Hogyan ismerjük fel a tüneteket kisgyerekeknél?

Kedves Beácska!

Köszönöm, hgy érdeklődsz.
Most váltottunk pszichológust, mert az előző regressziós hipnózist alkalmazott, és a kislánynak rémálmai voltak/vannak miatta.
Elég szörnyű a helyzet, tegnap éjjel is három órát ültem az ágya szélén, nem mert elaludni. Nagyon félt, úgy sírt, hogy levegőt sem kapott, teljesen elkékült az arca a sírástól. Szörnyen ki vagyunk merülve mindhárman. Tudom, hogy bírnom kellene, de már nagyon a tűrőképességem határán vagyok, teljesen tehetetlennek érzem magam. Ha ez így megy tovább, nekem is terápiára kell járnom.

A feljelentést természetesen megtettük, szerencsére a gyereket eddig még nem hallgatták ki, remélem valahogy el tudjuk intézni, hogy ne kelljen vallomást tennie.
Nem adnak ki nekünk sem információt, annyit tudunk, hogy az ügy nyomozati szakaszban van. A tetteseket kihallgatták, előzetesben vannak mindketten, de ez minden információm. A gyerek anyja lehet hogy többet tud, de ő az eset napvilágra kerülése óta nem beszél velünk, a lányával sem.

És persze nem egyezett bele, hogy a kiscsaj nálunk legyen elhelyezve, a bíróság gyorsított eljárásban tárgyalja az ügyet, a végső döntésig nálunk lehet a gyerek, az anyja nem látogathatja. Csak reménykedünk, hogy nem kerül oda vissza. Azért, ami a kislánnyal történt, nem az anyukát hibáztatom, illetve nem csak őt, de az, ahogy erre az egész ügyre reagált, az szerintem megbocsáthatatlan.

Kedves Eper! Sokszor gondolok Rátok én is. Javasolom ismételten a Homeopátiás szereket, interneten után lehet nézni. Ami nekünk bevált: Natrium Chloratum, Kalium Phosforicum, Acidum Phosphoricum CH15 kombináció. Felnőtteknek pedig mindenképpen a Sedatif PC. Egyik sem ártalmas, csak a szervezet önsegítő képességét katalizálja, az idegrendszer túlérzékenységét csillapítja. Sajnos az a tapasztalat, hogy a hivatalos eljárások során olyan pszichés és fizikai terhekkel kell szembenézzen minden érintett, hogy nem érdemes megvárni, amíg a tünetek tovább erősödnek, mert akkor már csak más jellegű szerek tudnak használni. Jót tehet még a megszokottól eltérő helyszínek, élmények (fel)keresése, szoba átrendezése és hasonlók. Hála az égieknek, hogy távol lehet azoktól, akik miatt átélte ezeket, bár bizonyára ez is megviseli... Imádkozom értetek.

Eper, ez nem hangzik így túl jól. Bár azért látom, vannak pozitív fejlemények is. Én is remélem, hogy a bíróság jól fog dönteni. Sajnos nem mindig szokás náluk.
Én is imádkozom értetek.

Szia Eper!

Köszönöm szépen, hogy válaszoltál. Végre valaki feljelentést mer tenni. Nagyon sokat gondolok Rátok és imádkozom értetek.
Sok erőt kívánok, hogy végig tudjátok csinálni!

Eper írta: Tudom, hogy bírnom kellene, de már nagyon a tűrőképességem határán vagyok, teljesen tehetetlennek érzem magam. Ha ez így megy tovább, nekem is terápiára kell járnom.

Eper, gyakran többet segít a gyereknek, ha a szülők járnak terápiába. Az, hogy te nyugodtabban kezeled a helyzetet, magabiztosabb vagy, mert okos tanácsokat kaptál, néha többet ér mindennél - tapasztalatból mondom. Sok kitartást nektek! Gondolunk rátok.

Kedves Eper!

Nincs olyan, hogy bírnom kellene, van amikor az ember elfárad. Nem tudjátok beosztani a feladatot? Esetleg nagymama nincs, hogy kialudd Magad néha? Én is imádkozom Értetek.

Köszönöm szépen mindenkinek a biztató és kedves szavakat, nagyon sokat segítetek vele.

Angyalka, köszi a tippet, a héten megyünk majd természetgyógyászhoz, homeopata szakemberhez.

