Természetes gyermeki kìvàncsisàg

nekem már az is elég lenne, ha ezt bebizonyítanák egyre többen...

Príma! Történetem helyett, "bebizonyításokat" írok Végrendelet címmel. Na persze az csak jobblétre szenderülésem után bontható fel....... vagy leszek ???
Addig irány a Színház, ahol a lelkes fiatalság elégséges bizonyítékkal fog szolgálni......

na szép...

Delila, én is állandóan igyekeztem mindenkivel megszerettetni magam, és ezek mikéntjétől utólag ettől én is zavarban vagyok.

10-11 éves koromban, amikor kiderült, hogy pánikolok, félek, az osztályfőnököm rám szállt, hagyta, hogy lehisztisezzenek az osztálytársaim, és azt mondta, (mert hittanra járattak), hogy aki vallásos, az nem félhet.. Tudta, hogy mindenfajta közös programtól menekülök, ezért rám akarta kényszeríteni, hogy mindenben részt vegyek, abban is, ami nem kötelező. Neki ez volt a gyógymód. Engem meg kivett akkor anyu az iskolából. (Javára írandó, szegény a maga módján azért néha igyekezett, akárhogy szidom..)

Aztán gimnazista koromban a következő eredményeim voltak attól függően, hogy jól vagy rosszul voltam. 1. osztály évvégi biz: 2-3-as között, 2. oszt: 2-3 kösött, 3. oszt: 4-5-ös között, 4. oszt 4-es.
A harmadikat meg kellett ismételnem, mert ideg-összeroppanást kaptam közben. Talán ez is segített, hogy utána jobban tanuljak.

Tehát: Hajrá pedagógusok, vannak jelek! Aki empatikus, nem megbélyegez, és kiközösít, hanem segít!

Alaine írta: Príma! Történetem helyett, "bebizonyításokat" írok Végrendelet címmel. Na persze az csak jobblétre szenderülésem után bontható fel....... vagy leszek ???
Addig irány a Színház, ahol a lelkes fiatalság elégséges bizonyítékkal fog szolgálni......

Alaine! Mindenki másképp csinálja.. Írd csak, ahogy jön, várjuk..

Alicia09 írta:

Alaine írta: Príma! Történetem helyett, "bebizonyításokat" írok Végrendelet címmel. Na persze az csak jobblétre szenderülésem után bontható fel....... vagy leszek ???
Addig irány a Színház, ahol a lelkes fiatalság elégséges bizonyítékkal fog szolgálni......

Alaine! Mindenki másképp csinálja.. Írd csak, ahogy jön, várjuk..

Alicia kedves vagy, de megpróbáltam humorba önteni a döntésemet, hogy nem kívánok történetet írni.

Értem már..

Öregecske, hova tűntél, hogy vagy? Hiányolunk - legalábbis én.

Alaine írta: Alicia kedves vagy, de megpróbáltam humorba önteni a döntésemet, hogy nem kívánok történetet írni.

De lenne mit? (Persze ne válaszolj, ha nem akarsz.)

Anoni Mara írta:

Alaine írta: Alicia kedves vagy, de megpróbáltam humorba önteni a döntésemet, hogy nem kívánok történetet írni.

De lenne mit? (Persze ne válaszolj, ha nem akarsz.)

Kedves Mara!
Már miért ne válaszolnék? A kérdés nyilván nem arra vonatkozik, hogy van e élettörténetem, mint ahogy mindenkinek van vegyes, örömökkel és tragédiákkal teli, hanem, hogy van e "ideillő" tragédia benne. Nagyon van.
Amikor október tájékán regisztráltam ide, az első hozzászólásomnál kedvesen üdvözöltél, valamint "lelepleztél".
"Netán szakemberrel van dolgunk?" - rövid válaszomban ezt megerősítettem, valamint jeleztem, hogy "mentségemre szolgáljon", de érintett vagyok, mégpedig "vérszerinti nemző egyed" által. (akkor nem ezt a "mókás" kifejezést használtam.)
Aztán még a testvér témánál válaszoltam neked személyes élménnyel.
Ettől még persze minden hozzászólásom nagyon személyes, annyira amennyire egy pszichomókus, agyturkász, agymosó öreg terap-tól telik. A valóságos és létező az az öregség - a rálátás a személyes életre és az attól elválaszthatatlan szakmai életútra. Így nyilvánulok meg......

Alaine írta:

Anoni Mara írta:

Alaine írta: Alicia kedves vagy, de megpróbáltam humorba önteni a döntésemet, hogy nem kívánok történetet írni.

De lenne mit? (Persze ne válaszolj, ha nem akarsz.)

Kedves Mara!
Már miért ne válaszolnék? A kérdés nyilván nem arra vonatkozik, hogy van e élettörténetem, mint ahogy mindenkinek van vegyes, örömökkel és tragédiákkal teli, hanem, hogy van e "ideillő" tragédia benne. Nagyon van.
Amikor október tájékán regisztráltam ide, az első hozzászólásomnál kedvesen üdvözöltél, valamint "lelepleztél".
"Netán szakemberrel van dolgunk?" - rövid válaszomban ezt megerősítettem, valamint jeleztem, hogy "mentségemre szolgáljon", de érintett vagyok, mégpedig "vérszerinti nemző egyed" által. (akkor nem ezt a "mókás" kifejezést használtam.)
Aztán még a testvér témánál válaszoltam neked személyes élménnyel.
Ettől még persze minden hozzászólásom nagyon személyes, annyira amennyire egy pszichomókus, agyturkász, agymosó öreg terap-tól telik. A valóságos és létező az az öregség - a rálátás a személyes életre és az attól elválaszthatatlan szakmai életútra. Így nyilvánulok meg......

Alaine, arra emlékeztem, hogy mint szakember "felismertelek". Sajnálom, hogy más okok miatt is itt a helyed... Viszont nagyon örülök, hogy velünk vagy.

mit kell tenni, ha:

index.hu/belfold/2013/12/04/a_rendorseg_betorheti_az_ajtot/

karácsony írta: mit kell tenni, ha:

index.hu/belfold/2013/12/04/a_rendorseg_betorheti_az_ajtot/

Mindig ez a honnan is tudhatná, mit kell tenni, milyen szabályok vonatkoznak rá... – pl. arra gondolok, hogy kinek szóljon mondjuk az iskolaigazgató/tanár.
Ha nem tudja, mert még sosem kellett megoldania hasonló helyzetet, akkor keressen valakit, aki megmondja neki, mi a teendő! Vegye fel a telefont, és kérdezzen! Jahogy, könnyebb és egyszerűbb sz**ni bele, mint utánajárni?
(Tudom, nagyon meg kell gondolni, ki vádol kit, mivel és pontosan milyen szavakat használ, de akkor is. Hagyni csak azért, mert nem tudom pontosan, mit kellene tenni?)

Fura ez a magyar bürokrácia. A szegény leterhelt ügyintézők más esetekben fürgék tudnak lenni, mint a villám. Ha ma elkapnak gyorshajtásért, max. egy hét múlva nálam is a szerelmes levél.

Kapitalista, haszonleső, kapcsolati tőkerendszer.
Azért mégis jövedelmezőbb ez Eperke, mint kidolgozni egy rendszert, netán megmenteni a gyerekeket. csak az számít, hogy kibőle lehet juhasz vagy asztalos?

Gerinctelen, undorító,tudatos pszichomachináció zajlik országunkban. Különösen azokon a területeken,ahol a gyermekek,a betegek és a bármilyen okból kiszolgáltatottak vannak...