Egymásra vigyázva

Hajnalkám írta: Miért, úgy érzed, kenyértörés lett belőle?

Igen, sok félreértés, félremagyarázás, sértődés. De majd elmúlik, talán idővel érthetőbb lesz, mit akartam mondani.

.

Május, senki nem beszélt rólad, te vettél mindent magadra. Azt is elmondtuk már rengetegszer, hogy senkinek nincs miért bocsánatot kérnie, messze álljon tőlem illetve a fórum szellemiségétől, hogy bárkit ostorozni akarnánk. Egész egyszerűen arról volt szó, hogy mindenkinek jobbat tenne - téged és engem is beleértve - ha megpróbálnánk a sötétség helyett a kiutat keresni, felfelé ráncigálni egymást, és nem lefelé húzni.
Ami a megdugós részt illeti, azért idéztelek, hogy figyelmeztesselek: egy cipőben járunk mindannyian, maximum nem ugyanott járunk a feldolgozásban. De a fájdalom és a nehéz múlt emléke ott él mindenkiben.
Azt is tudjuk, hogy a törlések miért voltak, de meg kell értsd, hogy használhatatlanná válik tőle az oldal, ezért kellett azt a megoldást választani, hogy kiiktattuk ezt a funkciót. Egy-két törlést elvisel egy topik, az nem jelent fennakadást, de ha rendszeresen törlöd a hozzászólásaidat, akkor sorra jönnek az üres oldalak. Szerkeszteni ugyanúgy tudod, amit írtál, bármit tudsz törölni a hozzászólásodból, tehát igazából ez nem változtat semmin.

Ami a fórumot ért kritikákat illeti, igyekeztünk lényegre törő használati utasítást adni hozzá, és a legfontosabb irányelveket belerakni. Vannak olyan nem írott szabályok, amelyek belülről kell, hogy jöjjenek, és szerintem ezeknek a betartása nem is okoz itt gondot. Ha netalán mégis, arra vannak a moderátorok.
De nem te vagy az első, aki kritizálod a fórumot, bevallom, kezd ez fájni, nem kis pénz, felelősség és munka ennek a működtetése, és senki nem kényszerből van itt, ha jól tudom. Rotebeete panaszkodott a minap, miért nem tudjátok egymással felvenni a kapcsolatot, mert bezzeg máshol lehet, ezt is ezerszer magyaráztuk már, a ti biztonságotok érdekében van, hiszen ismerjük az Internet veszélyeit. De persze lehet írni a bezzegmáshol fórumokra, és akkor nincs ez a probléma. Ti is látjátok, hogy még a moderált hozzászólások között is van olyan, ami kivágja a biztosítékot, milyen veszélyeket rejtegetne akkor, ha bárki bármilyen elérhetőséget megadna itt. Ami a személyes üzeneteket illeti, tárgyaltunk ez ügyben az Igazságügyi Minisztérium szakértőjével, nagyon óvott minket attól, hogy ezt a funkciót elérhetővé tegyük, a veszélyek miatt. Ugyan jogilag az oldal üzemeltetőit nem lehetne felelősségre vonni, úgy gondoljuk, hogy erkölcsi felelősségünk igenis van. Zárt topikot egy ilyen fórumon nem lehet csinálni, vagy minden zárt, vagy semmi.

Szerintem az, hogy valaki depressziós, elkeseredett, az még nem jogosítja fel őt arra, hogy másokra ne legyen tekintettel. Egy ilyen csoport akkor tud jól működni, ha figyelünk egymásra, és nem csak magunkra. Jót is tesz szerintem a lelki bajoknak, ha 1. tisztában vagyunk vele, hogy nem csak nekünk lehetnek bajaink , 2. megpróbálunk másokon segíteni. Ha kicsit figyelünk másokra, kevésbé süppedünk bele a saját magunk bajába, és ez már fél siker.

Nekem tetszik a fórum, így ahogy van. Már kevésbé félek, hogy rám talál itt valaki. Csak talán egy két ember ismerne itt fel, de talán azt nem is bánnám.
Kedves Mara, köszönjük a sok munkát, és mindig lesznek jó és kevésbé jó kritikák. Ilyen az élet, és itt vagyunk mégis.

.

Május írta: Rendben, értek mindent.

De én ezt ezért nem értem, ha zárt topik is lenne, vagy legalább privát üzenetek funkció, akkor az az én felelősségem, hogy kinek adom ki az elérhetőségemet.
Mara, ez nem szemrhányás volt részemről, én nem "bezzegelni" akartam... ez olyan hülyén és gyerekesen is hangzik ráadásul...
Néha azt érzem, szükségem lenne emberekre, közelségre. Többre, mint amit egy nyitott fórum tud adni, ahol néha csak rébuszokban merünk beszélni.
Én bíznék, mernék bízni másokban. Olyan nagy baj ez?

