Anya 3 éves koromban költözött fel velem Budapestre. A bátyja és a felesége már itt éltek. Gyakran vigyáztak rám a szerető rokonok. A nagybátyám ivott és dohányzott, közben az ölébe ültetett és fel alá mozgatott dudorodó hímtagján, felnőttként már értem a hangjait.

Van sok emlékem erről, most azt tartom furcsának, hogy a felesége velünk szemben békésen vasal, és nem reagál. Közben a férfi alkoholt is itatott velem, 4-5-6-7 évesen ez kiüti a rendszert, és félájultan éltem át az erőszakot. Anyám azt mesélte sírva kérem, ne vigyen oda, ezt nem értette és meg is büntetett érte, mert engedetlen gyerek vagyok. Mint kiderült Őt is molesztálta a testvére, gyerekként folyamatosan, akkor is, amikor velem volt áldott állapotban.

Felnőttként elmeséltem amit átéltem, amire vissza emlékeztem. Közömbösen reagált, nem vonta kétségbe a szavaimat, de nem is törődött a fájdalmammal. Ezzel azt üzente ez van, ez így rendben van. Ő a mai napig is jóban van velük, beszélgetnek, találkoznak. Velem nem beszél, azzal kezdte, hogy ne jöjjek át karácsonykor, mert zavarom a rokonokat. Nem mentem át, nem beszélünk azóta. Nem kívánatos személy lettem. Ők is azok nekem.