Tényleg segít a vallás?

Igen Hajnalkám! Szerintem a túlpörgés is kompenzálás, az okoskodás is és a szigorú következetesség is

Angyalka írta: Igen Hajnalkám! Szerintem a túlpörgés is kompenzálás, az okoskodás is és a szigorú következetesség is

Gondoltam. Amúgy az, ha ők kompenzálnak, önmagában még nem zavarna, csak az, hogy Jézus nevében ezt rá akarják erőszakolni mindenkire. Úgy állítják be, mintha ez lenne a normális keresztény magatartás. Én pedig nem tudom eldönteni, hogy tényleg így van-e, vagy csak én látom rosszul. Mert persze mindig találnak olyan tanításokat, idézeteket különböző teológusoktól, mint pl. J. M. vagy R. Bonnke, Rick Warren, stb., amelyek az ő igazukat támasztják alá.

Hajnalkám! Én HISZEM, hogy ez a létfontosságú oldal pro és kontra is segítség a gyógyulási folyamatainkban. Meg kell éljük egy ideig önmagunkat úgymond és vigyáznunk kell arra, hogy ne ragadjunk bele az önsajnálatban esetleg. Én hiszem, hogy ÉREZNI fogjuk, hogyan és merre tovább. BíZOM a bennem élő isteni magban, amely végre csírázásnak indult ismét Hála érte!

luca írta: Fenti kérdésre (tényleg segít a vallás?) válasz: nézzétek meg a YouTubon Joyce Meyer Személyes bizonyságtétel 1. című videóját. Ő egy női igehirdető akit gyerekkorában szintén szexuálisan zaklattak és erről nyíltan beszél is, illetve arról, hogy őt meggyógyította Isten...

Nos, megnéztem a videót. Nincs vele semmi baj, azon kívül, hogy nem meggyőző. Elmeséli, mi történt vele, majd jön a bizonyságtevés Istenről, és ennyi. Felszínes, amerikaias, az a Don’t Worry, Be Happy. Nyilván már rengetegszer elmondta, de úgy mondja, mintha nem is vele történt volna. A szeme se rebben. Nekem inkább úgy tűnik, mintha jó mélyen elfojtotta volna, nem pedig mint aki meggyógyult. Rezzenéstelen arccal nem lehet ilyesmit mesélni. És ugyanazzal a hangszínnel, ugyanolyan rezzenéstelen (mondhatnám kifejezéstelen) arccal beszélt utána Istenről is, hogy ő meggyógyította. Vagy csak én volnék elfogult J. M-rel szemben?

Angyalka írta: Hajnalkám! Én HISZEM, hogy ez a létfontosságú oldal pro és kontra is segítség a gyógyulási folyamatainkban. Meg kell éljük egy ideig önmagunkat úgymond és vigyáznunk kell arra, hogy ne ragadjunk bele az önsajnálatban esetleg. Én hiszem, hogy ÉREZNI fogjuk, hogyan és merre tovább. BíZOM a bennem élő isteni magban, amely végre csírázásnak indult ismét Hála érte!

Ez jól hangzik. Jobban, mint J. M. mondandója, a kötelező evangélizálással a végén. Mintha ezzel manipulálná a tömeget. Jól megríkatja őket, majd jöhet az evangélium. Hát ki nem döntene Jézus mellett ennek hatására? Miközben ez tán csak egy érzelmi döntés, nem valós. Nem tudom, lehet, hogy csak én vagyok túlságosan bizalmatlan és cinikus.

Válasz Lapajnak a moderátori topikban felvetett témájára.