Utoljára írok ide, ha annyira fogja érdekelni az embereket, hogy mit írok, mint az utolsó hozzászólásom, amit töröltem. Ez nem fenyegetés, magamnak fogadtam meg, mert ami felesleges, az felesleges.
Látom, hogy Hajnalkám engem idézett. www.beszeljrola.hu/forum/ismerkedo/187-e...gyazva?start=15#8794 . Őt biztos, hogy komolyabban veszik itt, mint engem.

Úgy tudtam, hogy ide pszichológusok is néznek fel, akik moderálnak, és Marát bármennyire tisztelem, nem értette, hogy nem ajtót csapkodok, csak nem értem, hogy lehet azt mondani, amikor nagyon rosszul vagyok, hogy á, nem is, csak kicsit, igazából bagatell.. Mint ahogy Rotebeete próbálja leírni a másik topikban, hogy hát, nem köszöntötték fel a szülei, kicsit rossz.. (Bár lehet, hogy ez csak tényleg kicsit rossz neki, ez egy példa akart lenni a bagatellizálásra.) Most el kéne dönteni, hogy vagy elmondhatjuk az igazat, vagy ne mondjunk semmit, mert nincs köztes. A köztes azoknak való, akik nem járták meg a poklokat, és úgysem értik. Akkor el kéne itt dönteni az oldalnak, hogy mire való? Az igazság kimondására, vagy hímezni-hámozni?

Mert rólam nem mondhatjátok el azt, hogy amikor itt a "legyünk öngyilkosok hullám kitört", akkor a lovat adtam volna alájuk. NEM! Épphogy érvelni próbáltam ellene. Én is szidtam terapeutát, de azt is elmondtam, hogy a jelenlegivel semmi bajom, sőt!. Azzal sem értettem egyet, hogy "szartsemératarápia", mert többször leírtam már itt, hogy nekem használt már többször. De lehet, hogy van, aki épp aktuálisan így éli meg. Szerény tudomásom szerint, aki olvastam Rogerst is pl, nem használ az, ha azt mondjuk, hogy csinálj úgy, mintha nem is lenne olyan szar, mert attól még rosszabbul fogja érezni magát az illető, aki épp szenved, mert az érzéseink jellemeznek minket leginkább az adott pillanatban. Ha azzal sem azonosulhatok, akkor nem is tudom, ki vagyok. Akik itt vagyunk, pedig nagyon fontos lenne az önazonosságunkat, az önbizalmunkat felépíteni.

Csak ennyi. Ha nincsen rám szükség itt, továbbra se reagáljon rám senki. Megértem, hogy ezt az oldalt Mara hozta létre, és nem illene itt ellent mondani neki "politikai okokból". Nem is tenném, ha úgy gondolnám, hogy ez az oldal itt "politikáról" szól. De ez az oldal itt érző lényekről szól, akik kitárulkoztak, és én is megpróbáltam segíteni is a magam módján, én, aki megjártam a pokol legmélyebb bugyrait, és néha még mindig megjárom. ...

Jelzem, hogy emiatt az oldal miatt csak 2 álmatlan éjszakám volt, egyéb baj miatt meg 3 éjszakát nem aludtam a napokban és megint vissza kellett szednem az ártalmas gyógyszerekből, hogy lenyugodjak valahogy, hogy végre aludjak.

Alicia mire nem reagált senki? Lemaradtam. Így a zaklatottságod sem értem.
Szerintem túlpörögtétek a dolgokat páran.
Mostanában rengeteg felé szakadtam tehát alig van időm fórumozni is...főleg a suli tett be,de rám se szokott reakció érkezni mindig. Na meg nem értelek most ezért sem, mert fentebb írtam, lemaradtam.
Viszont sztem arról nincs szó, hogy nem lehet itt rosszul lenni stb...ezt fontos lenne meghallani.

Egyetertek Aliciaval. Neha mar en is ugy vagyok vele, hogy nem jovol es nem irok, mert mar nem tudom, mit szabad es mit nem.
Es ettol olyan hazug lesz az egesz...

Vegulis... mehetunk a többi 'bezzeg' oldalra meg forumra, hogy Marat idezzem. Ezzel a mondattal kb finoman szolva el lettunk kuldve melegebb eghajlatra.

rotebeete írta: Egyetertek Aliciaval. Neha mar en is ugy vagyok vele, hogy nem jovol es nem irok, mert mar nem tudom, mit szabad es mit nem.
Es ettol olyan hazug lesz az egesz...

Vegulis... mehetunk a többi 'bezzeg' oldalra meg forumra, hogy Marat idezzem. Ezzel a mondattal kb finoman szolva el lettunk kuldve melegebb eghajlatra.

