Segítsetek megérteni

Drága Kiscsillag! Ne erőlködj. Én már rájöttem, csak az tud megbocsájtani, aki átélte, hogy neki is megbocsájtottak, és semmi vétket nem tulajdonítanak neki.
Én tudom, hogy érted mit írok. Addig meg sajnos igen. Meddő vitának tünik a végén, -az igazgyöngyöt nem veszik észre. Én is próbáltam a magam példájával segíteni, de nem ment. Mást nem akarok írni, mert akkor még ezen mondatok sem maradnak fent megjelenésre. Én hálás vagyok, hogy megtaláltam a megoldást. És annak is nagyon örülök, hogy te is....

Öregecske nem értem a felindultságod?!
És attól még, hogy nem bólogatunk egymásnak mindenre, attól még azt lehet értelmes beszélgetésnek nevezni.
És igen nem mindenkinek ugyanaz a megoldása.
Mindennek megvan a maga ritmusa, üteme, ideje. Isten sem egy nap alatt teremtette a világot, csak hogy a "közös nyelven" szóljak hozzád.

Öregecske, bár a problémáink gyökere nagyjából hasonló, nem vagyunk egyformák. Ami az egyikünknek segít, az a másikunknak nem. Mindenkinek a maga útját kell megtalálnia. A megbocsátás egy út a sok közül. Van, akinek járható, van, akinek nem.
Ezt az egészet nem érzem vitának, sokkal inkább egy beszélgetésnek. Nem áll szándékomban bárkire is ráerőltetni a nézőpontomat. Csak leírtam a véleményem.

Úgy van. Azért írtam megszólítást.

Kiscsillag írta: Kedves Karácsony! Nem reagáltam még az előző hosszabb hozzászólásodra. A sírás nagyon jó, én egy év alatt többet sírtam, mint előtte egész életemben. Ahogy olvastam a soraidat, az „újratermelődés” és a „felburjánzás” szavak voltak, melyekre felfigyeltem. Szerintem ezek megszűntetéséhez kérjél tanácsot a pszichológusodtól, mert erre vannak jól működő módszerek. Én is tudnék neked mondani ilyen módszereket, de mivel nem vagyok szakember, ezért nem teszem. Szorítok Neked, éreztem a kedvességet a szavaid mögött és szeretettel gondolok Rád, ha olvasom soraidat!
A megbocsátás témát szerintem már hagyjuk… mindenkinek szabad akarata szerinti döntés, hogy választja-e ezt az utat vagy sem.
Öregecske nem volt felindult, csak engem igyekszik óvni.

Drága Öregecske, már nagyon vártalak! Köszönöm, hogy Vagy! Így ismeretlenül, is ismerlek , és nagyon örülök én is Neked!

Köszönöm Kiscsillag a kedves soraidat. Mostanában én is sokat sírok. Még az elején éreztem magam úgy ahogy mostanság. A düh levezetésről már beszéltünk egyszer,csak akkor még nem voltam rá kész...most sem annyira. Majd az a másik szint biztosan mérsékli ezeket a váltakozó hullámokat.
Rem.Öregecskének nem tolunk kell óvnia,nem mi vagyunk az ellenség vagy mi:-). Itt mindenki ugyanúgy sérült egykoron.