Párkapcsolatok

jelen írta: Mar masik noje van, ha igaz a hir. Azonban ha igy van, akkor nem is volt igazi. En nem tudnam elkepzelni h mostanaba barki mas hozzam erjen
A pasik tenyleg ilyen erzeketlenek? Remelem azert nem.

Szerintem nincs olyan, hogy általában a pasik, hanem van ilyen is, olyan is. Én úgy látom, amíg nem voltam jobban, a szemeteket vonzottam be.( Nem tudatosan.)

Teljesen kikeszultem...hogyan elem ezt tul nem tudom. Mar semmit sem tudok...

jelen írta: Teljesen kikeszultem...hogyan elem ezt tul nem tudom. Mar semmit sem tudok...

Gondolok Rád Jelen, kitartás! Mikor mész pszichológushoz?

Jelen nagyon sokszor eszembe jutottal te is es a tobbiek is az elmult hetekben..Egyszeruen nem volt idom jonni,a kicsi fiamrol kiderult hogy aszpis..Azota a napjaim telefonalgatassal telnek rohangalok ide oda, keresek kutatok a lehetosegek utan,kepzem magamat es foleg probalok nem osszeomlani.
Nagyon nehez..
Kitartast Jelen TULELED.
Nagyon sokszor olellek ha csak igy virtualisan is..Vigyazz a kisfiadra

Mit jelent az hogy aszpis a gyereked? Remelem mar sikerult orvost talalni. En is sokat gondolok ratok pedig ez itt csak virtualis vilag de tudomti ertitek amin ketesztul megyek. Ma reggel sem vagyok jol.teljesen azt erzem nem is ebbe a vilagba vagyok hanem valahol elakadtam. Csinalom a dolgomat de nem vagyok boldog. Igrn persze a kisfiam a legjobb. Vele jokedvuen telnek a napok de erzi hogy nem vagyok jol. Ezt a csalodasomat nem latom meg hogy fogom elfogadni mikor lesz az hogy felkelek es mosolygok es oszinten.

Mostanában egyre több apukát látok, akik tök cukin bánnak a gyerekeikkel, és elkezdtem szeretet érezni a férfi nem iránt. Ez nálam nagy szó. Találtam egy pici szigetet a szívemben és úgy érzem van remény. Annyira nehéz már bizalmat szavaznom bárkinek is, és úgy érzem, nem tudok megnyílni senkinek sem majd, mert az összes egy bunkó, nagyképű, soviniszta, hatalomgyakorló. És annyira férfiak által uralta világban élünk, hogy az én lázadó énem nem is tűri egy percig sem ezeket tulajdonságokat, vagy az olyan szitukat, ahol érzem, hogy felül akarnának kerekedni. Annyira egyenrangúságra vágyom, hogy nem is tudom elképzelni van-e ilyesmire esély. Aztán láttam mostanában egyre több cuki apukát és annyira meghatódtam.
Rájöttem, hogy a Taken (elrabolva) filmeket is azért szeretem, mert ott a pasi a lányával szemben egy mintaapa. És imádom, ahogy megküzd érte és megvédi, megmenti. Az egészet végigsírom, amikor épp nem pánikolok. Szóval akkor nem vagyok férfiellenes.

jelen írta: Mit jelent az hogy aszpis a gyereked? Remelem mar sikerult orvost talalni. En is sokat gondolok ratok pedig ez itt csak virtualis vilag de tudomti ertitek amin ketesztul megyek. Ma reggel sem vagyok jol.teljesen azt erzem nem is ebbe a vilagba vagyok hanem valahol elakadtam. Csinalom a dolgomat de nem vagyok boldog. Igrn persze a kisfiam a legjobb. Vele jokedvuen telnek a napok de erzi hogy nem vagyok jol. Ezt a csalodasomat nem latom meg hogy fogom elfogadni mikor lesz az hogy felkelek es mosolygok es oszinten.

Szia Jelen!
Aszpergeres..Autizmus egyik fajtaja..Egyelore sokat en sem tudok,aprilis kozepen megyunk egy profhoz aki ad egy pontosabb diagnozist (privat persze) aztan a tobbit meglatjuk.
A mai napom nekem is total katasztrofa volt,egesz nap bogtem,szedulok es legszivesebben csak fekudnek a falat bamulva..Remelem holnapra jobban leszek Tul sok minden tortent nagyon rovid ido alatt,es ugy latszik az idegrendszerem nem birja foldolgozni a sok rossz hirt
Azert termeszetesen elem a mindennapjaimat,de...
Nagyon remelem hogy Te is atlendulsz hamarosan eleted ezen szakaszan
Sok sok erot kivanok neked

Valahogy ez a párkapcsolat dolog sosem ment. Igaz mostanában látom,hogy azért,mert mindig megrettentem,mert azt érzem,hogy "hibás termék" vagyok. Elég régóta evezgetek ebben a csónakban, néha felgyúlik a lámpa,hogy hiányzik valaki mellém,olyan jó lenne....olyan jó lenne valakihez hozzábújni, aztán meg inkább nem,mert tudom,hogy olyan lennék,mint egy darab fa. Vagy örökösen azon gondolkoznék,hogy most ezt jól csinálom-e. Nehéz dolog ez, pedig szeretnék már valakit, és mégis magam vagyok az akadály

Hasonlóan vagyok én is, Nenta. De ha jön az igazi, ő megért és türelmes lesz veled. Legalábbis én ebben reménykedem...