Igen, egyvalaki el lett küldve melegebb éghajlatra, és az egész biztosan nem Alicia volt. És hogy még utoljára válaszoljak az MP-s kérdésedre: felelősséggel tartozunk a fórumozók iránt. És nem csak a pedofiloktól, perverzektől kell félni, hanem az olyan agresszív fórumozóktól, mint amilyen te vagy. Az ellenségről tudod, hogy ellenség. De amikor a barát támad, az mindennél rosszabb.
Megkerestél engem FB-on. (Az azonosságot nagyon könnyű volt felfedezni, hiszen lépten-nyomon utalsz itt is magadra.) Soha, senkitől ennyi agressziót még nem kaptam, mint tőled. Soha, senki annyiszor nem hágta át a fórum szabályzatát, mint te. Veszélybe sodortad vele az ismerőseidet, ártatlan kisgyerekeket, akiknek semmi, de semmi közük nincsen ehhez az oldalhoz, sem a te történetedhez. Órákon át elérhetők voltak a fényképeik. Nagyon nagy gáz volt, és tudod ezt te is.
Szóval igen, Rotebeete, remélem, ezentúl a bezzegoldalakat fogod boldogítani.

.

rotebeete írta: Egyetertek Aliciaval. Neha mar en is ugy vagyok vele, hogy nem jovol es nem irok, mert mar nem tudom, mit szabad es mit nem.
Es ettol olyan hazug lesz az egesz...

Vegulis... mehetunk a többi 'bezzeg' oldalra meg forumra, hogy Marat idezzem. Ezzel a mondattal kb finoman szolva el lettunk kuldve melegebb eghajlatra.

Roteebete, miért érzed úgy, hogy hazug lesz az egész? Eddig is bármit szabad volt megosztani, ami akár az abúzuson túli problémára is vonatkozott. Szerintem nagyon sok mindenről lehet itt egymással beszélgetni, sok téma van, és én vagyok az egyik élő példa, aki volt itt lent, és most jelen pillanatban fent van.

El nem tudom mondani, milyen élmény volt ide először írni, virtuálisan találkozni olyanokkal, akik hasonló cipőben járnak. És nagyon nagy vállalás kellett ahhoz, hogy a történetem leírjam ide, amire a pszichológusom hívta fel a figyelmem, és bátorított is rá. Erő kellett ahhoz, hogy merjek regisztrálni a fórumra egyáltalán, hogy megszólaljak…. A szívem a torkomban dobogott kb., mikor rányomtam az első küldés gombra és a történetem elküldésére. Időnként érzem azt, hogy inkább leszedetném, talán ezen is látszik, hogy nem vagyok egészen kerek még, amiért így érzek. Nem tudom.

Jó érzés felfedezni, hogy hasonlóak a tüneteink. Azonban a kilábalás, a gyógyulás, a terápia útja nem mindenkinél egyforma. Lehetnek nehéz szakaszok, amikor annyira nehéz megbirkózni az egyedülléttel egy-egy terápiás óra után, - ami lehet, hogy épp marha nehéz volt - hogy az ember azt mondja, elege van a terápiából. Ezt keseredettség, sikertelenség, kifáradás is okozhatja. Amikor ezzel kapcsolatban bátorítás érkezik, vagy adott esetben megértés, az is tud segítség lenni. Viszont a kampányszerű „rajtam nem lehet segíteni én-üzenetekkel” valóban nem tud mit kezdeni a sorstárs, hiszen az számára is megterhelő, ha próbál segíteni, de azt érzi, hogy minden segítség lepattan az illetőről vagy mindent visszahárít. Ez senkinek sem segít, és igenis meg kell húzni ebben a határt. Egyáltalán nem azt jelenti, hogy ha valakinek van valamilyen problémája azzal nem jöhet ide, nem írhatja le, mi nyomja a szívét, mitől érzi magát rosszul. De pontosan arról van szó, hogy elmondhatja, azonban ide nem azért szoktunk írni, hogy feladjuk az életünket (remélhetőleg), hanem azért, hogy kibeszéljük/megbeszéljük, ami bennünk van, és ezáltal nyitottá váljunk a segítségre, amit megpróbálunk fontolóra venni, adott esetben megköszönni a másik hasonlóan szerencsétlen tanácsát, aki lehet, hogy nincs épp jobb bőrben nálunk, de mégis a saját erejéből megpróbál nekem segíteni. Ezek itt értékek!

