Álmaink

karácsony írta: Megálmodtam a lottószámokat, de úgy, hogy talált az összes. Mikor egyszer ilyen volt, hármasom lett. Azért néha jó, hogy ilyen aktív álmodók vagyunk...

És akkor most gazdag vagy, vagy..????

Nem értem oda a lottózóba...ez vagyok én. De gazdag nem akarok lenni, csak a céljaimhoz elegendő tőkére vágynék.

Én is így vagyok vele.. De azért nem lettél mérges?

Karácsony, ha nem adsz fel lottót olyankor, nehogy nézd, mit sorsolnak, mert ja mégis kihúznák... én biztos ott kapnék infarktust.

nem néztem

Rendszeresen álmodom arról, hogy vagy apukámmal vagy a nővéremmel szexuális kapcsolatom van. És mindent érzek az álomban... Minden érintést, és minden érzést meg tudok fogni, nemcsak úgy elönt. A harmadik visszatérő álom pedig az abortusz. Fogalmam sincs, miért álmodok ilyesmit, nem voltam még terhes sose. Szedek fogamzásgátlót, és szeptember óta nem is voltam senkivel. És ráadásul olyan abortuszt álmodok, amire nem elég egyszer menni, hanem egy álomban legalább 5-6x kell kikaparni... Jaj, de borzalmas!

rotebeete írta: Rendszeresen álmodom arról, hogy vagy apukámmal vagy a nővéremmel szexuális kapcsolatom van. És mindent érzek az álomban... Minden érintést, és minden érzést meg tudok fogni, nemcsak úgy elönt. A harmadik visszatérő álom pedig az abortusz. Fogalmam sincs, miért álmodok ilyesmit, nem voltam még terhes sose. Szedek fogamzásgátlót, és szeptember óta nem is voltam senkivel. És ráadásul olyan abortuszt álmodok, amire nem elég egyszer menni, hanem egy álomban legalább 5-6x kell kikaparni... Jaj, de borzalmas!

Rotebeete, én nem csodálkoznék a történeted után, hogy ilyen álmaid vannak apáddal.. A nővéreddel.. Nekem anyámmal volt ilyen álmom, és azt jelezte, hogy túl közel engedem őt magamhoz, túlságosan azonosulok vele, nem vagyok szabad tőle. De mindenkinek jelenthet ez mást is.

Az abortusz: Írták itt többen, hogy rettegtek attól, hogy terhesek, pedig nem is volt rá okuk. Nekem is voltak ilyen tévképzeteim még a pszichoterápiás kezelések előtt- alatt. Merthogy az ember szinte büntetésül éli meg, hogy ha "belement", hogy abúzálják, akkor megérdemli, hogy terhes legyen büntetésül..

Mostanában egyre többször járok valami rejtélyes gyógyítónál álmomban. Tegnap este egészben láttam, az arcát is. De itt volt valami nagyon félelmetes is. Egy hatalmas tűre emlékszem csak. Viszont valami keleti kultúrából származó férfi. Vagy tanít, vagy tanácsot ad. Most például gyógyulásról volt szó. És valamiért elővette ezt az óriási tűt, ami vastag is volt. De amúgy ő egy békés, bölcs valaki. Az egész hihetetlen misztikus. Már terápián is beszéltem Róla.
Elkezdtem hinni, hogy álmomban is élek. És az álmom, nem csak álom. Hanem egy olyan tudatállapot, ahol segítséget kapok.
Szerintetek kezdek megkattanni?

Nem, Karácsony, nem vagy kattant, az álmaink a tudattalanból segítenek. A terapeutánál rengeteget beszélünk az álmaimról, és értelmezzük azokat.

Korábban sokszor volt vízzel kapcsolatos visszatérő álmom, néha bele is fulladtam. Mostanában hevesen és indulatosan szoktam vitatkozni, általában a főnökömmel

Nekem is van sok vizes álmom. Ott mindig ott az apam is.
A víz biztos a tudattalant szimbolizalja szintén.

Teljesült egy valódi álmom! Bent vagyok!!!!

Május, ha terápia alatt álmodunk, a pszichológusnak biztos el kéne mondani. Reméljük, hogy ehhez is ért. Tegnap a rádióban hallottam abúzussal kapcsolatban, hogy ha rátalálunk egy magunk elől elzárt részre, feltör, és eláraszt bennünket mindenféle szennyel. Mi is zavarosak leszünk tőle.
A terápia, az álmok mind a segítségünkre sietnek, hogy helyre kerüljenek a dolgok. Az álmok a tudattalan immunrendszerünk. Csak élni kell vele, hogy segítséget kérünk a megértéséhez.

Csatlakozom Aliciához, meséld el az álmaidat! Amúgy nem gondolom, hogy ehhez külön "érteni" kell. Az álomfejtést neked kell csinálni, a pszichológus "csak" segíteni tud. Használd ki az álmokat, ki tudja, milyen ismeretlen vizekre visznek. Az teljesen normális, hogy a terápiától sokat álmodsz. Illetve nyilván eddig is álmodtál, csak most megtanulsz befelé figyelni. Nekem is így volt. Mikor először, a legelején szóba jött a téma, őrülten tiltakoztam, hogy én soha nem szoktam álmodni. Gyakorlatilag kikértem magamnak! De mondta a pszichológusom, hogy majd fogok. És valóban. És hogy milyen furfangos a tudatalatti, hogy megakadályozza az előrehaladást, amihez az álmok nyújtottak segítséget, elkezdtem elképesztő mennyiségben álmodni. Persze mind el akartam mesélni az órán, így az lett belőle, hogy meséltem, meséltem, de egyik álomba se tudtunk belemenni, mert nem jutott már rá idő. Ahogy elkezdett a pszichológusom olyan irányba terelni, hogy jött az érdemi rész, gyorsan előkaptam a következő álmot.
Szóval mindenképpen meséld el, miket álmodsz, és hagyd, hogy sodorjanak az emlékek, a gondolatok, az asszociációk! Lehet, hogy többet mondasz el magadról az álmaidon keresztül, mint valós történeteket mesélve. (Nem megijedni! )

Na nekem a tegnapi gondolkodás az álmokon elég volt egy brutális álomhoz ma éjjel... Azt álmodtam, hogy megölték (megöltem?!) az unokatestvérem. Mindjárt megüt a guta, hogy pont arra nem emlékszem, hogy ki ölte meg. De mintha nem én lettem volna, de mindegy is volt, mert rettenetes volt így is: tudtam, ki a tettes, és örök hazugságra és rettegésre ítéltettem. Mert az igazat semmiképp nem akartam elmondani, hogy megölték, védeni akartam, aki ezt tette, és sajnáltam is, hogy most tönkre megy ebbe az élete... Kihallgatások sora várt rám... Hú de rossz álom volt.