Előtte-utána

Nekem nem sok emlèkem van arról, hogy milyen voltam. Elmondás szerint nyìlt ès nagyon segìtőkèsz, nagymamám szokta mondogatni, hogy èn voltam mindig aki ugrott, ha valamit kèrtek (3-an vagyunk testvèrek), aztán valamièrt 7 èves korom körül "elromlottam".....

.

Drága Ibolya! Csodálatos a Világod, a képek melyeket szavaiddal megfestettél felbecsülhetetlen ÉRTéket képviselnek számomra.
A „belülről feltámadó tetterő” küszöbén állsz, hiszen felébredtél…, „Aki kifelé figyel álmodik, aki befelé figyel felébred”...
Én is az vagyok, aki „élve magamba voltam temetve”, de hála, a feltámadás reményének kulcsát mindenki megkapja. A döntés az én kezemben volt, választhattam, hogy használom-e a kulcsot, kinyitom-e az ajtót? Testemet lelkemre bízva döntöttem és kaptam hozzá erőt, hogy kinyissam. Megrázó élmény volt, de a lélek tudja, hogy a szeretet a legnagyobb erő…
Mikor testemben az Egység állapotát élhetem, számomra az a kegyelem.
Köszönöm Ibolya, hogy megosztottad az írásodat!

.

Ibolya, amíg itt vagy, addig van remény, amíg mersz küzdeni, amikor sokkal egyszerűbb lenne meghalni talán.. Mindig van jobb, és mégjobb. Tedd amit bírsz, és egyre jobb lesz minden, mert az igazság tényleg szabaddá tesz.. Ha azt bírod tenni, hogy nézel ki a fejedből, de közben legalább még élsz, akkor azt tedd..
Én is sokszor nehezen kelek fel, és nehezen teszem a hétköznapi dolgokat, és ez is valahol nagyszerű, hogy megtehetem, hogy nem teszem, ha nem akarom. Ezért én is hálás vagyok a Sorsnak, hogy nem nagyon vagyok kényszerítve olyan dolgokra, amit inkább utálok, mint nem..
Én négy halott baba között maradtam életben, és nem örültek, hogy sikerült életben maradnom. (Öt között a középső vagyok, a többi meghalt magzatkorban.) Te mit hallottál erről, hogyan árt ez nekünk? Mert gondolom, hogy tapogatódzás lehet csak, amit tudnak erről..

A minap itt volt a gyerekem barátnője, és azt mondta, hogy a fiam egy komoly, felelősségteljes férfi, idősebb lelkileg a koránál. Azt vettem észre, hogy kezd engem kedvelni, mert én neveltem a fiamat olyannak. Engem nem szeretett az anyám, én képes voltam szeretni a gyerekeimet. Nem tudom miért, de képesek vagyunk nekik minimum eggyel jobbat adni, mint amilyet mi kaptunk.. Tehát, én hiszem, Nálatok is egyre jobb lesz minden.. !

Ibolya írta: Zokogok a hálától.. rettenetesen FÉLEK, de köszönöm szépen az irgalmadat; a bátorítást Kiscsillag!

Ibolya, a gondolataimban voltál, hát feljöttem. Örülök, hogy jelen vagy. Nem tudok most mit írni, nincsenek szavaim... de talán most nincs is rá szükség. Tudd, hogy csöndben Veled vagyunk!

Kiscsillag írta:

Ibolya írta: Zokogok a hálától.. rettenetesen FÉLEK, de köszönöm szépen az irgalmadat; a bátorítást Kiscsillag!

Ibolya, a gondolataimban voltál, hát feljöttem. Örülök, hogy jelen vagy. Nem tudok most mit írni, nincsenek szavaim... de talán most nincs is rá szükség. Tudd, hogy csöndben Veled vagyunk!

--

.

Kedves Ibolya! Megpróbálok általában válaszolni, nagyon sok nehéz témához nyúlunk itt..

.. azt gondolom, -soraidat is fegyelembe véve-, hogy nem tudom, hogyan, meddig hathat az, hogy a testvéreinket elabortálták. A terapeutám szerint az anyánk, ha nem gyászolja el a magzatait, rajtunk is leveri, főleg, ha korban közel van hozzánk az eset.

Az öngyilkosságról azt gondolom, hogy van olyan helyzet, amikor sokkal könnyebb azt megtenni, mint tovább küzdeni. De a gyerekeink iránti felelősségérzet is azt diktálja, hogy ne mutassunk olyan példát nekik, hogy ha gond van, halj meg, azzal megoldod a gondot.

Amire nem válaszolok, azért, mert nem tudok, mert nekem is gondolkodnom kell még rajta ..

Azért áruljuk el magunkat, mert minket is elárultak. Azért is gyűlöljük magunkat, mert ha használtak minket, a testünket, ezzel figyelmen kívül hagyták a lelkünket. Ha a felnőtt teszi ezt a gyerekkel, a gyereknek még nincsen belátási képessége arra, hogy azt mondja, hogy rossz, aki tette. Elkezdjük ismételni magunkkal, amit ő, vagy ők tettek. Bántani magunkat. Azért kell a terápia, mert mikor felfedezünk egy ilyen momentumot, megértjük, átérezzük, hogy nem mi vagyunk, voltunk a rosszak, hanem az, aki a gyereknek azt a tulajdonságát használta ki, hogy félrevezethető, becsapható.
Ha elkapunk momentumokat, ok-okozatokat a terápia során, elindulhat a gyógyulás. Ettől lesz igazzá, hogy "az igazság szabaddá tesz".

A terapeutám nemrég ajánlott nekem egy filmet erről, hogy az igazság hogyan is képes gyógyítani. Titkok és hazugságok a címe..

.

Drága Ibolya! A lelkem szárnyalt míg hallgattam a dalt... Tudd, hogy Te magad vagy az elfogadás és a bizalom!

.

Nem bírok most írni , de mindent elolvasok!

Ibolya írta: Kiscsillag zokogott... És nem vagyok MAGAM, mert Te is velem vagy!

Ezt nem teljesen értettem...? De képzeld Ibolya, mindig megérzem, amikor itt vagy fent az oldalon. Aliciával beszélgettem és eszembe jutottál. Feljöttem megnézni nem írtál-e, és itt vagy...

Ági, hangtalanul is hallunk!
Jó, hogy jelen vagy, sok erőt adsz az embereknek!

-