Lányok, az jó, ha vágytok társra, de azt azért jó, ha tudjátok, hogy az élet pasi nélkül is tud jó dolgokat nyújtani. Egy jó párkapcsolatban is sok nehézség van, és legyen bármilyen rendes egy férfi, akkor is meg tud bántani, akaratlanul is. A legtöbb férfi pedig sajnos még mindig elég hímsoviniszta. Talán öntudatlanul, mert ez van beléjük kódolva. Tehát szerintem mindenképpen az a jó, ha meg tudjátok találni azt az egyensúlyt az életetekben, ami hiányzik - önmagatokban. Nem tudom, átmegy-e a lényeg. Csak azt akarom ezzel mondani, hogy a párkapcsolat önmagában is nagyon megterhelő, akkor is, ha egyébként jó. Ha viszont az ember lelkileg labilis, és egy férfitől várja, hogy majd mellette jobb legyen, akkor csak nagy csalódások fogják érni, mert a most meglévő problémákat csak elmélyítik a párkapcsolati nehézségek. és azok lesznek, garantáltan. Mert nincs tökéletes ember.

Persze, értem mire gondolsz. Egyedül is tudok boldog lenni, tehát nem csak az lenne a lényeg,hogy az egyetlen boldogság forrásom lenne, de mégis egy társ....hiányzik. De bízom benne... Addig meg elvagyok.

Én a párkapcsolatok szinte minden bugyrát megjártam már... aztán sokáig voltam egyedül a gyerekeimmel, vagy később furcsa, pl. plátói, vagy háromszög-kapcsolatban. És csak most jutottam el oda, hogy hiányzik egy valódi társ, de talán van türelmem kivárni.
Mert az igaz, hogy egyedül is sok minden jó, meg mindent meg lehet csinálni egyedül is, de mégis, én hiszek abban, hogy létezik 'a másik felem', és ennek semmi köze azokhoz a párkapcsolatokhoz, amikben korábban vergődtem. Ráadásul úgy érzem, hogy az, hogy ez a párkapcsolati kérdés nem megoldott az életemben, a gyerekeimnek is rossz minta
A terápiámban rájöttem, hogy nem is jöhetett volna mellém "normális" ember, hiába vágytam, hiszen a belső, önmagam előtt is tikolt hitrendszerem (pl, hogy tárgy vagyok mások kezében) olyan embereket vonz mellém, akik igazolják a hiteimet...és ez rendre így is volt
Nagyon nehéz ezeken a hitrendszereken igazából változtatni, mert ha fejben már időnként sikerül is, a mély belső meggyőződés vagy ott van, vagy nincs ott - és abból látható, hogy nincs ott, hogy az igazi bizalom még nincs bennem, hogy nem érkezik mellém senki.
Igyekszem türelmesnek lenni , de ha őszinte vagyok, nem vagyok türelmes

Szia Nyugodt,

rég 'láttunk', remélem azért jól vagy..úgy emlékeztem, hogy épp szerelmes is voltál, vagy valami összekeveredett a fejemben. Azén akkori randijaim sem végződtek jól nekem sem.

Igen, épp szerelmes voltam, de inkább afféle függés volt , egy háromszög-kapcsolat rossz oldalán (bár a háromszögnek valószínű nincs is jó oldaluk), ahol megint átérezhettem, milyen tárgynak lenni...
Éppen emiatt mentem terápiába, és ott értettem meg először életemben, hogy összefüggés van az abúzus(ok) és a balul sikerült párkapcsolataim között. Nagyon letaglózó felismerés volt.
Most gyógyulgatok még, és várok, örök türelmetlenül
Sajnálom, hogy nem sikerültek jól a randik nálad se ... de változunk. Remélem.

Változunk Nyugodt, tuti!
Május erre tök jó a terápia... Nekem elég egyszerű dolgom van ezen a téren, hiszen a szexualitással eleve gondom van, érintéskor pedig az apám jut eszembe, és a borzalom. A testi szinten történő feldolgozás számomra elég érdekes. És nem tudom elhinni, hogy ez egyszer nem így lesz.