Talán négy éves kislány lehettem amikor a nagybátyáméknál aludtam és egy éjszaka wc-ről visszajövet az ő ágyában feküdtem, Hihetetlen a többiek elbeszéléséből is felfedezni, hogy el tudjuk nyomni az élményt, de csak sokkal később meditációk után tudatosult bennem, hogy fogdosott a nagybátyám. Legalább ezt követően - felnőtt fejjel-beszéltünk róla a családban és az is kiderült, hogy a saját nagylányait az én nagynéném soha nem hagyta éjszakára az apjukkal.

Próbálok neki megbocsátani, most hogy a nagynéném is meghalt remélem, hogy a lányaikkal tudok erről beszélni és lezárom egy életre ezt a sztorit. Ami biztos, hogy nem tudtam felnőttként sem nőként értékesként magamra tekinteni, rendre bevonzottam a szar párkapcsolatokat, az abberált dörgölőzőseket a buszokon stb. A meditációkban az jött vissza, hogy többször is előfordult a zaklatás. De ahogy most olvasom a többiek történetét, remegek bele. A férjem ismeri a történést, megosztottam vele, meg is érti nagyjából, hogy miért nem akarom, hogy fogdosson és nekem essen, miért van szükségem sokkal több gyengédségre.

Szívből kívánom mindenkinek , hogy fel tudja dolgozni életének ezt a traumáját. Én még nem tudtam.