Fogalmam sincs, hogy mit nem láttok ebben a Mara által észrevett és tálalt kezdeményezésben. Én viccből írtam, hogy kell egy „gumiszoba”, de már kezdem komolyan gondolni.
Amikor lent voltam, akkor is tudtam a fény irányába fordulni és próbálni együtt érezni másokkal, vagy épp másokon segíteni. Olyan valódi, és rettentő rosszullétekkel küzdöttem, hogy a pszichológusomnak is nehezen vallottam be, hogy a fejemben megfordultak öngyilkos gondolatok, és akkor is mondtam, és most is mondom, hogy ez megrémisztett, hogy megtenném-e ezt magammal. De nem kezdtem ezen itt kampányolni,de tettem itt is egy vallomást, amire jó volt, hogy érkeztek hozzászólások. Mert valójában ezen a hullámon igazán egy szakértő tud segíteni, itt csak bátorítani tudjuk egymást, nem vagyunk szakértők ebben. Éppen ezért a súlyos problémák megoldása, mint pl. az én-vesztés állapota segítséget igényel, méghozzá szakértőit! Viszont, ha lépten-nyomon esetleg erről kezdünk el irkálni, nem biztos, hogy észrevesszük, a helyzet komolyságát vagy épp olyan jellegű komolytalanságát, amikor valaki csak azért ír ilyeneket, mert azt szeretné, ha foglalkoznának vele, a figyelmét és energiáját szeretné megnyerni a közösség tagjainak, pedig esze ágában sincs kinyírni magát, ugyanakkor eljátsza, hogy őt mennyire nem lehet megmenteni. Ezzel azt kockáztatja meg, hogy, aki valóban iszonyú állapotba kerül, és ezt leírja ide, vagy adott esetben csak elolvassa, hogy a terápia szartsemér,+ inkább megölöm magam, nagy valószínűséggel nem talál menedékre.

Ahogy Mara is írta és már régebben többen többször is leírtuk, sőt van egy ilyen agykontrollos szöveg is: azzal, hogy másokon segítesz, magadon is segítesz.
A törekvés, amiről szó van, az azt jelenti, hogy ha valaki beérkezik egy problémával (régi és új fórumozó), akkor a közösség többi tagja, nem úgy fogadja, hogy akkor haljunk meg együtt.

Lemaradtam ezekről a gyerekfotókról...miről van szó?

Kedves Mara, látom, hogy itt nagyon nehéz terheket viszel a nyakadban, amit itt én sem tudtam elképzelni. Lehet, hogy félre értettelek, és ez az én patológiám, ha így van, elnézést kérek! Nekem az egésszel az volt a bajom, hogy: Idézem magamat:

"mert az érzéseink jellemeznek minket leginkább az adott pillanatban. Ha azzal sem azonosulhatok, akkor nem is tudom, ki vagyok. Akik itt vagyunk, pedig nagyon fontos lenne az önazonosságunkat, az önbizalmunkat felépíteni."

És igen, úgy éreztem hogy akkor most nem lehetünk őszinték, meg nem mondhatjuk el, hogy épp rosszul vagyunk. Lassan talán -Karácsony írásait olvasva is- látom, hogy talán nem erről volt szó.

Én hajlamos vagyok szélsőségesen gondolkodni, sajnálom, ha itt egy külön "patológiás szakértő" kellene hozzám.. Most különösen nem vagyok jól, említettem az előző hozzászólásomban is. Úgyhogy lehet, hogy egy darabig hallgatok, amíg túl nem élem ezt a mélypontot, mert nem tudok normálisan gondolkodni sem.

Ismét mondom Mara, hogy nem téged akartalak támadni, hanem a legmélyebben levőket védeni. Sajnálom, ha ráadásul ok nélkül ezt tettem.. Nagyon is becsüllek ezért a munkáért, amit itt végzel. Talán az a mentségem, hogy kívülről nem látunk be, és nem értettem emiatt talán az indítékokat kristálytisztán.

Május írta: Rég nyavalyogtam a pszichológus miatt….

Hajrá! Csak szerintem a pszichológusos topikban. (Egyébként arra nagyon jó volt ez a félreértés-sorozat, hogy megnézzük, mennyire könnyű a pszichológust is félreérteni, félreértelmezni. Persze van, hogy jól látunk dolgokat! De egy csomószor belemagyarázunk a reakciójukba olyant, ami nincs benne. )

Alicia, sajnálom, hogy megint lejtmenet van. Történt valami?

Karácsony, annyira jókat írsz! Ami a képeket illeti, régen történt, szerencsére a moderátorok pár óra után észrevették és levették a blog címét, ahonnan kiderült R.-ről minden, tele volt fényképekkel, stb.

Május, a FB úgy lehetséges, hogy fent vagyok Anoni Mara néven. Elég könnyű így megtalálni, sokan megkeresnek ott, és nincs is ezzel baj - hiszen ezért csináltam a profilt, még jóval a Beszélj róla oldal előtt. De ez az incidens már pár hónapja történt.