Furcsa, hogy ide írok, én egy sokgyermekes férfi vagyok, akit évekkel ezelőtt elhagyott a felesége, és a mai napig nem értem, miért maradtam egyedül. A történeteket elolvasva, azt hiszem ma megértettem.

Volt egy szép találkozás, szerelem, esküvő, minden tökéletes. Vagyon, sok gyermek, otthon, álmok, hit. De voltak jelek, amit nem tudtam érteni és értelmezni (véletlenül megszorítás után görcsös sírás szex közben, nem alszom azon az oldalon ahol az ajtó van, nem bízom anyámban, gyűlölöm a nevelőapám pedig olyan aranyos). 40 órás hisztérikus sírás, amikor véletlenül máshova csúszott…

Szóval megkaptam mindent amivel meg lehet alázni egy férfit, ki lehet rajta tölteni minden indulatot. Sosem értettem. Tomboló szex, olykor értelmezhetetlen vágyak, érthetetlen dühkitörések. Bántotta és elhanyagolta a gyermekeinket.  A csecsemőt is.

Évek óta elhagyott minket. Engem úgy ahogy összerakott egy terápia.  És túléltem. A gyerekek még nem.

Elolvastam mindent az oldalon. És megértettem. Valamikor, valami történt. Mi nem tudunk segíteni, hiszen nincs is kapcsolat. De adja Isten, fedezze fel ezt az oldalt.

Férfitársak. Figyeljetek. Legyetek okosak. Segítsetek, ha nehéz akkor is.