Sziasztok! Számomra megdöbbentő, hogy az esetek 99%-ában megúszta a zaklató, erőszaktevő. Nekem ma már két lányom van és tudom, mennyire fontos szülőként, hogy tudassuk a gyerekünkkel, mennyire fontos, hogy tudjanak határozott nemet mondani, ha valamit nem szeretnének, ha valami nem jó nekik.

Nálunk minden estét úgy zárunk le, hogy összebújunk és elmeséljük, kivel mi történt aznap. Tudatni kell a gyerekekben, hogy egy felnőtt is lehet rossz, akarhat rosszat, nem szabad feltétlenül megbízni mindenkiben. 

Én szerencsésnek mondhatom magam, mert kétszer úsztam meg, hogy megerőszakoljanak, de talán a gyermeki naivitás miatt leírom történetem. 

10 éves voltam, amikor építkeztünk. A családunk jó barátja segédkezett, mindig játszott, hülyéskedett velem, megbíztam benne és a szüleim is. Nyár volt, forróság, én fürdőruhában voltam, ő meg sörözött egész nap. Délután szólt nekem, hogy menjek vele cseresznyét szedni a szomszédba. Szívesen mentem. Én lelkesen szedtem a cseresznyét, ő egyfolytában fel akart emelni, hogy jobban elérjem az ágakat, de mindig "úgy" fogott meg. Aztán elvonult a ház oldalához, nekem háttal állt, akkor már önkielégített. Aztán szólt, hogy gyere csak, mutatni akarok valamit. Én persze odamentem, erre elkapott, a falhoz nyomott és elkezdett taperolni, meg csókolgatni, büdös, izzadságszag sörszaggal keveredve, rettentően megijedtem. Mondta, hogy gyere, akarlak érezni. Bár csak 10 éves voltam, de valami hihetetlen erő folytán belerúgtam egy óriásit és elkezdtem haza rohanni. El is estem útközben, felszakadt a térdem, de csak rohantam tovább. Ő meg futott utánam, hogy ezt el ne mondjam senkinek, hiszen csak viccelt, semmi nem történt. Hazaértem és leültem a lécsőre, ott sírtam. Jött anyám és kérdezte, hogy mi van. Először nem mondtam semmit, mert annyira hihetetlennek tűnt az egész, mint egy rossz álom. Látta, hogy véres a térdem, mondtam, hogy elestem. 1 nap múlva még mindig a hatása alatt voltam de csak elmondtam anyunak, hogy mi történt. Legnagyobb megdöbbenésemre nem akarta elhinni, hogy X bácsi soha nem tenne ilyet, biztos csak piás volt és hülyéskedett. Életem legnagyobb csalódása volt, onnantól bezárkóztam. Tudtam, hogy csak egy hajszál választott el az erőszaktól és anyám ezt egy legyintéssel elintézte. 

15 évesen egy házibuliban voltam, ahol nem éreztem jól magam, így elindultam éjjel egyedül haza. Pont lekéstem az éjszakai buszt, álldogáltam a megállóban, mire odagurult egy autó, kiszólt belőle egy 35 év körüli férfi, hogy szegénykém, láttam, hogy előtted ment el a busz, ha nem akarsz egy órát állni a hidegben, szívesen elviszlek haza. Most már tudom, hogy ez a szemétláda így járta éjjel az utakat és leste az áldozatait, akik önként beültek hozzá. De mit is csinál egy rettentő naiv, semmitől nem félő 15 éves? Persze, hogy beszálltam. Egyből elkezdett kérdezgetni, hogy van-e barátom, meg szűz vagyok-e, hasonlókat. Marhára nem tetszett az egész, már akkor megbántam, amikor beszálltam, de nem volt mit tenni. Amikor láttam, hogy nem is arrafelé tart, ahol én lakom, hiába szóltam, hogy rosszfelé megyünk, nevetett és mondta, hogy ne szarjál be, csak egy haveromat meg kell néznem, hogy otthon van-e. Akkor már nagyon féltem. Tudtam, hogy ennek nagyon rossz vége lesz, ezért azt mondtam neki, persze nem volt igaz: figyelj, jobban jársz, ha azonnal hazaviszel, mert apám rendőr és ha elkap, szét fog verni. Na erre visszavett és elindult felénk, de nem állt meg a házunk előtt, hanem lassított és én úgy ugrottam ki a kocsiból. El is estem, de mire felkeltem és megnézhettem volna a rendszámát, csikorgó kerekekkel elhajtott. Ezt már nem is mertem otthon elmondani, mert tudtam, hogy soha többet nem mehetek el bulizni. 

Kétszer úsztam meg az erőszakot, hálát adok ezért a sorsnak, de talán ha nem lettem volna ilyen talpraesett, ma már egy megtört nő lennék. Beszéljetek a gyerekeitekkel, ne legyen tabu az erőszak, a szexualitás! Kerüljön börtönbe az összes szemét ember, akik életeket tesznek tönkre!