Kötetlen beszélgetések, üzenetek

Rotebeete én köszönöm, hogy leírtad , hogy mit mondott a terapeutád, a posztraumás sokk-szindrómát, én nagyon sok mindent megtudok itt tőletekt , amire nem is gondolnék...

Rotebeete, nem szánalmas ez. Ez se a te hibád.
Amúgy meg ez nem függ össze a szobatisztasággal. Viszont 11 hónaposan szerintem még túl korai a szobatisztaság, ennek is lehetnek utóhatásai már önmagában véve, főleg ha bepisilésért, bekakilásért büntetés, verés járt.
Amúgy most, ahogy ezt olvastam, leesett nekem is, hogy nyilván nem véletlenül voltak ezzel problémáim alsós koromban. Akkoriban még tartott az abúzus, igaz, nem iskolaidőben, hanem nyáron, én viszont iskolaidőben pisiltem be sokszor. Pl. mert az iskolában nem mentem el wc-re, képtelen voltam ott még pisilni is. Persze, hogy mire hazaértem volna, nem bírtam ki, volt, hogy a liftben pisiltem be. Meg időnként éjjel is az ágyba. Nem is értem, miért nem vitt el anyám pszichológushoz.

Én nem értem a viccet. Elmagyarázná valaki?

Én nem pisiltem be gyerekként, és nagyon gáznak tartottam, ha valaki bepisilt. Jó, én utáltam pl. máshol, nyilvános helyeken, suliban, rokonoknál vécére menni, inkább visszatartottam, de féltem kimenni. Fogalmam sincs, miért.
Nagyszüleimnél két hétig nyaraltunk, és egyszer se volt nagydolog. Visszatartottam, mert ismeretlen helyen nem tudtam ráülni a vécére. Pisilni a fűbe pisiltem, azzal nem volt gond. Tök fura, sokkal jobban szerettem kimenni a kertbe, mint elmenni a mosdóba.

Köszönöm, hogy ilyen kedvesek vagytok. Itt le merek írni olyasmit is, amit még a terápiara se mertem egyelőre bevinni.

Kedves Rotebeete, Alaine hozzászólásából következett a vicc, de sajnos nem vagyok túl jó, a megmagyarázásban, esetleg akár egy másik topicban sem, na mindegy. Szóval csak azért írtam, mert kérdeztél, és gondoltam, nem hagyok kétséget benned...mert kérdeztél, és én dobtam be a viccet..így legalább ennyit ideböktem, mert fontosnak éreztem...

Hajnalkám ez a bepisilés téma nálam szinte szóról szra u.így volt, és most is a szégyenérzet jut eszembe, nagyon utáltam...

Ez egy kicsit fekete humor, olyan "sírva nevetős". Van egy latin mondás: "Dum spiro spero", amíg élek, remélek. (szó szerint: amíg lélegzem, remélek).
Ez a "hit" filozófiája, mondhatjuk, hogy egyetemleges igazság. A vicc azt mondja, hogy ha a reményeinkben csalatkozunk, akkor a remény a "hibás".
Ez nyilvánvalóan nem igaz, ez benne az irónia......a "remény-hibáztatás".

rotebeete írta: Köszönöm, hogy ilyen kedvesek vagytok. Itt le merek írni olyasmit is, amit még a terápiara se mertem egyelőre bevinni.

IRL én se szoktam erről beszélni, hogy kisiskolás korban rendszeresen bepisiltem. Amúgy egészen mostanáig nem is kötöttem ezt az abúzushoz, pedig biztos volt hozzá köze.

karácsony írta: Kedves Rotebeete, Alaine hozzászólásából következett a vicc, de sajnos nem vagyok túl jó, a megmagyarázásban, esetleg akár egy másik topicban sem, na mindegy. Szóval csak azért írtam, mert kérdeztél, és gondoltam, nem hagyok kétséget benned...mert kérdeztél, és én dobtam be a viccet..így legalább ennyit ideböktem, mert fontosnak éreztem...

Hajnalkám ez a bepisilés téma nálam szinte szóról szra u.így volt, és most is a szégyenérzet jut eszembe, nagyon utáltam...

Érdekes, bennem már nincs szégyenérzet. Nem is tudom, mikor kopott ki. Végül is nem tehetek róla.

