Apámtól kellett félnem gyerekként

2017 jún. 16 12:06 #11450 Írta: Alma
Apámtól kellett félnem gyerekként téma létrehozva Alma által
Sziasztok! Én most csatlakoztam a fórumhoz. Hihetetlen, hogy milyen történetek vannak, és mennyi közös van a történetekben. Senki sincs egyedül a problémájával.
Arra lennék kíváncsi, hogy Ti hogyan és mikor mondtátok el a családtagjaitoknak, hogy mi történt veletek? Vagy hogyan készültök elmondani? Hogyan reagáltak rá?
Nekem egész kiskoromban kezdődött 3 éves lehettem. Aztán 10 éves korom előtt abbahagyta. Soha nem mertem róla beszélni, de a férjem már tudja végre. Annyira jó érzés volt elmondani valakinek. Úgy döntöttem a születendő gyerekemet nem fogom a közelébe engedni, ezért készülök elmondani anyámnak és a nagyszüleimnek. Félek, hogy mi lesz ezután :( Hogyan fog alakulni az életünk. Messze lakunk tőlük, így valamivel könnyebb lesz de akkor is. :(

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

2017 jún. 16 22:10 #11457 Írta: Ági40
Ági40 válaszolt a következő témában: Apámtól kellett félnem gyerekként
Jó, hogy itt vagy Alma. Gratulálok a babához

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

2017 jún. 17 16:23 #11468 Írta: Alma
Alma válaszolt a következő témában: Apámtól kellett félnem gyerekként
:kiss:
Köszönöm! Ő adott nekem erőt! Már értem mit jelent az, hogy az ember bármire képes a gyerekéért.

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

2022 máj. 30 10:05 #11923 Írta: Videkilany
Videkilany válaszolt a következő témában: Apámtól kellett félnem gyerekként
Az apám bántalmazott engem is... Hogy tehette? És hogy nem vette észre senki?! (anyám valószínűleg nem akarta meglátni, úgy bele volt feledkezve a saját nyomorába..)

Tesómnak elmondtam, hitt nekem és ledöbbent az egészen. 

Bő egy éve határt húztam a szülőkkel. Terápia hatására, felismertem, szorongom a szüleimtől. Aztán arra, micsoda károkat okoztak ők, mennyire magányos gyerek voltam és nem figyeltek a szükségleteimre. 
Apámmal azóta, tavaly április óta nem beszélek, anyámmal utoljára augusztusban beszéltem. 
Ezután depressziós lettem,( öngyilkossági gondolataim lettek), gyógyszert kezdtem szedni. 
Jöttek az emlékbetörések, és kiderült az abuzus: apám éveken át használt szexuálisan.. 

Erről egyikükkel se beszéltem, néha nagyon elmondanám - de a reakciójuk súlyát még nehéz lenne elbírni. 

Párom tud róla, az rengeteget segít. 

Ha el jön au ideje és úgy érzem hogy szembesíteni akarom őket, amiben mindketten felelősek, akkor megteszem. 

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Oldalmegjelenítési idő: 0.779 másodperc