Mara, igen, gondoltam rá, hogy nekünk is el kellene mennünk szakemberhez a férjemmel. Csak egyelőre még nem szántam rá magam, mer rettegek a pszichológusoktól. Azért, mert anno, mikor engem erőszakoltak meg, a bíróság elrendelt egy 4 alkalmas kezelést. Az illető pszichológus hölgy a harmadik alkalommal azt találta kérdezni tőlem, hogy nem érzem-e úgy, hogy ami történt, az az én hibám. Mondtam hogy nem, erre ő azt válaszolta, hogy nézzek mélyebben magamba, mert szerinte "én provokáltam az erőszakot a viselkedésemmel". Na, ezen a ponton ordítva közöltem vele, hogy hová dugja a diplomáját, rávágtam az ajtót, és soha többé nem mentem vissza. Persze tudom, hogy nem minden pszichológus ilyen inkompetens idióta, de az eset óta nem igazán bízom bennük. Majd dolgozom még magamban az ügyön.

Alicia, sajnos a párom szülei messze élnek és még dolgoznak is. Anyuka szülei szóba sem jöhetnek, az én szüleim szintén nem. Sosem bíznám ilyen emberekre a gyereket, még fél órára sem.
A párom egész nap dolgozik, én felmondtam a munkahelyemen, hogy itthon tudjak lenni a gyerekkel. Most ugye ovi sincs, egész nap én vigyázok rá. Az a szerencsém, hogy napközben azért tudok aludni 40-50 percet, addig a kiscsajt lekötöm valami rajzfilmmel. Az tartja bennem a lelket, hogy 3 hét múlva a párom szülei szabadságon lesznek, elvisszük hozzájuk a kislányt másfél hétre nyaralni, majd akkor kipihenem magam.

Szia Eper!

Nem semmi volt az a pszichológus. Vannak köztük hozzáértők is, csak meg kell találni.
Felmondtál miatta a munkahelyeden? Nagyon sokat törődsz azzal a kislánnyal.
Sokat gondolok Rátok!

vigyázz magatokra!

Eper írta: Az illető pszichológus hölgy a harmadik alkalommal azt találta kérdezni tőlem, hogy nem érzem-e úgy, hogy ami történt, az az én hibám. Mondtam hogy nem, erre ő azt válaszolta, hogy nézzek mélyebben magamba, mert szerinte "én provokáltam az erőszakot a viselkedésemmel". Na, ezen a ponton ordítva közöltem vele, hogy hová dugja a diplomáját, rávágtam az ajtót, és soha többé nem mentem vissza.

Jézusom! Nem is tudok mit mondani!

Eper írta: Mara, igen, gondoltam rá, hogy nekünk is el kellene mennünk szakemberhez a férjemmel. Csak egyelőre még nem szántam rá magam, mer rettegek a pszichológusoktól. Azért, mert anno, mikor engem erőszakoltak meg, a bíróság elrendelt egy 4 alkalmas kezelést. Az illető pszichológus hölgy a harmadik alkalommal azt találta kérdezni tőlem, hogy nem érzem-e úgy, hogy ami történt, az az én hibám. Mondtam hogy nem, erre ő azt válaszolta, hogy nézzek mélyebben magamba, mert szerinte "én provokáltam az erőszakot a viselkedésemmel". Na, ezen a ponton ordítva közöltem vele, hogy hová dugja a diplomáját, rávágtam az ajtót, és soha többé nem mentem vissza. Persze tudom, hogy nem minden pszichológus ilyen inkompetens idióta, de az eset óta nem igazán bízom bennük. Majd dolgozom még magamban az ügyön.

Eper, ahogy van rossz hentes és rossz pék, úgy van rossz pszichológus is... Borzalom, amit veled tett az a pszichológus - egyáltalán, micsoda baromság ez a négy alkalmas kezelés, mire jó az? De hidd el, egy jó szakember rengeteget tud segíteni, támaszt nyújtani, tanácsot adni. Jól meg kell nézni, kihez megy az ember. És most már, felnőtt fejjel, ha látod, hogy nem ő az, akit keresel, nem mész hozzá többet. Jó lenne, ha lenne valamiféle adatbázis azokról a pszichológusokról, akiket az ember bátran mer ajánlani, de semmiféle szervezetük nincs a pszichológusoknak, amitől bármiféle referenciákat kérhetne az ember. Maradhát a szájhagyomány, egyedül azt tudod tenni, hogy érdeklődsz, ki ismer egy jó pszichológust...

Hát, igen, aki szembenézett a maga történetével, az többé nem közömbös a hasonló dolgok iránt. Képes felmondani a munkahelyén, hogy segíthessen, mint Eper..

Nehéz megkülönböztetni a jó és rossz pszichológust, amíg az embernek nincs egyaránt negatív és pozitív tapasztalata.

Akkor kitartás Eper, ezek szerint jön a segítség, örülök! (Ha alvászavarról hallok, meg kialvatlanságról, azonnal frászt kapok, mert egész életemben ilyenekkel is küszködtem, így különösen szívemen viselem ..)