Láttam egy dokumentumfilmet, a készítők szemmel láthatóan nem jöttek rá, ami számomra világossá vált összerakva az egészet, hogy a kislányt zaklathatta a nevelőapa, néma volt és szökött, az anya ellenséges volt vele, olyan , mint egy rivális... aggasztó volt, hogy egy jó pedagógus, elemző karizmatikus szociális segítő volt a forgatás fő hajtóereje, és ő sem látta, ami számomra nyilvánvaló volt... nem szóltam... nem tudom, mit kellett volna tennem...

Van még egy esetem, ez egy horror, lehet hogy nem is igaz, nem tudom mire vélni, nem vagyok tájékozott a témában, az eset egy hosszasabb külföldi utunkon történt, egy férfi lakott a bérelt lakás mellett, a fal túloldalán... meg egy kisfiú.

Időnként jött át hang, de soha nem nevetés, nem értelmes párbeszéd ritmusában folyó dialógus... soha nem jött ki a gyerek, nem láttam csak a férfit, aki olyan 35-40 körüli volt...

Csönd volt szinte egész nap, de otthon lehettek, nem hallottunk közös eltávozásra utaló zajokat... este zakatoló rohangálás zaja, majd nyöszörgés, sírás, nyűglődés... rettentő furcsa volt, mit tehettem volna, nyelvismeret nélkül, azóta is bánt, talán kellett volna valamit tenni, egy kisfiú lehetett olyan 5 éves körüli... talán mozgatta, talán bántotta a férfi, egyszer a férjem pár napra hazajött, egyedül maradtam a lakásban, nem hallotta a párbeszédet és kopogni kezdett a falon, akkor felerősödtek rossz érzéseim... kapcsolatot keresett velem ez egyértelműnek tetszett... nem kopácsolás volt, a falat kopogtatta enyhén, visszatérően. minden lehet persze, de olyan volt, mintha a kicsi egész nap aludt volna... lehet h beteg volt, és valami futópadon mozgatta menetrendszerűen...

Szóval nem tudom, de lehetséges ilyen, hogy valaki magához vesz egy gyereket, vagy ellop és így használja? vegyük úgy, h ez egy tanulságos fikció. Engem nem hagy nyugodni a tudat, hogy meghúzódhat az én olvasatom szerinti valóság e történetben és nem tettem semmit, az a kisgyerek, ha ezt kellett elviselnie, már soha nem lesz ép ember... nem tettem semmit, nincs tudásom erről, csak egy nagyon fura érzés... talán, ha több történetet hallunk, határozottabban tudunk irányt venni az ilyen esetleges visszaélések megakadályozására... és, ha képtelenség, akkor azonnal átlátjuk.