Szeretném én is megosztani a történetemet, hátha így könnyebb lesz folytatnom az életemet. 12 éve élek együtt a párommal, 8 éve házasok vagyunk és van 2 gyönyörű gyermekünk. Én azt hittem, boldogok vagyunk, van egy szép házunk, autónk, nincsenek anyagi gondjaink, de a férjemtől mindig azt kaptam, hogy ő nem boldog.
Neki fontos a szex és én ezt ritkán tudom megadni neki. Azt hittem, hogy minden nő olyan mint én, hogy a szex csak egy felesleges időtöltés és csak azért csináljuk, hogy a párunknak jó legyen és ne keressen más nőt helyettünk. Nagyot tévedtem. Ő már mondta, hogy velem valami nincs rendben, de csak annyit mondtam neki, hogy az ő igényei túlzottak és velem nincs semmi probléma!!!! DE VAN!!!!
35 éves koromban egy éjszaka az unokabátyám jutott eszembe és az, hogy 6 éves koromban hogy nyúlt bele a bugyimba a közös nagymamánknál. Saját magamnak sem akartam elhinni az előtörő emlékeimet. Fél pillanat múlva már arra is emlékeztem hogy akart velem közösülni 15 éves koromban. Ő 4 évvel idősebb nálam. Megijedtem!!! Féltem!!! Azt hittem, hogy megőrültem, hogy ezt csak álmodtam és velem ilyen soha nem történt. Elmentem egy hazugságvizsgálatra, hogy kiderítsem magamnak, hogy őrült vagyok e vagy sem. Az eredmény számomra is megdöbbentő volt!!!! Igazat mondtam, megtörtént velem. 10 éven keresztül szexuálisan molesztált az unokabátyám!!! Senki nem tudott róla. Még én sem. A hazugságvizsgálat eredményével mentem el anyukámhoz és elmeséltem neki mindent, amire emlékszem. Persze nem hitt nekem, csak mikor már látta az eredményt. Az első kérdése az volt, hogy miért nem szóltam????? Kinek hittek volna??? Az elkényeztetett egyke gyereknek, vagy egy nála 4 évvel fiatalabb lánynak, aki azt sem tudja, hogy pontosan mi történik vele. A szex tabu volt a családunkban, nem lehetett még csúnyán beszélni sem. Ha valami rosszat tettem, mint általában a gyerekek, verés járt érte!!! Ha elmondtam volna mi történik velem, nem hittek volna nekem és még meg is vertek volna a szüleim. Így hallgattam róla, és ő pedig minden alkalomkor mikor találkoztunk, folytatta az undorító dolgait velem.
Miután beszámoltam édesanyámnak, írtam az ocsmány férfinak egy névtelen levelet, amiben leírtam mindent, amire emlékszem, hogy milyen gusztustalan dolgokat művelt velem és 50 km-re a lakóhelyemtől egy nagy városban feladtam a levelet. Rég nem tartjuk a kapcsolatot. Mióta családja van és messze költözött, talán 3szor, ha találkoztunk. Még akkor sem tudtam, hogy miket csinált velem, csak azt tudtam, hogy ő az az ember, akit tiszta szívből gyűlölök. Nem tudtam, hogy miért. Most már tudom!!!
Az anyukáját (az én nagynénémet) nagyon szerettem. Vele sokszor találkoztunk a nagyinál, de mikor elkezdett a fiáról és családjáról beszélni, undor fogott el és harag!!!
Szóval évek óta nem beszéltünk. Megkapta a levelet, amit ugye névtelenül írtam neki és megírtam neki, hogy mindenkinek elmondom, hogy miket művelt velem gyerekkoromban. A levél átvétele után felhívott!!! Ezt a beszélgetést rögzítettem, bár rettegtem az egész beszélgetés alatt. Bevallott mindent a telefonba. Nem tagadta, hogy kézzel kellett 12 évesen kielégítenem, nem tagadta, hogy 15 éves koromban közösülni akart velem, nem tagadta, hogy számtalanszor meg kellett fognom a nemi szervét, nem tagadta, hogy ő tőle kaptam az első csókomat!!!! Undort és dühöt éreztem. Kihasználta a félelmeimet, a bizalmatlanságomat a szüleim felé, a nagyoktól való félelmeimet.
Elmondtam mindenkinek, mit csinált, lejátszottam a szüleimnek, szüleinek, nagyinak a hangfelvételemet. Akkor jött csak, amitől azt hiszem gyerekkoromban is féltem. A szülei és a nagyi is őt védte. Én vagyok a hibás, hogy miért nem szóltam. Biztos én is akartam. Én szerelmes voltam belé. Miért most szólok???? Nem hittek nekem, mikor azt mondtam, hogy én sem emlékeztem eddig rá. Pedig így van!!!! Nem engedte az agyam, hogy ismét átéljem azt a sok borzalmat.
Pszichológushoz fordultam segítségért. A mai napig heti rendszerességgel járok hozzá.
Szeretnék olyan nővé válni, aki kívánja a szexet és nem csak kényszerből csinálja, aki nem undorodik a férfi nemi szervtől, aki nem érzi kihasználtnak magát mikor a férjével szeretkezik. Aki nem lehajtott fejjel jár az utcán, mert úgy érzi, mindenki látja rajta, hogy ő milyen nő is valójában!!!! Aki nem fél vállalni az érzéseit. Aki nem fél a konfliktusoktól. Aki nem szégyenli a testét és önmagát.
De ez még hosszú út, ami göröngyökkel van tele. Remélem, egyszer az út végére érek és boldog feleség lehet belőlem, aki boldoggá teszi a férjét is a szerelmével!!!!