Olvasom mások történeteit, és látom, kivel milyen tragédiák történtek gyermekkorukban, valószínűleg az én történetem közelsem olyan tragikus mint az ővéké, hiszen engem nem egy 60 éves nagybácsi vagy szomszéd bántalmazott. De azt tudom mit éreztem azokban az időkben, vagy amikor újra szexuális kapcsolatba kerültem valakivel, vagy hogy mit érzek most, ma. Hát elmesélem.

Mindig is harsány, nagyszájú lány voltam, és igen barátságos. Szüleimmel és lány testvéreimmel éltem, apa a családfő, ha apa kért valamit, mi mindig megtettük, ő volt az "Úr" a családba. De bántani sosem bántott minket. Anyukám konzervatív, szexről sosem volt szó, mint ahogy arról sem, mikor érett egy nő arra hogy odaadja magát egy férfinak. Ezért én már 14 éves koromban elvesztettem a szüzességemet egy 16 éves fiúval, mert éppen nagyon szerettem és ő ezt szerette volna már. Ez a kapcsolat hamar lezajlott.

Általános suliba minden évben mentek a diákok sítáborba, mentem én is velük. Sajnos én már akkoriban ki-ki próbálgattam a cigarettát de venni sehol sem tudtam így az idősebbektől kértem. Volt ott egy 28 éves férfi, aki nagyon szivesen adagolta nekem minden nap a cigarettát, közben faggatott az életemről, párkapcsolataimról, többször említette, koromhoz képest milyen érett a felfogásom. Baráti szintű kapcsolat alakult ki köztünk, nekem eszembe se jutott hogy ennél több legyen köztünk. Észre sem vettem a jeleket, pedig vissza nézve igencsak megvoltak.

Egyik nap mikor már mind a ketten meguntuk a síelgetést, együtt mentünk vissza a szállodába, csak hogy neki külön szállása volt fent a hegyekben, én pedig a tanárokkal voltam egy szálláson. Nyilván tilos volt a dohányzás nekem, ezért mondta hogy menjek el vele az ő szállására, ott úgysem lát majd senki. Nagyon rafinált volt, próbálta megteremteni a megfelelő pillanatot a kezdeményezésre, én már ekkor észre vettem hogy valami nagyon nem stimmel, hiszen mikor leültem a karosszékbe, rá tette a kezeit a karfára és rám hajolt és csak bámult és csóválta a fejét. Én meg hol jobbra hol balra kaptam a fejem kerülve a tekintetét. Ekkor bedobta hogy ő elmegy fürdeni, jön mindjárt. (Ekkor kellett volna eltűnnöm de nagyon gyorsan!) Természetesen leszólt többször is hogy ezt meg azt nem vitt magával adjam már fel, mondtam neki hogy nem adogatok fel semmit. Mikor végzett, félmeztelenül lefeküdt az ágyra, én mellette pár méterrel a karosszékben még mindig... Kérte hogy üljek oda mellé.

"Minek? Jó vagyok itt." - mondom neki.

"Jaj gyere már ide." - mondja.

Gondoltam oda ülök, megnyugszik legalább,aztán mostmár mehetünk vissza az én szálláshelyemre. Oda mentem, leültem. Megint csak bámult és csóválta a fejét. Majd megfogta a kezem és maga mellé rántott. Én elfordultam mert már zavart a dolog, de nem gondoltam hogy nem ér véget itt még korántsem. Megragadta a karomat és maga felé fordított. Megcsókolt. Elkezdett fogdosni. Majd feltérdelt az ágyban és elkezdte a nadrágomat kigombolni. Ekkor feltett egy kérdést, amit sose felejtek el:

"Itt akarsz maradni, vagy menni akarsz?"- mondta.

"Vissza akarok menni a szállásra, nem akarok itt maradni."-mondtam.

"Már késő, nagyon felizgattál..."- mondta.

