113. történet - Réka, 18 éves lány

12 éves voltam amikor beiratkoztam egy küzdősportra.Rengetek barátom lett és én voltam ott az egyetlen lány a 40 fiú között.Sok jó eredményem volt versenyeken is jól teljesítettem.Mikor elkezdett nőni a mellem és egyre nőiesebb lettem nemcsak az edzőtársaim,hanem az edző is felfigyelt rám,ekkor voltam 14 éves,ő pedig 60.Bíztam benne nagypapámként tekintettem rá sok mindent elmondtam neki magamról.

Egy nap edzés előtt behívott az öltözőjébe és ledugta a nyelvét a torkomon.Rögtön elfogott az undor és a szégyen.(Felesége volt gyerekei és unokái akiket én személyesen is ismertem).Mindez folytatódott az edzéseken,volt olyan,hogy vele kellett lennem párban,mert ő azt akarta.Mindig benyúlt a pólóm alá és fogdosta a melleim és próbált alám nyúlni.A többiek talán sejtették,hogy mi történik,de mégsem mertek rákérdezni,vagy csak nem akartak...nem tudom.Körülbelül 3 hónapig csinálta ezt velem,mire erőt vettem magamon bementem az öltözőjébe és közöltem vele,hogy hagyja ezt abba.Szerencsére megértette és tovább nem erőszakoskodott velem.Tudom,hogy nem én voltam az első,hiszem régen csak lányokat edzett.

16 éves koromig jártam oda edzeni,mert szerettem a sportot és jó volt a barátaimmal lenni és néztem minden nap a szemébe undorral és megvetéssel,gyűlöltem azt az embert,aztán végül elmúlt a gyűlölet,meguntam a sportot és végül már nem bírtam elviselni a közelségét,már attól kirázott a hideg,ha csak rám nézett.Szerencsére nem hatott ki nagyon az életemre,mivel a családom férfi tagjai nagyon jó emberek és így megtudok bízni a férfiakban.Megismertem a páromat,akinek elmondhattam mindent.Már 2 éve számíthatok rá.Ő nem ítélt el miatta.A szüleimnek sohasem mondtam,mert nem akartam,hogy féltsenek és azt sem,hogy apám esetleg börtönbe kerüljön,mivel biztos nem hagyta volna szó nélkül.

Kívánom mindenkinek,hogy sikerüljön feldolgoznia azt ami vele történt és újra tudjon bízni az emberekben.Nem tehetünk róla,hogy így alakult.Köszönöm,hogy végig olvastad.