TÜNETCSOPORTOT!

Kedves Sorstársak! Én vagyok Esda, a 8.történet, csak sokadjára sikerült csak regisztrálnom,ezért most ez a nevem.

Azon gondolkoztam,hogy hihetetlenül egyforma tüneteket produkálunk, egyforma a traumáink utóélete. Szorgalmaznunk kéne, hogy ezeket a tünetcsoportot,amiket produkáljunk felvegyék az FNO-ba, vagy mindenesetre kiválasztani a legfrappánsabb összefoglaló nevet rá, és hogy szerepeljen a probléma a legalapabb pszichológiai könyvekben a depresszió, fóbiák, öngyilkosság, stb mellett. Sokan vagyunk! Legalább annyiunkat érinthet,mint az előbb felsorolt 2 példa. "LEGALAPABB PSZICHOLÓGIAI KÖNYVEK"- tegyük egyértelművé és láthatóvá a világ számára,hogy igenis ez létezik. És ugyanúgy megoldásra vár és segítséget igényel, mint az említett példák.

Ki mit gondol?

Napok óta nem megy ki a fejemből ez a gondolat, amit itt felvetettél. Először nagyon meglepődtem, micsoda ötlet - gondoltam. És azóta azon töprengek, hogy lehet, hogy igazad van. Ahányszor egy új történetet olvasok, annyiszor ámulok el még mindig - pedig már megszokhattam volna - hogy mennyi a közös bennünk. Persze nem tudom, egy másik fajta trauma nagyon más tüneteket okoz-e. Jó lenne, ha szakemberek mondanának erről véleményt!

Az lehetne az első lépés, hogy brainstorming-módszerrel "bedobáljuk" ide azokat a tüneteket,kifejezéseket,érzéseket, következményeket, mindent, ami a trauma idején és annak utóéleteként történt. Nézzük mi az, ami "mindenkinél" van, ha egyáltalán van ilyen.

Mara, az én kezemben sokszor forog a BNO-10, hidd el , amit összeszedegettünk eddig, már bőven elég,hogy mi is bekerüljünk a felsorolásba.

Biztos buta kérdés, de mire is jó az az áldozatoknak? Könnyebb lesz a trauma kezelése, mert lesz leírás hozzá?

Én a jövőre gondolok első sorban. Arra,hogy könnyebb lesz a prevenció és az időben való felismerés (pl. óvodában, általános iskolában). Olyan sok minden megkapja a szindróma nevet, pl.: rázott gyermek szindróma.

Másrészt arra,hogy tényleg ne legyen tabu. Kapjon nevet, hangot, tágabb körű segítséget. Pl. "depressziós voltam", "drogfüggő voltam", szexuális abúzus áldozata voltam.

Így már jobban értem. Igen, a felismerés szempontjából biztos nagyon fontos lenne. Kérdés, mennyire válnak el a szexuális abúzus poszt traumás tünetei egy másik típusú trauma tüneteitől. Nekem is az az érzésem, hogy nagyon körülírható, konkrét tünetegyüttesről van szó, de más traumákról keveset tudok.

Úgy látom Amerikában is nagyon topon van a téma. Bízzunk benne, hogy mire feleszmélünk már a tünetegyüttes " meg is született", bekerült a nagy könyvekbe. Hiszen a BNO és DSM pszichiátriai "Bibliák" onnan származnak.

Teljesen egyet értek!!! Szakemberként dolgozva többször felmerült bennem, hogy a sajátos nevelési igény kategóriát teljesen kimeríti, amit átéltünk és a tartós betegség kategóriát is!

Angyalka !

Maximálisan egyet értek! Talán nem gyógypedagógus vagy, mint én ?

Igen, pszichopedagógus

Mint én! Reménykedjünk benne, hogy a DSM-VI-ban ez már benne lesz! (De ezért tenni is kéne!) Mindenesetre az USA-ban is napirenden van a téma, és az összes ilyenfajta könyvet innen kapjuk!

Sziasztok! Szerintem is jó ötlet lenne felhívni a figyelmet, már csak azért is, hogy az emberek könnyebben észrevehessék, ha valakivel a környezetükben ilyen történik. Rossz, hogy sokan nem veszik észre mi is zajlik körülöttük, így az áldozatok egyedül vannak a gondjaikkal, amíg ki nem derül, ha egyáltalán kiderül. Ha tudnák az emberek, hogy milyen jelei vannak, egy ilyen dolognak, talán hamarabb jönne a segítsék a gyerekeknek. Nem?