"mi van ha minden embert érint ez a bizonyos "keresztény abúzus"..? (bevezettél egy új fogalmat, a keresztény hitet, mint abúzust eddig szerintem nem igazán fogalmazták meg még)"

A fogalmat nem én vezettem be. (Lásd: keresztenylelkiabuzus.blogspot.hu/ )
Az a fajta lelki-szellemi abúzus, amire én gondolok, és amiről ez a blog ír, nem érint minden embert, csak azokat, akik ilyen keresztény felekezetekbe járnak/jártak. A vallás általában érinthet természetesen mást is, de a hit számomra inkább pozitív fogalom.
Az a fajta probléma is nyilván létezik, amiről te beszélsz, azaz a prüdéria miatti elfojtások, és az ebből kialakuló problémák. Én azonban nem ezzel szeretnék foglalkozni, hogyan is tehetném? Amivel viszont szeretnék, és szerintem kéne is foglalkozni, az az az ok, ami miatt a gyerekkori szexuális abúzust elszenvedett emberek kiszolgáltatottsága a különféle (elsősorban keresztény, vagy magukat annak nevező) felekezetek felé. Erről részben már írtam itt is, de ennél többet szeretnék segíteni ezeknek az embereknek, mert azt gondolom, sokuknak - ahogy nekem se - nem elég a szexuális abúzusból gyógyulni, a gyógyulásunk soha nem lesz teljes, ha nem nézünk szembe a vallási abúzussal is.

Kedves Hajnalkám!

A különböző vallási felekezetek elhelyeznek időzített bombákat a prédikációikban azzal, hogy azt sulykolják: ha elhagyod őket, azzal az üdvösséged is elvész.

Ezt nagyon szomorú olvasni. Persze én is tudok ilyen esetekről, személyekről, felekezetekről. Ha valahol ezt érzed, ezt hallod, akkor ez a legbiztosabb jele annak, hogy ott valami nincs rendben. Mert aki üdvözítő felekezetről / gyülekezetről / lelkipásztorról beszél, az nem ismeri (?!) az üdvözítő Jézus Krisztust. Ekkor tényleg jobb lehet máshol keresni a helyed. De én úgy gondolom, nagyon sok olyan közösség / gyülekezet van, ahol nem ezt fogod tapasztalni. Tehát a válasz nem csak az lehet, hogy hátat fordítasz minden testvéri közösségnek, hanem az is, hogy keresel egy olyan gyülekezetet, ahol otthon érzed magad, ahova Isten vezet.

Mondom mindezt úgy, hogy a gyülekezetem egyik vezetője vagyok, aki felelősséggel tartozom nem csak a gyülekezetem tagjai, hanem minden érdeklődő / látogató felé is. (Egyébként én nem a mostani gyülekezetemben tértem meg, sőt nem is abban a felekezetben. De ott találtam olyan testvérekre, akikkel együtt szolgálhatom Istent.)

Kedves Gúnár!
Nekem is van személyes tapasztalatom ilyen ügyekben. Vagy azt teszem és úgy, ahogy javasolják, vagy peremre szorulok. És a segítés is feltételhez kötött akkor is ha emberként kérem, akkor is, ha gyülekezeti tagként... És nekem az is furcsa, hogy ha emberi segítségért fordulok vallási vezetőhöz, akkor a gyülekezetbe járás is a feltételek között van... vagy éppen annyira kínos a történet, hogy "felejtős" kategóriába kerülök a problémáimmal együtt...

Hajnalkám! Értelek. (legalábbis remélem) Tehát te le kívánod szűkíteni, azaz fókuszálni erre a problematikát. Hát ebben kevésbé tudok részt venni, de biztos tanulságos lehet esettanulmányokat sorolni, ahol kimutatható, hogy a kiszolgáltatott és sérülékeny és már meg is sérült áldozatra, mint koncra lecsapott a klerikális keselyű és tovább tépázta-marcangolta a már amúgy is megtépázott lelket... Én sokkal szélesebb körre terjeszteném ki az elmélkedést / vitát, társadalomfilozófia, történelemmel fűszerezve stb... szóval kissé elszaladt velem a ló azt hiszem... bocsi...

Lapaj, nem zárom ki, hogy kiszélesítsük a problémát, csak nem biztos, hogy én olyan aspektusból nézem a dolgokat, mint te. Viszont nyilván nem magammal szándékozom diskurálni, úgyhogy csak bátran, ha van gondolatod. Leginkább olyan gondolat lenne jó, ami segít a bajba jutottakon.

