Hogy tetszik az oldal?

Arra gondoltam, meg lehetne-e oldani, hogy minden egyes beküldött esethez hozzá lehessen szólni rögtön a történet alatt. Így azért gördülékenyebb lenne a kommunikáció, nem a fórumből kellene visszakeresni a reakciókat. Mara, ha te, illetve ti is úgy látjátok, hogy működhetne, akkor ha kell, szívesen segítek a megvalósításban. (Webfejlesztő vagyok.)

Sziasztok!

Még májusban regisztráltam.
Örültem ennek az oldalnak, de saját történetemet még nem volt elég erőm megosztani veletek.
De mindennek eljön a maga ideje!
Örülök, hogy itt lehetek!
Remélem, hogy saját tapasztalatommal tudok majd esetleg másokat segíteni.
Sok erőt és türelmet kívánok mindenkinek!

Kata írta: Sziasztok!

Még májusban regisztráltam.
Örültem ennek az oldalnak, de saját történetemet még nem volt elég erőm megosztani veletek.
De mindennek eljön a maga ideje!
Örülök, hogy itt lehetek!
Remélem, hogy saját tapasztalatommal tudok majd esetleg másokat segíteni.
Sok erőt és türelmet kívánok mindenkinek!

Örülünk Kata, hogy itt vagy velünk!
Ne siettesd magad, akkor írd meg a történetedet, amikor azt érzed elég erős vagy hozzá, elég erős ahhoz, hogy lásd itt az oldalon. Az első lépést már megtetted azzal, hogy regisztráltál ide és írtál is a fórumba!
Adj időt magadnak, hidd el erős vagy, idővel menni fog a történetírás!
Szeretettel várunk mindannyian itt a fórumon, úgy is, ha csak később szánod rá magad arra, hogy megírd a saját történetedet!
Sok erőt kívánok Neked!

A napokban bukkantam rá a honlapra. Most regisztráltam kb. egy órája.
Később majd többet és részletesebben is szeretnék írni......de most csak annyit tudok mondani , hogy KÖSZÖNÖM !
A lelkem mélyén reméltem, hogy lesz végre valaki, aki képes lesz felvállalni ezt a hatalmas ügyet.
Kedves Mara! Szívből jövő hálát érzek, amiért ezt Te és a segítőid megtettétek.
Talán nem túlzás ha úgy fogalmazok, hogy ez az egész "projekt" olyan, mint egy mindentől hermetikusan elszigetelő, kozmikus magány után: az első,halk emberi szó.....

Tamara írta: A napokban bukkantam rá a honlapra. Most regisztráltam kb. egy órája.
Később majd többet és részletesebben is szeretnék írni......de most csak annyit tudok mondani , hogy KÖSZÖNÖM !
A lelkem mélyén reméltem, hogy lesz végre valaki, aki képes lesz felvállalni ezt a hatalmas ügyet.
Kedves Mara! Szívből jövő hálát érzek, amiért ezt Te és a segítőid megtettétek.
Talán nem túlzás ha úgy fogalmazok, hogy ez az egész "projekt" olyan, mint egy mindentől hermetikusan elszigetelő, kozmikus magány után: az első,halk emberi szó.....

Szia, Tamara. Jó, hogy idetaláltál.

Tamara írta: A napokban bukkantam rá a honlapra. Most regisztráltam kb. egy órája.
Később majd többet és részletesebben is szeretnék írni......de most csak annyit tudok mondani , hogy KÖSZÖNÖM !
A lelkem mélyén reméltem, hogy lesz végre valaki, aki képes lesz felvállalni ezt a hatalmas ügyet.
Kedves Mara! Szívből jövő hálát érzek, amiért ezt Te és a segítőid megtettétek.
Talán nem túlzás ha úgy fogalmazok, hogy ez az egész "projekt" olyan, mint egy mindentől hermetikusan elszigetelő, kozmikus magány után: az első,halk emberi szó.....

Kedves Tamara! Végtelenül jól esnek szavaid. Én pedig nagyon büszke vagyok rátok, akik itt vagytok ezen az oldalon. Azokra, akik megírták a történetüket, azokra, akik itt fórumoztok, azokra, akik csak olvassák az oldalt. Hosszú utat járunk mi még be együtt, meglátjátok! (Világmegváltó hangulatban vagyok. ) A terveinkről majd később beszámolok nektek.

