ujra kell irnom? :(

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Oldalmegjelenítési idő: 0.612 másodperc