Kedves Gúnár, nem vagyok benne biztos, hogy máshol jobb lenne. Most valahogy általában a szervezett felekezetekkel van bajom, egész pontosan az intézményesüléssel. Majd ha nem leszek ilyen fáradt, akkor kifejtem, mire gondolok.

Sajnos nem tudok bekapcsolódni, mert nem igazán ismerek eseteket, sőt kissé meg is lepett, hogy ez így szignifikáns, hogy abuzáltak, lelki sérültek a prédái bizonyos szektáknak. Az biztos hogy azt megtapasztaltam baráti ismerősi körben, hogy ex-bűnözők és ex-drogosok nagy tömegben kerültek be a Hit Gyülekezetébe még a 90-es években. Hiszen egy csodálatos felelőtlen és könnyelmű megoldást kínált "térj meg" és eltöröltetik minden bűnöd... Namost a gond az, hogy az ilyen önámító és álszent pszeudo megtérések szinte minden esetben visszaesést generáltak idővel, hiszen akárhányszor meg lehet térni ugyebár, +az Úr mindig viszafogad nyájába és mindig megbocsát, mindig ad egy esélyt" - című lózung ott a mérvadó,. ebből lett egy olyan jelenség, hogy akár tucatszor is megért egy-egy pszichopata... Visszaesett elkövette a bűncselekményt vagy bűnt, drogozott stb. Majd szépen besétált megbánó arccal a HGY-be és újra megtért, s úgy gondolta ezzel el van az ügy boronálva. Nos ez elképesztő morális leépülést eredményez, az Isten és vallás nevében emberekben. Olyan zombikat tenyészt, akinek mind pszichopatológiája, mind szociopatológiája extrém mód katalizálódik ezzel. Olyannyira társadalomra veszélyesnek tartom az ilyen szektákat, hogy csont nélkül betiltanám és vezetőiket felelősségre vonni (az elképesztő meggazdagodásukat is érdemes lenne vizsgálni)...
Node látod máris elkalandoztam hiszen ennek sincs sok köze a témához, sőt szintén inkább az oppoztív oldalra vetődhetünk (nem is megérteni őket, de vizsgálni és elemezni ezen keresztül is lehet talán), hiszen nyilván hogy a Hit Gyülekezet és egyéb ilyen megbocsátó (persze borsos támogatást elvárják, a HGY azt, hiszen a havi fizetés 20-30% -át kéri, azaz követeli meg) szektákba eljár, szépen megtéreget, amíg bírja a pszichopatológiája addig hallelujázik velük, majd lemorzsolódik visszaesik, megcsinálja újra ha lehetősége van rá, majd ismét visszamegy és a legdurvább, hogy a saját lelkiismeretével, ha már kellőképp agymosták, el tud számolni..!!!! Tehát végül is szegről végről érinti a témát a dolog... Mindenesetre ez az egész jelenség amit itt tömören leírtam és nyilván te is jól ismersz, is egyfajta mentális abuzus... nemde?

Gúnár, azt írod, hogy Jézus az ő Egyházának tagjául hívott el minket. Ez igaz, de Krisztus Egyháza és bármiféle vallási felekezet közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. Nézd csak meg az általad is leírt képeket:

- Az egyház egy épület, amely kövekből (a hívőkből) épül fel.
- Az egyház egy test, amelyben minden tagnak megvan a saját szerepe és értéke.

Te magad is azt írod, hívőkből, azaz nem vallási csoportosulásokból! A tagok az egyes hívők, itt szinten nehezen értelmezhető egy konkrét felekezet, hiszen tudjuk, hogy ott vannak hívők, vallásosak és hitetlenek is.

