Anyám - miután 16 éves koromban elolvasta a titkos naplómat, amibe a nevelőapámmal átélt élményeimet és érzéseimet írtam - ezt kérdezte főzés közben: Ezek tényleg megtörténtek?

Igen, válaszoltam. Keverte tovább a főzeléket, és ennyit mondott: Hát, most már úgyse tudunk tenni semmit...

Akkor és ott örökre elvesztem.