Anoni Mara írta: Én pedig nagyon büszke vagyok rátok, akik itt vagytok ezen az oldalon. Azokra, akik megírták a történetüket, azokra, akik itt fórumoztok, azokra, akik csak olvassák az oldalt. Hosszú utat járunk mi még be együtt, meglátjátok! (Világmegváltó hangulatban vagyok. ) A terveinkről majd később beszámolok nektek.

Drága Mara! Nagyon várom a hosszú utat együtt még, és a terveket! Örülök, hogy jó a kedved, (nekem épp hiányom van jókedvből.)

Alicia09 írta:

Anoni Mara írta: Én pedig nagyon büszke vagyok rátok, akik itt vagytok ezen az oldalon. Azokra, akik megírták a történetüket, azokra, akik itt fórumoztok, azokra, akik csak olvassák az oldalt. Hosszú utat járunk mi még be együtt, meglátjátok! (Világmegváltó hangulatban vagyok. ) A terveinkről majd később beszámolok nektek.

Drága Mara! DETTO

Anoni Mara írta:

Tamara írta: A napokban bukkantam rá a honlapra. Most regisztráltam kb. egy órája.
Később majd többet és részletesebben is szeretnék írni......de most csak annyit tudok mondani , hogy KÖSZÖNÖM !
A lelkem mélyén reméltem, hogy lesz végre valaki, aki képes lesz felvállalni ezt a hatalmas ügyet.
Kedves Mara! Szívből jövő hálát érzek, amiért ezt Te és a segítőid megtettétek.
Talán nem túlzás ha úgy fogalmazok, hogy ez az egész "projekt" olyan, mint egy mindentől hermetikusan elszigetelő, kozmikus magány után: az első,halk emberi szó.....

Kedves Tamara! Végtelenül jól esnek szavaid. Én pedig nagyon büszke vagyok rátok, akik itt vagytok ezen az oldalon. Azokra, akik megírták a történetüket, azokra, akik itt fórumoztok, azokra, akik csak olvassák az oldalt. Hosszú utat járunk mi még be együtt, meglátjátok! (Világmegváltó hangulatban vagyok. ) A terveinkről majd később beszámolok nektek.

Ne csigázz.

Sziasztok.
56 éves vagyok. Még én sem szedtem össze magam arra, hogy leírjam a történetemet, de olvasgatok. Sokan jöttek erre az oldalra már és én is azon leszek, hogy sokakkal megismertessem. Sajnos belegondolni is szörnyű, hogy mennyi nő és férfi szenvedhetett el abúzust úgy, hogy ha túlélte soha senkinek nem beszélt róla, vagy, ha igen, nem hittek neki. Minden szülőnek, dadának, óvónőnek, tanítónak, tanárnak, nevelőnek oktatni kellene, hogy hogyan jöhet rá a jelekből - még akkor is, ha a gyerek tagadja - arra, hogy a gyereket molesztálják, zaklatják. Ha az anya nem, akkor talán az óvónő, vagy a tanár észreveszi és megállíthatja a folyamatot. Egyszerűen nem találok szavakat és átérzem mindannyiuk fájdalmát a "Történetek" szereplőinek.

Kedves Gyöngy! Maradj köztünk, írj nekünk, meg a történetedet, ha eljutsz odáig! Én nagyon sokat kaptam eddig itt, igyekszem adni is, ami tőlem telik.. Gyógyulj velünk!

Igen Gyöngy! Üdv a gyógyulás folyamatában!
"A türelem rózsát terem..."

Tetszik az oldal. Sok a megrázó felkavaró történet,de ebből is érzem azt hogy nem vagyok egyedül.
Nincs mit szégyellnem,nem csak velem történt meg.
Köszönöm,hogy itt lehetek. Sok erőt kívánok mindenkinek.
:macska:

Nekem köztetek olyan... mint megtalálni azt a csapatot, akik nem néznek hülyének, mert tudják, h miért vagyok olyan amilyen, értik, h mit miért érzek és teszek, hisz ugyanazokon, vagyis hasonlóakon mentünk és megyünk keresztül mindannyian. Kicsit olyan, mint egy értő szívű család.