- Hozzászólások: 43
- Köszönetek: 0
Nektek is vannak/voltak súlyproblémáitok?
- Eper
- Témaindító
- Nem elérhető
- Felhasználó
De ide tartozik szerintem. Nekem például mindig is jó alakom volt, és már egészen fiatalon szerettem nőiesen öltözködni, ugyanakkor visszafogottan. Tudjátok, ez az üzletasszony-stílus, már 14-15 évesen is magassarkú cipőben, térd alá érő kiskosztümben és feltűzött hajjal rohangáltam, amikor csak tehettem, és ez azóta is így van.
Aztán a bírósági tárgyalás után hirtelen elkezdtem hízni, kb másfél hónap alatt szaladt fel rám 20-22 kiló, pedig nem változtattam az étkezési szokásaimon. Sosem ettem sokat, és táplákozási zavaraim sem voltak. Hiába csináltam durva diétákat meg durva edzéseket, a súlyfelesleg nem ment le. Ki is vizsgáltattam magam, hátha a pajzsmirigyemmel van probléma, vagy más szervi ok, de semmit sem találtak.
Néhány év múlva villant be a semmiből a felismerés, hogy ez a hízás ilyen tudat alatti dolog nálam, és valószínűleg azért híztam meg, mert öntudatlanul is el akartam csúfítani magam. Gondolom azért, mert ha nem vagyok szép, nem fogok kelleni senkinek, és nem fognak többet bántani a férfiak.
És az az érdekes, hogy amint erre rájöttem, mindenféle diéta nélkül ugyanolyan hirtelen lementek rólam a plusz kilók, mint amilyen gyorsan anno feljöttek rám. Nagyjából 6-8 hét alatt adtam le 18 kilót, utána pedig szép lassan még 4-et.
Ez azért jutott most eszembe, mert amióta kiderült, hogy a párom lányát is abuzálták, azóta megint elkezdtem hízni, már alig férek bele a cuccaimba. Így már teljesen biztos vagyok benne, hogy van összefüggés.
Nálatok is volt hasonló? Vagy ti mit gondoltok erről?
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Anoni Mara
- Nem elérhető
- Admin
- Hozzászólások: 1313
- Köszönetek: 1
Egyébként ezt is nagyon el lehet cseszni gyerekkorban. Egy-két célzás, hogy nem kéne ezt a csokit már megenni, és már ott is a lelkiismeretfurdalás. És annál semmi nem hizlal jobban...
Én tudom, hogy akkor eszem sokat, akkor hízom, ha bántani akarom magam. Vagy el akarom terelni a gondolataimat másról. Tudom, hogy egy-két nap zabálás, és máris tárgya lesz a szorongásomnak, vagy áttevődik egy másik, konkrét szorongásról a hangsúly. Ebben is tudna neked segíteni egy pszichológus.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Sunny
- Nem elérhető
- Felhasználó
- Hozzászólások: 152
- Köszönetek: 0
Azt hiszem, ez nálam is elég összetett, egyrészt önbántás, önbüntetés (halálra akarom büntetni magamat, vagy halálra hánytatni, hogy kimenjen belőlem a kálium, vagy halálra éheztetni - jutalmazás-büntetésként használom az ételt), de azzal is bántom magam, hogy szándékosan zabálok, csak hogy lelkileg még sz*rabb legyen...másrészt gyerektestet akarok (2,5 évig nem menstruáltam, olyan jó lenne megint, 31 kg-san 8 éves gyerekeknek való ruhákat hordam ), harmadrészt én se szeretnék "bejönni" senkinek...
Negyedrészt meg tényleg sokszor az van, amit Mara ír, az evészavarba fojtom és arra terelem át a szorongást...amíg arról beszélgettünk a pszichológusommal, hogy mikor, mit, mennyit ettem, nem kell más, mélyebb problémáról... Mindig az evészavarba menekülök, akármi bajom van...
Tudom, hogy ez egy kicsit más tészta, de az önsorvasztás mögött is ugyanaz a lelki mechanizmus áll, mint a plusz kilók mögött, csak a másik irány...
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Sunny
- Nem elérhető
- Felhasználó
- Hozzászólások: 152
- Köszönetek: 0
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Aniron
- Nem elérhető
- Felhasználó
- Hozzászólások: 59
- Köszönetek: 0
Miután egy csomó gyógyszert kaptam, elkedztem hízni. Egyik pillanatban 27 kg voltam, majd következő alkalommal 32 és utána 64. Rövid idő alatt megdupláztam a súlyom, pedig nem emlékszem, h megváltozott volna az étrendem.
Már csak a pszichológusnál ülve döbbentem rá, hogy ez volt az én kis biztonságom, mert ha fogyok, akkor szekálnak, s a végén dokinál kötök ki, de a hízásért nem nagyon szólnak és a fiúk sem közelednek.
Aztán egyetemen mégis lefogytam sok-sok sport, kaja felét kidobtam, élveztem a maró fájdalmat a gyomromban, s a fájdalom kéjjé alakult. Térdeltem a wc fölött, mert 1 darabbal több korpovitot ettem. Nem nagyon vették észre, hogy bajban vagyok, csak mindenki csodálta, h szépen fogyok. Valahogy megálltam, a leejtőn, talán nem akartam, hogy megint 'dilidokinál' kössek ki,. Az étkezésekkel a mai napig hadilábon állok.