Ahhoz, hogy közösségben lehessünk más hívőkkel, egyáltalán nincs szükség szervezett, úm. hivatásos papok által irányított szervezetre. A szervezeti forma a hit ellenében, és a vallás, emberi tradíciók, vélekedések, stb. felé hat. Meg van írva, hogy az Atya lélekben (szellemben) és igazságban imádókat keres. (János ev. 4.) Az is meg van írva, hogy "Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek."
Nem emlékszem, hogy Jézus valaha is mondott volna olyat a tanítványoknak, hogy alapítsatok vallási felekezeteket, ahogy ő maga se tett ilyet. Ellenben arra bátorított, hogy legyünk egymással közösségben, ami nem azonos a gyülekezetekkel, főleg nem megagyülekezetekkel.

süni írta: Hajnalkám, Te nem voltál tagja valamelyik gyülekezetnek? Akkor amikor tagja voltál a gyülekezetnek, Te jónak tartottad, hogy megagyülekezetbe tartozol?

De, tagja voltam. Most is tagja vagyok egy kis gyülekezetnek. Vagyis van tapasztalatom kicsiről is, nagyról is. Egyik se jobb. És ami a szomorú, hogy mindkettőben jelen volt valamilyen szinten ez a bizonyos lelki abúzus. Azonkívül több ismerősöm is van, más gyülekezetekből, akik szintén hasonlókról számolnak be. Bizonyos szempontból nyilván jó a gyülekezet, de mérlegelni kell, több előnye van-e, mint hátránya. Ha a mérleg pozitív, és van valakinek igénye rá, akkor nyilván jó, ha eljár valahova, már csak azért is, mert az embernek nem jó egyedül lennie. Tehát nem vagyok elvakult antiklerikális, csak kirándult, csalódott és bizalmatlan. De ígérem, ha találok jó gyülekezetet, egyből megosztom veletek.

Kedves Hajnalkám!

Te magad is azt írod, hívőkből, azaz nem vallási csoportosulásokból! A tagok az egyes hívők, itt szinten nehezen értelmezhető egy konkrét felekezet, hiszen tudjuk, hogy ott vannak hívők, vallásosak és hitetlenek is.

Figyeld meg, hogy nem is szólítottam fel senkit, hogy legyen baptista! Én csak mutatni szeretnék egy olyan gyülekezetet, amelyik - véleményem szerint - sokak áldására működik, szolgál. (Ha esetleg egy olyan városba, országba kellene költöznöm, ahol nincs a közelben egy élő hitű baptista gyülekezet, különösebb problémázás nélkül be tudnék épülni egy hasonló elveket valló, de más felekezetű gyülekezetbe is. Én azt se szoktam mondani magamra, hogy baptista vagyok. Csak annyit, hogy a Kecskeméti Baptista Gyülekezet tagja vagyok.)

Nem emlékszem, hogy Jézus valaha is mondott volna olyat a tanítványoknak, hogy alapítsatok vallási felekezeteket, ahogy ő maga se tett ilyet. Ellenben arra bátorított, hogy legyünk egymással közösségben, ami nem azonos a gyülekezetekkel, főleg nem megagyülekezetekkel.

Azzal szintén egyetértek, hogy Jézus nem alapított felekezetet. De egyházat igen. Mégpedig olyan egyházat, amely nem tökéletes, hanem sokszor botladozó vezetőkkel bírt. (Pl. Pálnak meg kellett feddenie Pétert, mert képmutató volt: a zsidó származású hívők érkezése után már nem ült egy asztalhoz a pogány származású hívőkkel!) De attól még mind Pál, mind Péter apostolok voltak, akik szolgálata révén gyülekezetek tucatjai jöttek létre.

A jelenlegi felekezeti megoszlás botrány. De nem tudom megszüntetni. Bárkivel hajlandó vagyok közösséget vállalni, és testvéremnek mondani, aki Jézus Krisztus vére árán nyert szabadulást a bűneiből, aki Őt hiszi személyes megváltójának. (Ha utánanézel a honlapomon, talán több református honlapot találsz, mint baptistát a referenciáim között. De lesz ott még nem egy pünkösdi, katolikus és testvérgyülekezet is

Így marad az, hogy mégiscsak tartoznom kell valamelyik helyi gyülekezetbe, ha a Bibliát komolyan akarom venni. Én pedig örülök, hogy ott vagyok, ahol.