Ekkor egy mozdulattal lehúzta a nadrágomat és a bugyimat is. A továbbiakban mindent megcsináltatott velem. Kérte hogy orálisan elégítsem ki, majd mikor elég volt, szexelnem kellett vele. Fogalmam sincs mit éreztem utána pontosan, azt hiszem sokáig el sem tudtam dönteni hogy mi történt velem. Ez az undorító féreg, persze azt mondta hogy ez egy jó dolog volt ami történt. Ezután folyamatosan jött utánam mindenhová, úgy viselkedett velem mintha mi egy pár lennénk. Mikor haza értünk a táborból, reggel nem fogadott hívások tömkelege, üzenetek, hogy miért nem veszem fel, nagyon fontos dolgot akar mondani. És ezek mindennaposak voltak. Délutánonként mikor mentem haza a suliból, hazáig jött mellettem autóval és ordibált utánam hogy álljak meg, menjek oda hozzá, mert csak megakar ölelni. Mondtam neki hogy dehogy megyek oda, hagyjon engem békén. Telefonszámot váltottam, megtudta mástól tehát tovább hívogatott. Többször kértem hogy hagyjon engem békén de nagyon sokáig nem értette meg.

Egyik nap mikor bent voltam a suliba, az egyik tanár behívott magához, és közölte velem hogy soha többet nem mehetek a táborba, mert tudja hogy mit tettem és elkellene gondolkoznom azon hogy koromhoz képest hogy viselkedek. Az összes tanár tudta hogy "mit tettem".Ő azt mesélte mindenkinek hogy szerelemből történt az eset, és hogy én kezdeményeztem az egészet, én akartam hogy ez megtörténjen.  A közös ismerőseink is tudták, mindenki azt mondta hogy gondolkozzak el a viselkedésemen. Hiába mondtam hogy én nem kezdeményeztem semmit. Irogatott az iwiw-en, kitöröltem. És mai napig a facebookon jelölget.Irtam neki egy levelet hogy sose felejtem el hogy mit tett velem, hogy megalázott mindenki előtt, és ezt cipelem magammal, tűnjön el az életemből.  Mai napig úgy érzem hogy amíg nem állhatok bosszút ezért a sérelemért, nem nyugszom meg. Testvéreimnek elmeséltem az esetet még azután ahogy ez történt, de ők mivel ismernek, tudják hogy nem vagyok az az érvágós típus, igyekszem magam feldolgozni az engem ért sérelmeket, nem kerítettek túl nagy feneket a dolognak. A szüleimnek szóltak, miután már látták hogy nem érzékelem az eset súlyosságát, és pár hónappal később újra lefeküdtem valakivel. Szüleim az elbeszélgetés során annyit mondtak hogy 14 évesen nem ilyenekkel kellene foglalkoznom. Anyukám keservesen sírt. Apukám annyit mondott, egy nőben legyen már tartás. Egy egyik nővérem nagyon kiborult, sírt, hogy csak azért nem jelenti fel, mert kicsi vagyok még ahhoz hogy bíróságra kelljen járnom ilyen ügyek miatt, és nem akarja hogy lelkileg jobban sérüljek.

Nem beszéltem senkinek erről a történetemről, talán az utóbbi időben csak. Voltam pszichológusnál  2-3 éve, elmeséltem neki felszinesen a történetemet, de gondolom mivel nem voltak vágásnyomok a karomon és nem sírtam, nem vett elég komolyan, ezért csak annyit mondott. "Szerintem nincs itt semmi gond."

Fontosnak tartom felhívni a gyermekek figyelmét erre a témakörre, beszélni kell a szexről, fontos egy bizalmas kapcsolatot kialakítania a szülőknek a gyermekkel. Nem kell rejtegetni az igazságot előlük. Ha a híradóban a pedofíliáról van szó nem kell eltakarni a szemét hogy "csúnya rész, ezt neked nem szabad nézni".