Büntetések

Több
8 éve 6 hónapja - 8 éve 5 hónapja #8807 Írta: Május
Büntetések téma létrehozva Május által
:tszív:
Utolsó szerkesztés: 8 éve 5 hónapja Május által.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • karácsony
  • Látogató
  • Látogató
8 éve 5 hónapja - 8 éve 5 hónapja #8809 Írta: karácsony
karácsony válaszolt a következő témában: Büntetések
Május én ezt a büntetést egy másik kontextusba tenném. Létezik a nevelő célzatú - nevezzük büntetésnek - fegyelmezés, és annak eszközei. Ami akkor megérdemelt, ha nincs más lehetőség arra, hogy egy gyerek javát és érdekeit látva, és ezt szem előtt tartva próbáljuk egyengetni az útját.
Aszerint próbáljuk meg helyes cselekvésre bírni, ami belátásunk szerint az ő javát fogja szolgálni. És, ha ezt el tudjuk magyarázni egy gyereknek, hogy vele együtt szeretnénk működni, akkor azt nem úgy éli meg,hogy bűnhődik, és őt bántják, hanem azt veszi le a dologból, hogy valamilyen problémáért felelősséget kell vállalnia.
Azonban, ha egy téged érintő, ellened irányuló dolog történt abban inkább támogatásra/segítségre van szükséged, nem pedig "büntetésre".
Másrészt ez a késes dolog, a szeretetmegvonás nem büntetés, hanem szülői kompetencia hiány, mi több alkalmatlanság, és kínzás.
:hvirág:
Utolsó szerkesztés: 8 éve 5 hónapja karácsony által.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
8 éve 5 hónapja #8811 Írta: Anoni Mara
Anoni Mara válaszolt a következő témában: Büntetések
Én nem emlékszem, hogy bármikor is büntetést róttam volna ki a gyerekeimre. Haragudtam, és ezt tudattam velük, de soha nem csináltam olyat, hogy akkor most nem szabad ezt vagy azt csinálniuk, tévézni, stb. Egy biztos: nagyon fontos, hogy emlékezzünk, mennyire másképp jár egy gyerek agya, mint egy felnőtté, mennyire könnyen képzeli azt, hogy most az anyukája nem szereti őt. A szeretetmegvonás bűn, rosszabb a testi fenyítésnél.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
8 éve 5 hónapja #8813 Írta: rotebeete
rotebeete válaszolt a következő témában: Büntetések
Anyukámat alig láttam gyerekkoromban, mindig dolgozott. Ha meg otthon volt, gyakran kiabált velünk. Ha a cipőnk le volt dobva az ajtóba, bejött a szobába, miközben mi legóztunk, és rábaszott a fejünkre a cipőkkel. Fú de fájt. Bár lehet nagyobb volt az ijedtség és meglepettség, mintsem a fájdalom. Nem mondta, h nem szeret minket, de tudott néha undok lenni.
Mindig mindent meg kellett enni, ami elénk volt rakva. Én magamba tömtem, hiába voltam már teli, majd kifolyt belőlem, de letoltam, különben anya megsértődött... Mióta nem lakom otthon, lényegesen kevesebbet eszem. Nem kényszerít rá senki, és nekem ez így jó.

Én leginkább azt nem szerettem, ahogy a szüleink egymást közt beszéltk rólunk. És tudták, h mi hallunk mindent... "hálatlan, büdös kölykök... azt hiszik, azért etetem őket, h ők jól érezzék magukat?...hát mit gondolnak, minek vállaltuk őket, ha nem azért, hogy segítsenek... a munka az büdös...de a kaja bemegy a pofájukba..."
És még sorolhatnám.
Szüleink gyerekmunkát csináltattak velünk napi 10-12-14 órában... és minden nap lelkiismeretfurdalásom volt, hogy engem etetni kell. Hát így még borzalmasabb volt enni...jaj de utáltam néha...

Az, hogy napi szinten el voltunk verve az már semmiség volt... napi rutin. Húgommal mindig számolgattuk, kinek hány kék-zöld foltja van, és mindig győzködtük a másikat, h melyikünknek fáj jobban. :)

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
8 éve 5 hónapja #8858 Írta: Hajnalkám
Hajnalkám válaszolt a következő témában: Büntetések
Érzelmi zsarolás, szeretetmegvonás nálunk is megvolt. Anyám nem adott jóéjtpuszit, ha haragudott rám, és nem is szólt hozzám. Apám inkább ütött, nem mondom, hogy rendszeresen, ennek ellenére én is azt mondom, jobb volt az, mint anyám manipulatív lelki terrorja. Mesteri szinten űzi, olyannyira, hogy mindmáig, ha csörög a telefonom, összeugrik a gyomrom, főleg ha látom, hogy ő hív. Ezzel együtt apámmal se voltam jóban, de ő nyíltan csinálta. Csipkelődött, aztán ha visszaszóltam, megsértődött, és elővette a szülői tekintélyt. :/
Én már kezdem azt hinni, hogy nálam az abúzus már csak következmény volt.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
8 éve 5 hónapja - 8 éve 5 hónapja #8865 Írta: Május
Május válaszolt a következő témában: Büntetések
:tszív:
Utolsó szerkesztés: 8 éve 5 hónapja Május által.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
8 éve 5 hónapja #8867 Írta: Hajnalkám
Hajnalkám válaszolt a következő témában: Büntetések

Május írta:

Hajnalkám írta: Én már kezdem azt hinni, hogy nálam az abúzus már csak következmény volt.

Hajnalka, erre akartam kilyukadni, csak nem tudtam így megfogalmazni. Hogy az érzelmi büntetések között elvesztem, aztán már nem mertem szólni, hogy "azt" nem akarom. És ahogy gyerekkoromban büntettek, felnőttként folytatom magamnak.


Simán elképzelhető.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
8 éve 5 hónapja #8868 Írta: Ági40
Ági40 válaszolt a következő témában: Büntetések
Velem nem nagyon törődtek, így a szeretet megvonás nem jött volna össze. Csak simán megvertek, főleg a hajamat cibálta a drága jó édesanyám :dry:

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
8 éve 5 hónapja #8960 Írta: Angyalka
Angyalka válaszolt a következő témában: Büntetések
Nos, nálunk is minden megvolt.. főleg önállósági késztetéseim miatt. Szeretetmegvonás, kirekesztés a társaságból, gyerekmunka kb 5 éves koromtól mostam a család zoknijait és a zsebkendőket kézzel-, testi fenyítés, levegőnek nézés, megkülönböztetés a testvéreimhez képest-én voltam a fattyú-folyamatos kontroll és számonkérés, mások előtt megalázás, kitagadással, vízbe dobással fenyegetés 3 évesen, konkrétan utcára rakás 2 váltás ruhával 7 évese, folyamatosan zsarolás, hogy hálátlan vagyok, és kerülöm a munkát, pedig örülnöm kellene, hogy nem dobott el anyukám. Ezek mind anyukámtól... Már gyerekként megfogadtam, hogy én más anya leszek, és minden kínos helyzetben magamban elképzeltem, hogy ha én lennék a saját anyukám, akkor hogyan reagálnám ezt a helyzetet-ez volt a túlélésem legfőbb eszköze. Én sem tudom büntetni gyermekeimet...
Nem tudom, hogy az abúzus következmény-e... Igaz nagyszüleim neveltek 2,5 éves koromig, kb egy hónapja voltam anyukámmal, amikor a testvére megerőszakolt...szerintem ez akár ördögi kör is lehet...

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Oldalmegjelenítési idő: 0.743 másodperc