"Házasélet" a gyerek előtt

Én láttam is és hallottam is, hogy szexeltek szüleim. A mi szobánk az ő szobájukból nyílt, és ha pisilnem kellett, vagy szomjas voltam, akkor átcsörtettem a szobán. Pici gyerekként szerintem nem fogtam fel mit csinálnak, csak mentem a dolgomra. Minél csendesebben, mert féltem, ha meglátnak, kikapok. (Mindenért kikaptam, ezért minden mozdulatomat görcsösen csináltam, nem tudtam, miért fogok éppen következőleg kapni.) Egyszer amikor mentem ki inni, felébredtek anyámék, én meg az étkezőasztal alá bújtam. Gőzöm sincs miért, csak féltem tőlük, hogy leszidnak, amiért fent vagyok. A mai napig emlékszem, milyen nehéz volt mozdulatlannak lennem, és utána csendben kimászni a betolt székek közül, hogy egyet se mozdítsak meg. Nem vettek észre, de meztelenek voltak és simogatták egymást... Onnantól fura volt, mert nem értettem. Apám soha egy hangot nem adott ki, csak anyám nyögéseit hallottam. Mikor nagyobb voltam, már ki se mentem pisilni vagy inni, ha hallottam őket, mert zavarban voltam.
Egyszer még sírtam is, azt hiszem féltékenységből. De trauma nem ért, inkább csak kellemetlenséget okozott.

Igen, tapasztalatból mondhatom, hogy nagyon megterhelő ez egy gyerek számára. Mindig mindent hallottam, és rettenetes értés volt. Még most sem tudnám szavakba önteni, hogy mit éreztem. Kicsiként talán a természetellenes hangok , a szüleim természetellenes viselkedése zavart, hiszen ilyenkor nem ugyanolyanok voltak, mint nappal, mikor "normálisan" viselkedtek. Később, tinédzserként a szüleim már elváltak, és anyámnak új kapcsolata lett. Hiába voltunk külön szobában, nem ügyeltek rá, hogy a hálószobatitkok valóban titkok maradjanak. Az volt a legrettenetesebb ebben a témakörben. kell, hogy legyen felnőtt embereknek annyi intelligenciájuk, hogy ne a gyerekek jelenlétében intézzék az intim életüket.

Jenny24 írta: Igen, tapasztalatból mondhatom, hogy nagyon megterhelő ez egy gyerek számára. Mindig mindent hallottam, és rettenetes értés volt. Még most sem tudnám szavakba önteni, hogy mit éreztem. Kicsiként talán a természetellenes hangok , a szüleim természetellenes viselkedése zavart, hiszen ilyenkor nem ugyanolyanok voltak, mint nappal, mikor "normálisan" viselkedtek. Később, tinédzserként a szüleim már elváltak, és anyámnak új kapcsolata lett. Hiába voltunk külön szobában, nem ügyeltek rá, hogy a hálószobatitkok valóban titkok maradjanak. Az volt a legrettenetesebb ebben a témakörben. kell, hogy legyen felnőtt embereknek annyi intelligenciájuk, hogy ne a gyerekek jelenlétében intézzék az intim életüket.

Kéne, de nem mindig van. Még egyébként magukat intelligensnek tartó emberek se mindig gondolkoznak így. Sajnos.

Jenny24 írta: kell, hogy legyen felnőtt embereknek annyi intelligenciájuk, hogy ne a gyerekek jelenlétében intézzék az intim életüket.

Nehéz ebben a témakörben állást foglalni. Nagyon sokan olyan lakáskörülmények között laknak, hogy a gyermekük legfeljebb pár méterre alszik tőlük. Mi szerencsések vagyunk, mert családi házban lakunk, de a gyerekek így is egy szinten vannak velünk, soha nem lehet tudni, hogy melyikük mikor ébred fel. Mindazonáltal nem tartom abnormális dolognak, ha a gyerek szemtanúja lesz valaminek, de mint minden más esetben itt is végig kell gondolni, hogy tudunk-e magyarázattal szolgálni, a gyerekek szerintem attól ijednek meg, amit nem értenek. Tudni kell kezelni. Nálunk sajnos ez sem megy normálisan. Kezdjük ott, hogy az intim érintés, ölelés, simogatás a feleségemnél olyan emlékeket ébreszt, ami legkevésbé sem kellemes számára. Még akkor is összerezzen, ha mondjuk a konyhában főzés közben átölelem és bejön a gyermekünk. Ezáltal szerintem több kárt okoz, mintha a gyerkőc azt látná, hogy a szülei szeretik és ölelik egymást, ne adj Isten apa keze anya derekán, vagy fenekén pihen. Ami a házaséletet illeti, szerintem gyermekes családoknál elkerülhetetlen, hogy a szexualitás, a nemiség egy része a gyermekek előtt zajlódjon (nem a szexre gondolok). A kérdés inkább az, hogy hogyan kezeljük az ilyen helyzeteket. Én igyekszem ezt lazán venni és igyekszem nem továbbadni nekik azt a terhet, ami a mi szexuális életünket nyomja. Végezetül: ne higgyük, hogy a gyerekeink vakok, itt egy aranyos történet erről.

Móricka szülei már régóta szeretnének szeretkezni, de Móricka állandóan velük van. Egyszer csak az apu megszólal:
-Eriggy Móricka ki a teraszra és tájékoztass minket, hogy odakinn mi történik!
Móricka ki is megy, majd elkezdi a beszámolást:
-Piri néni teregeti a ruháit, Sanyi bácsi kutyája macskát kerget, Andika leesett a mászókáról, Kovácsék szeretkeznek.
Erre Móricka szülei is felfigyelnek és megkérdik:
-Honnan tudod kisfiam, hogy szeretkeznek?
-Hát kint van Pistike is a teraszon...

Enegem ettől a Topik címtől kiver a víz..hogyan merülhet fel az emberekben egyáltalán....hogy a gyerek előtt???
Amikor kicsi és nem érti a zajokat, a neszeket, és a miérteket,és fél akkor még sokkolják is a lekét a buta szülők..
egy gyerek az gyerek és az Ő lelkében nincs helye az ilyennek.Pont.