fiú áldozatok

Én fiú vagyok (most 45 éves), és 8 évesen éltem át szexuális zaklatást. 37 évig nem tudtam mit kezdeni a világgal. Az a gondom, hogy bárhol keresgélek, mindig csak nők által átélt zaklatásról olvasok. Természetesen ezt nem értem. Már kezdem azt gondolni, hogy mégiscsak én vagyok a hülye. Szeretnék fiúkkal beszélgetni, akik ilyet átéltek.

Kedves Tölgy!
Jó, hogy idetaláltál Te is! Olvasom, hogy elsősorban fiú/férfi sorstársakat keresel, akikkel beszélgetni szeretnél. Én egy huszonéves nő vagyok, de ha megengedsz egy pár gondolatot:…
Valóban a szexuális erőszak témájában főleg lányokról, nőkről írnak, mégsem hiszem, hogy egyedül vagy a problémáddal!
Talán a fiú/férfi áldozatoknak egy téren még nehezebb, hiszen a fiúk ellen elkövetett erőszak méginkább tabunak számít.
Én ugyan csak a női oldalt ismerem, de úgy gondolom, hogy ugyan az átélt fizikai fájdalmak különböznek, de a lényeg, ami belül zajlik, közel azonos a két nem áldozatai között. Ne szégyelld hát, ami veled történt!
Nem tudom, hány fiú áldozat olvashatja az oldalt, biztosan jóval többen, mint amennyien jelen vannak a fórumon. Idővel talán majd ők is mernek írni.

Kedves Tölgy! Nekem a kisfiam is átélte, folytatólagosan, éveken át, most 8. éves. 1,5 éve tudta elmondani... és igaza van Hopenak, az érzések azok közel azonosak. Mondom ezt úgy, hogy én is átéltem és 40 évig totális elfojtásban tartottam...Annyira "felismerem" viselkedésében, megnyilvánulásaiban amiket én is éreztem, gondoltam....Azóta érzem azt, hogy élek, amióta feltörtek az emlékek...szűk egy évvel később mondta el a kisfiam....

Kedves Tölgy!
Dehogy vagy hülye! A fiúk ellen elkövetett szexuális erőszak esetén talán még rosszabb a helyzet, mint abban az esetben, ha lányokkal történik ilyesmi. Ez hatalmas tabu!
Nem azért nem találkozol ilyen esetekkel mert, mert ritkák, mint a fehér holló, hanem azért, mert az áldozatok szégyenükben, és a negatív reakcióktól félve legtöbbször egy életen át hallgatnak. Még maguknak sem vallják be, hogy valaha egyáltalán történt velük valami. Szerintem itt fontos a neveltetés is. Kiskoruktól kezdve azt hallják, hogy a fiúk nem sírnak, bármi történik is, nem panaszkodnak, mert egy igazi férfi mindent kibír szó nélkül stb.

Osztom az előttem szólók véleményét. Maga a bántalmazás eseménysora lehet, hogy más, mint a női áldozatoknál, de valószínűleg ugyanazt a lavinát indítja el.

Nem vagy hülye Tölgy! Ő például gyalogolt:

nol.hu/kulfold/20140222-akarj_beszelni_rola-1446337

Nyugalom! Sajnos a férfi-uralta társadalom (no offence, nem vagyok feminista) ezt diktálja. De tudd, itt jó helyen vagy. Az átélt események közös. Mindegy, férfi vagy nő.

Málna írta: Nyugalom! Sajnos a férfi-uralta társadalom (no offence, nem vagyok feminista) ezt diktálja. De tudd, itt jó helyen vagy. Az átélt események közös. Mindegy, férfi vagy nő.

Szerintem is!

Tölgy írta: Sziasztok!
Már nem is nagyon hittem az egészben, de a hozzászólásaitoknak nagyon örültem. Bennem is megfordult az a gondolat: "maradj csöndben, te vagy az egyetlen, légy már férfi".
Karácsony!
Elovastam a gyaloglóról szóló cikket. Iszonyatosan felkavart engem, és a bennem lévő emlékeket is. És az is dühít, hogy ez miért ekkora tabu a médiában. Köszi!

