Kötetlen beszélgetések, üzenetek

Na én meg ezt a szót nem ismertem Karácsony, hogy asszertív, kénytelen voltam utánanézni. Bár a jelentését, hogy mit jelent azt értem, végül csak megbeszéltük a dolgot.

öregecske írta: Köszönöm a válaszodat. Nem is olyanra gondoltam, amiben az áldozat kiszolgáltatottá válik, mert pont elég mindenkinek a terhe, amit hordoz. Inkább olyasmire, ami segít valamilyen módon a sérült lelkeken. Ma is lesz az egyik adón ezt kényes témát feszegetik. Mégsem tudom, érdemes-e egyáltalán ilyesmit megnéznem, vagy csak felidegesíteném magamat vele a tehetetlenség miatt?

Nézted végül? Én néztem, fel is húztam magam...

Már az is csoda, ha beszélnek róla... De tudjátok, néha azt érzem, azzal hogy cikkek jelennek meg a szex. abúzus történetekkel kapcsolatban, szimplán csak azért van, mert egy kényes témát könnyebb "eladni", mint más hírt... Részben jó, hogy megszólalnak az áldozatok, részben meg emögött is a címlapsztorit látom

rotebeete írta: Már az is csoda, ha beszélnek róla... De tudjátok, néha azt érzem, azzal hogy cikkek jelennek meg a szex. abúzus történetekkel kapcsolatban, szimplán csak azért van, mert egy kényes témát könnyebb "eladni", mint más hírt... Részben jó, hogy megszólalnak az áldozatok, részben meg emögött is a címlapsztorit látom

Akkor hiszem el, hogy igazán érdekli őket a téma, ha anonim áldozatokkal is foglalkoznak, nem csak akkor hozzák elő, ha XY-ról lehet tálalni egy szaftos sztorit. Egyszerűen felháborítónak tartom, hogy lemegy egy közel egyórás műsor erről a témáról, és senki még csak meg sem említi a beszélj róla oldalt. Ja, hogy ott van már 200 történet? Kit érdekel, mikor ott van nekünk Sipos Pál és Bojár Iván...

Én ha belegondolok, számomra is megfoghatatlan egy kicsit az "anonim áldozatok" fogalma. Sok homály fedi, aminek persze ez is a lényege... De mintha nem is léteznének, léteznénk. Ezért sem vagyunk fontosak...

Igen, sajnos néztem, és ahogy írtam is, csak felidegesítettem magam vele, de hát amilyenek vagyunk... Döbbenet az, hogy az is elhangzott, nem tudom, nektek megütötte-e a fületeket, hogy majd minden második nőt, lányt inzultáltak már. Ha csak az itteni történetekre is gondolunk! Az elkövetők szabadon vannak. A legtöbb eset titokban marad! Az elkövetők megússzák, és keresik a következő áldozatot. Egyébként az egyik heti női magazin is ezzel a témával foglalkozik. A címe: A törvény sem véd meg? És tényleg nem.

rotebeete írta: Én ha belegondolok, számomra is megfoghatatlan egy kicsit az "anonim áldozatok" fogalma. Sok homály fedi, aminek persze ez is a lényege... De mintha nem is léteznének, léteznénk. Ezért sem vagyunk fontosak...

Jogunk van az anonimitáshoz. Miért is szeretnénk újabb sebeket szerezni? Milyen jogon kérik, hogy adjuk ki magunkat a közvéleménynek? Arról nem beszélve, hogy sokszor nem is magunkat védjük a névtelenséggel, hanem a családunkat.

Öregecske igen, nekem is megütötte a fülem, mondjuk nem tudom, milyen adatokból jutottak ide, milyen statisztikák állnak a rendelkezésre, mit nevezünk inzultusnak stb.

Furcsa, hogy pont mi, áldozatok betegednénk bele a mutogatásba... Én magamat is féltem, mert a családom nem állna szóba velem többet. És szerintem sokan vannak ugyanígy, mint én: egy ilyen szembesítést nem visel el egy család. Nem véletlen történtek ilyenek a családon belül, és nem véletlen, hogy nem derült ki... Mert valami nem működött jól, valami hibádzik a "rendszerben".

Rotebeete! Igazad van nagyon rosszul működik a világ. Most írhatnám, hogy a világ ontja a pornót, meg a mocskot, aztán a férfiak nem tudnak mit kezdeni a felfokozott vágyaikkal. Ok. Most van ez a világ, de régebbi korokban sajnos ugyanez ment. A fiatal rabszolga fiúkat, lányokat detto. Na de hagyjuk is. Démonizált az egész világ, mást nem tudok írni.

rotebeete írta: Furcsa, hogy pont mi, áldozatok betegednénk bele a mutogatásba... Én magamat is féltem, mert a családom nem állna szóba velem többet. És szerintem sokan vannak ugyanígy, mint én: egy ilyen szembesítést nem visel el egy család. Nem véletlen történtek ilyenek a családon belül, és nem véletlen, hogy nem derült ki... Mert valami nem működött jól, valami hibádzik a "rendszerben".