Talán egy kicsit még ide tartozik, hogy nálam a hajamnak van szimbolikus értéke. Amikor elsőáldozó lettem, s megéreztem a "bűnöm" igazi terhét, még hosszú loknis hajjal készültek rólam a képek. Pár héttel később, amikor egyedül mentem a fodrászhoz, mert anya nem tudott velem jönni. olyan rövidre vágattattam, hogy a szomszédunk sem ismert meg. 14-16 évesen, amikor az elfojtott emlékeim felszínre törtek, hogy utána megint számüzhessem őket) ismét teljesen csutkára vágták hajamat. Majd mielőtt eljutottam a pszichológushoz teljesen fiús fazon mellett döntöttem.
Mert a rövid hajú nők agresszívek, törtetők, NEM is IGAZI NŐK! Mert mi manapság a hosszú haj? a nőiség szimbóluma, legalábbis így értelmeztem. Nah, így már biztonságban vagyok az összes perverz állattól. Gondoltam én.
2 héttel a legutóbbi drasztikus hajvágás után a tömegben egy nyári rendezvényen hátulról átnyúlt előttem egy kéz, lefogta a karjaimat, s a másikkal utat keresett a lábaim közt. A szoknya anyaga engedett, s bugyi ezek után már nem jeletett akadálytsem volt. Felnyúlt a hüvelyemve. Akkor.. ott.. minden biztonságról szőtt illúzióm szertefoszlott. Mindegy, hogy kövér vagy sovány vagyok, fiúsan rövid, vagy loknikban leomló-e a hajam, mindig mindenütt megtalálnak. Azt hittem, hogy erős vagyok, s majd ha velem ilyen történne, akkor én kiabálnék, s megütném.... de a szó a torkomra forrt, a félelemtől megbénultam, s miután elengedett, percekkel később sem jutottam szóhoz, csak patakzottak a könyneim. Ezután jöttem rá, hogy egyedül nem megy. Segítség kell. S meg is találtam nagyon nagy szerencsémre első próbálkozásra.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Alicia09
- Nem elérhető
- Kitiltva
- Hozzászólások: 664
- Köszönetek: 0
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Hajnalkám
- Nem elérhető
- Felhasználó
- Hozzászólások: 1083
- Köszönetek: 0
Sunny írta: Egyébként az a legrosszabb az egészben, hogy pontosan és világosan látom, tudom, hogy mi miért van, mi miből következik, DE mégsem tudom megoldani...
Hát ez az! Tudja az ember, hogy kéne, de nem megy. Szerintem ez nemcsak az evéssel van így.
Ami még rosszabb: azt látom, hogy ezt a rossz mintát adja tovább az ember. Evés szempontjából is...
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Málna
- Nem elérhető
- Felhasználó
- Hozzászólások: 9
- Köszönetek: 0
lehet az ellenkezője is igaz. olyannal kell együtt enni, aki keveset eszik, vagy salátát együtt bnővel elkészíteni és megenni szelet csirkehússal
csak tipp, bocsánat a belemakogásért
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Alicia09
- Nem elérhető
- Kitiltva
- Hozzászólások: 664
- Köszönetek: 0
Ne kérj bocsánatot a "belemakogásért", mert nem belemakogsz, hanem véleményt nyilvánítasz! Minél többen "szólalunk itt meg", annál gazdagabbak leszünk. Tudod, több szem többet lát alapon! Úgyhogy csak írjál bátran, nekünk ez nem makogás, és örülünk neki, szerintem írhatom a többiek nevében is.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Hajnalkám
- Nem elérhető
- Felhasználó
- Hozzászólások: 1083
- Köszönetek: 0
Anoni Mara írta: Én tudom, hogy akkor eszem sokat, akkor hízom, ha bántani akarom magam.
Ezt nem értem, mármint az összefüggést. Az, hogy valaki azért nem eszik, mert bántani akarja magát, értem. De miért bántás az evés? Az nem inkább önvigasztalás? És a hízás meg lehet ún. védőháj? Nálam pl. szerintem ez van. Mert amióta így nézek ki (oké, az öregedés is benne van ebben), nem nagyon vesznek észre a férfiak. És ez nekem jó. Soha nem bírtam, ha megbámultak. Zavarba jöttem tőle.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Hajnalkám
- Nem elérhető
- Felhasználó
- Hozzászólások: 1083
- Köszönetek: 0
Alicia09 írta: Kedves Málna!
Ne kérj bocsánatot a "belemakogásért", mert nem belemakogsz, hanem véleményt nyilvánítasz! Minél többen "szólalunk itt meg", annál gazdagabbak leszünk. Tudod, több szem többet lát alapon! Úgyhogy csak írjál bátran, nekünk ez nem makogás, és örülünk neki, szerintem írhatom a többiek nevében is.
Így van.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Ági40
- Nem elérhető
- Felhasználó
- Hozzászólások: 683
- Köszönetek: 0
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Málna
- Nem elérhető
- Felhasználó
- Hozzászólások: 9
- Köszönetek: 0
az evés sztem lehet büntetés. ha sokat eszem, TUDOM, hogy hízni fogok és nem leszek tetszetős. MÉGIS eszek. Vica versa...
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Alicia09
- Nem elérhető
- Kitiltva
- Hozzászólások: 664
- Köszönetek: 0
"az evés sztem lehet büntetés. ha sokat eszem, TUDOM, hogy hízni fogok és nem leszek tetszetős. MÉGIS eszek. Vica versa... "
Igen, Málna, ezt én is átéltem sajnos ..
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Málna
- Nem elérhető
- Felhasználó
- Hozzászólások: 9
- Köszönetek: 0
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!