Engem is felkavart, pedig én nő vagyok, ezen is látszik, hogy nem a nem számít. Azért emlékeztem ennyire erre a cikkre, mert amikor olvastam nagyon meghatódtam rajta, és arra gondoltam, hogy ha hamarabb tudtam volna, hogy itt gyalogol Mo-on, odamentem volna, hogy megöleljem, és sétáltam volna vele. Reméljük a Te bátorságod is erőt ad férfi sorstársaidnak, már csupán azzal, hogy itt vagy. Nagy dolog!

ezt nem tudom, hogy csináltam, de beidéztem a saját válaszomat is...

Tölgy írta: Sziasztok!
Már nem is nagyon hittem az egészben, de a hozzászólásaitoknak nagyon örültem. Bennem is megfordult az a gondolat: "maradj csöndben, te vagy az egyetlen, légy már férfi".
Hope!
Köszi! Igen, ahogy Te is írtad, a lényeg, ami bennem zajlott eddigi életem során, az kb. ugyanaz, mint a lányokban, nem az érzésekre gondolok, hanem a tünetekre.
(Mindegy, leírom ami bennem van!) Vártam azokat a reakciókat, hogy "nagyon szánalmas vagy, te kis rohadt csíra", de tudom, ezeket kimoderálják.

Tölgy!
Igen, talán itt rontja el a társadalom, hogy hibásan azt sugalljuk a gyerekek felé, hogy egy fiú nem sírhat, egy fiúnak meg kell védenie magát minden esetben, sosem maradhat alul, mert akkor gyenge, életképtelen. Szerintem ez hülyeség. Ezzel csak hallgatásra ítéljük őket.
Nem hiszem, hogy ezen az oldalon bárki is ilyet írna, vagy gondolna egy-egy esettel kapcsolatban. Szerintem nem a moderálás miatt nem találkozol ilyen hozzászólásokkal.
Itt mindannyian tudjuk, miről van szó, mindannyian küszködünk és próbáljuk élhetővé tenni az életünket.
Mi is örülünk, hogy itt vagy köztünk, kívánom, hogy támogassuk egymást a felépülésben, mert igenis képesek vagyunk rá! !

Majd nézzétek meg, ki írta azt a cikket a gyalogló férfiről. Aztán nézzétek meg a neveket a Kik vagyunk > Kapcsolat címszónál.

Hehe

Hmmm!
Ez is jó volt Tőle:
nol.hu/kulfold/eltussoljak-a-szexualis-bunoket-1473267

Tölgy írta: Sziasztok!
Nagyon örülök!
Írtam már, hogy önpusztító betegséget is kreáltam magamnak.
Mióta itt vagyok, csodálkoznak az orvosok, akikhez járok, hogy mi történt velem. Még tavalyig évente 1-2 alkalommal úgy egy hónapos kórházi tartózkodásaim voltak. Most meg nincs szükség rá. Jól vagyok. Többször hallottam már: úgy kivirultam, mi van veled. Persze a vérvételek számai is magukért beszélnek. 2 fajta gyógyszert már nem kell szednem. Tudom, ez nem betegfórum, nem folytatom.
Én 5 éve már kiböffentettem a családom előtt, hogy mi történt velem, de sajna nagyon rossz helyen és időben. Mivel engem nem családtag zaklatott, értetlenül álltak a dolog előtt, nem igazán tudtak segíteni, és nem is értettek meg. Kívülállóként tekintettek a dologra. Azt nem kaptam meg senkitől, amit itt nálatok megkaptam. Most már örülök, hogy néhány éve részegen nem ütött el egy kocsi, vagy nem haltam meg a műtőasztalon! Még várok, hogy az Istennek mi velem a terve, még nem tudom. De meg fogom tudni.


Köszi!
Sziasztok!

Igen, Tölgy, az ember, amikor megértő fülekre talál, csodák is történhetnek... A szeretet csodákra képes.. Hála Istennek!

Ritka, hogy a fiúk megnyílnak lelkileg, ez egy külön adomány, aminek én a helyedben nagyon örülnék. Nekünk is jó, hogy végre egy fiú is van köztünk, aki megnyilvánul.
Egyik előző leveledhez: Én úgy emlékszem, hogy van itt egy fiú történet is fenn, vagy kettő?

Láttad az első filmet a "Filmek a megértéshez" topicban? Az is fiú történet. Rémes!

Imádkozom, hogy megtudd, mi az Isten terve Veled! És további gyógyulást kívánok szeretettel!

Tölgy én is szorítok Neked!