BÚÉK!!!
én mindig szoktam összegezni az évemet, mielőtt átlépek a köv évbe. És a legmélyebb gondolatom az volt, hogy a pszichológusom nélkül nem biztos, hogy tovább bírtam volna csinálni az életem. Ez nem azt jelenti, hogy happy end történt, hanem hogy látom, honnan jöttem ki és csodálom h életben maradtam. Valahogy hitet kaptam általa, a kapcsolat által, hogy kisegített a gödörből és most látom azt is, hogy ő engem érzelmileg vagy hogy mondjam nem vett félvállról így bizalmat is kaptam tőle. Ehhez pedig kellett az hogy találkozzam vele és mostanában könnyekig elérzékenyülök ezen, hogy mégsem vagyok számkivetett vagy mi, aki ellen a sors összefogott, hanem lehetnek olyan emberek velem az utamon, akik tiszta szívvel fordulnak felém. Szóval sokan sikert kívánnak új évkor, de én szeretnék ilyen érzéseket kapni másoktól, hogy szerethető vagyok és érdemes vagyok mások figyelmére és társaságára tiszta szívből. Ugyan abban még nem hiszek hogy nekem is lehet társam, mert nem érzem hogy a félelmem elmúlt volna...de annyi mindennel foglalkozom most, hogy muszáj megtartanom magam. Egy kapcsolat nekem sokkal több energiát és munkát igényelne..de egyelőre senki nem jelentkezett erre, mert szerintem érzik az én belső félelmem. Szóval én ebben az évben szeretnék lediplomázni, ami önmagában egy csoda lesz és szeretném hinni, hogy lesz egy olyan csoda is, hogy történik bennem valami, ami alkalmassá tesz arra, hogy ne legyek egyedül. Már jobban bírom. Simán beülök egyedül étterembe meg elmegyek mindenhova..csak olyan vagyok így, mint egy kívülálló és szeretnék érzéseket, mert az tölti meg szépséggel a mindennapokat. Hát én ezt szeretném.
Témaindító