Milyen igaz. Amúgy engem pl. már az is megakaszt a teljes őszinteségben, ha nincs teljes anonimitás. Akartam ide is írni valamit, meg is írtam, de aztán mégse küldtem el. Nem megy. Mert nemcsak engem érint, hanem a családomat is, konkrétan a férjemet.

Na kész, most lett tökéletesen elegem! Itt ülök, kiszolgáltatottnak érzem magam, a családom sehol (gyerekek maguk útján, férjem dolgozik), nekem 2 hete fáj a lábam, orvosok vállukat vonogatják, pihenjek, kenegessem, szedjek olyan bogyót, aminek a mellékhatásai között a gyomorvérzés és a szívinfarktus szerepel, ne végezzek házimunkát. Betegállományban vagyok már 1 hete emiatt. Jár mifelénk ilyenkor egy pékes kocsi, ahol lehetne kenyeret venni, nekem meg nincs egy fillér apróm se. A fiam elvitte. A legkisebb pénzem 10 ezer Ft, az is az emeleten van. Mire felmászok a lépcsőn, lesántikálok, és kimennék, mit mennék, sántikálva, totyogva kiérnék, már elmegy a pékes kocsi. Utánamenni az utca végére esélytelen. Utolsó csöpp a pohárban...

Utálok bezárva lenni! És elgondolkozom: minek az embernek ilyen élet? Vagy munka látástól vakulásig, vagy bezártság. Kicsit mintha depis lennék...

Azon tűnődöm már 2 hete, vajon ez is pszichoszomatikus? Mert akkor most nagyon melléfogott a pszichém.

Jobbulást Hajnalkám! Ilyesmiken én is szoktam gondolkozni, talán most neked kellene vmi jó vígjátékot nézni.

HAJNALKÁM... szeretünk, ne légy szomorú, itt vagyunk. Nem vagy teljesen egyedül.

KARÁCSONY, nem voltam pár napot, előtte meg nem túl jól, akkor nem dumálok annyit, de most nem is az a lényeg. Örülök, h azzal a pasival megszakadt a kapcsolatod, mert ahogy olvastam, amit írtál róla az összes szőrszál felállt a hátamon mint egy veszélyt érző macskának, és az összes zsigerem azt kiabálta neked, h menekülj, amíg nem késő. Ezerrel szólt a vészcsengő.
Örülök, h végül "jól" alakult, értve ezt úgy, h nem lett bajod. A zsigereimben érzem, h olyan történt volna, ami rettenetesen rossz.
Ha egy férfi nem türelmes, ott menekülni kell. És nem arról van szó, hogy nem jöhet indulatba, de tudjon uralkodni magán, nem pedig beszólni, meg szavakkal bántalmazni mást, ahogy veled már meg is tette, mikor a magányodról beszélt. Óvakodj a ragadozóktól!
Mert kell a társ, kell a szerelem, egy kis bizsergés, de nem minden áron.

LAJHÁR, a nyámnyila nekem az a férfi, akinek az anyukája mondja meg, h mit szabad és mit nem, önálló döntésre képtelen. Néha pont ezek vezetik le a másokon a felgyülemlett haragjukat. Az igazi férfiben lehet indulat, (legyen is, mert bennem is van sok tűz, de...) de jól kézben tartja és uralkodik a saját érzésein és vágyain, nem zsarol érzelmileg, azzal, h ha nem fekszel le vele, nem is szereted, csak épp nem így nyíltan kimondva. Számomra az ilyen már bántalmazó. Minden így kezdődik. A férfiban legyen tűz, de egyik kezében mindig poroltó is.

Köszi Kv,igazad van, azóta nem is jelentkezett, nem is tudtam, h ennyire rosszul esik, csak most, h a soraidat olvastam elkezdtem sírni...legalább kijött...

karácsony írta: Jobbulást Hajnalkám! Ilyesmiken én is szoktam gondolkozni, talán most neked kellene vmi jó vígjátékot nézni.

Köszi. Most éppen régi Vacsoracsatákat nézek. Azok is jók. Néha még a vígjátékhoz sincs kedvem. Csak az a baj, hogy már 2 hete itthon vagyok bezárva. Egy idő után már ezek se segítenek. Rossz, ha nincs kihez szólni.