Már nekem sincs, csk emlékszem rá, annyira mélyen érintett. A szexuális fejlődésre van hatással, vhol olvastam, hogy mikor lesz vki szobatiszta és hogy, vmi anál korszak azt hiszem, nem biztos:-) . Szóval így lehet kapcs. az abúzussal is akár.

karácsony írta: Már nekem sincs, csk emlékszem rá, annyira mélyen érintett. A szexuális fejlődésre van hatással, vhol olvastam, hogy mikor lesz vki szobatiszta és hogy, vmi anál korszak azt hiszem, nem biztos:-) . Szóval így lehet kapcs. az abúzussal is akár.

Igen, lehet.

rotebeete írta: videó ide is eljutott, bár nincs nagy visszhangja. Szerintem már senki nem lepődik meg semmin, ami a magyarokkal kapcsolatos.

Szia Rotebeete!
Azt ugye tudod, hogy végül a videok eltűntek és nem kerülnek az oktatási intézményekbe. Ez nagy siker nem?
Azért ezt a hozzászólásodat idézem, mert úgy vélem, hogy a mostani szégyenérzésed a "hülye hírek miatt" az "ottaniak" vélekedései miatt vannak.
Szerintem te meg mondd meg mondjuk Mary-nek vagy John-nak, hogy most lepődjetek meg gyerekek: az "itteniek" szemfülesek, ügyesek és bátrak voltak.
Na ezt csináljátok utánunk!
A rendőrség inkább ne menjen a francba, mert az hiányozna. A video kreátorok meg már elmentek az alkotásukkal együtt, az is lehet, hogy a francba.
Kicsikét mind megnyugodhatunk. Te is, remélem. Aludj jól! :hold:

Csak tudjátok, nagyon bele vagyok fáradva, hogyha a magyarok felmerülnek a hírekben, mindig nagyon negatív visszhangja van. És ezzel hasonlítanak minket idekint. Egy anyuka itt lefényképezett egy fenyegető levelet, amit egy ismeretlen szomszédtól kapott, hogy szemét külföldiek, és a kövér gyerekeikkel ne éljenek itt szociális segélyen, meg családi pótlékon, és majd megkapják a méltó büntetésüket. Mindkét szülő dolgozik, a gyerekek iskolába járnak.
Ne haragudjatok, de úgy fel tud mérgesíteni az ilyen. És ami ilyen érzékeny téma, mint az abúzus és szex. erőszak, az nálam még jobban betalál.

Elnézést a tegnapi kirohanásomért! Azt hiszem, nem volt jó napom!

Huh, de régen jártam erre. Sok a munka ilyentájt, ami jó, mert nincs időm a gondolataimmal törődni. De… Mindig jön az a bizonyos de… A párom olyan stílusban beszélt egy nőről, ami teljesen kivágta nálam a biztosítékot. Inkább nem idézem, mert a ribanc volt benne a legkultúráltabb kifejezés. Pedig (saját bevallása szerint) neki nem volt köze hozzá, soha nem voltak együtt, nem is ismeri igazán (szóval nem arról van szó, hogy haragszik rá, mert valamit tett ellene), csak a haveroktól hallottak alapján alkotott róla véleményt.
És most megint csak azon gondolkodom, hogy ha képes így beszélni róla, akkor vajon én jó helyen vagyok-e mellette. Vajon tényleg érti-e, vagy egyáltalán akarja-e érteni a miérteket, hogy épp mi zajlik bennem.
Vagy már megint csak kapaszkodok egy általam kreált valakibe, aki tulajdonképp nem is létezik.

A filmekről: mikor meghallottam, hihetetlenül dühös lettem, aztán szomorú. Mert hiába a felháborodás, hiába mentek a kukába videók, nem hiszem, hogy ettől bármit is változott a rendőrség hozzáállása. Erről az egészről exem jutott eszembe. Megkérdezte, mit tennék, ha megerőszakolna. Mondtam, hogy feljelenteném. A képembe nevetett, mondván, hogy több rendőrt is ismer a helyi rendőrségen, senki sem hinne nekem. Aztán miután megtette, öltözés közben odadobta a telefont, szintén röhögve, hogy na, akkor hívhatom a zsarukat. Nem hívtam.

Bocs, a kisregényért, de kikívánkozott.

Hú, de dühös lettem ettől a történettől! ütném, vágnám az ilyet!