Mint minden poszttraumás stressz szindrómás ember, én is közelről ismerem az emlékbetörések nehézségeit, fájdalmait, időnként elviselhetetlennek tűnő érzelmi viharát. Tegnap épp egy ilyen bevillanásom volt, ami minden fájdalma ellenére mégis nagyon sokat segített nekem. Nem írom le a részleteit, nem terhelek ezzel senkit, csak valami fontosra ráébresztett, amit megosztok veletek is, hátha másnak is éppen jól jön.

Írta: Sebestyén Eszter pszichológus

Az utóbbi időben egyre több olyan történet lát napvilágot, ami a gyerekkorban elszenvedett szexuális bántalmazásnak a fájdalmait, következményeit mutatja be. De talán még mindig nem egyértelmű sokaknak, miért olyan iszonyatosan nehéz beszélni erről a témáról, miért csak évekkel, évtizedekkel később képesek megszólalni az áldozatok.

Írta: Sebestyén Eszter pszichológus

Ha tudod, hányféleképpen léphetik át egy gyerek szexuális határait, talán könnyebben felismered, ha a környezetedben bántalmaznak egy védelemre szoruló gyereket.

Írta: Sebestyén Eszter pszichológus

Vajon hány gyerek lesz áldozata felnőttek beteges „szeretetének” anélkül, hogy a környezetében valakinek feltűnne, és valaki megvédené? Vajon miért fordulhat elő, hogy szabadon és lazán használhat egy felnőtt egy vagy több gyereket szexuális játékszernek éveken keresztül úgy, hogy az valóban nem szúr szemet senkinek a környezetében? Valóban nem látja soha egyetlen felnőtt sem, vagy csak nem akarják látni, mert úgy „egyszerűbb”?

Írta: Sebestyén Eszter pszichológus

Több mint egy éve indult útjára a metoo-mozgalom. Sokat gondolkodom, vajon milyen eredményei lettek az elmúlt egy év tabudöntögető vallomásainak… Hányan mertek beszélni a legmélyebb fájdalmaikról? Hányan találtak értő fülekre? Vajon többen kaptak-e segítséget, mint ahányan az áldozathibáztatás szűnni nem akaró hozzáállásával találták szembe magukat? Mennyi információ „ment át” olyan embereknek, akik sosem éreztek hasonlót abból a pokoli szenvedésből, ami egy szexuális abúzus áldozatának akár az egész életét is végigkísérheti? És ami talán a legfontosabb, hány embernek sikerült enyhülést találnia? Hány áldozatnak sikerült megszabadulnia a mardosó bűntudattól, a szűnni nem akaró szégyenérzettől és a lemoshatatlan „mocskosságérzéstől”?

Írta: Sebestyén Eszter pszichológus

A gyermekbántalmazás sokkal alattomosabban kúszik be a jó családokba. Talán nem túlzás azt állítanom, hogy egyetlen film sem volt rám még annyira erős hatással, mint a Születésnap című 1998-as dán alkotás. A film alapját egy családon belüli erőszak adja, de sokkal, sokkal többről szól ennél.

Írta: Sebestyén Eszter pszichológus