48. történet - Erzsike, 55 éves nő

Nekünk nevelőapánk volt, előtte "zaciban"voltunk, 2 lány és egy fiú. Tanyán éltünk és nagyon szegényen. Anyám azt mondogatta hogy az "apátok" milyen rendes ember mert összeszedett benneteket, magyarán kivett mindhármónkat a zaciból.

7 vagy 8 éves voltam,arra ébredtem hogy "apám" az ágyban a hátam mögött van,éreztem a fenekemnél valamit (akkor nem tudtam) a péniszét. Átmentem a másik ágyba,ez a történet így zárult.

A másik történet kb.2 évvel utána,az beleégett minden sejtembe.Anyukám és a testvéreim elutaztak a nagyihoz. Én maradtam "otthon" meg az édes öcsém. Ez az állat dolgozott de amikor hazajött nagyon sunyin,alattomosan nézett rám.Este kizavarta öcsémet a belső szobából és bezárta az ajtót.Az ágyra hajított és próbálta rólam leszedni a bugyit meg az atlétát.Próbált behatolni.Engem se kellett félteni birkóztam,haraptam,karmoltam ahol csak tudtam.A cuccok valahogy rajtam maradtak,és többszöri próbálkozásra sikerült kinyitni a szoba ajtót,utána a kiskaput is.Közben magamban csak ezek mondogattam.Istenem segíts! Istenem segíts!

És úgy ahogy voltam kivágódtam a kiskapun,mezítláb a hóban a tanyáról szaladtam megállás nélkül be a faluba,ott kerestem egy ólat ahol megnyugodhatok,ez csak másodjára sikerült mert az elsőben a kutya meg akart harapni.Találtam egy padlást,ott találtam egy ócska kabátot is,betakaróztam.Igyekeztem halkan lélegezni hogy a lent lakók meg ne hallják.Eljött a reggel,világos lett egy szál bugyiba,atlétába nem mehettem vissza a tanyára,a kabát ujjába bedugtam a két kis lábacskámat és úgy mentem "haza" hogy húztam a lábam a kabáttal együtt.

Anyámnak csak akkor mondtam el 1 mondatban amikor kb.45 éves lettem,és úgy hogy:Te vagy az anyám miért nem védtél meg?

A húgommal meg is tette, (én elkerültem kollégiumba 14 évesen), aki azóta életképtelen,nem dolgozik, pánikol és nem tud róla beszélni sem.

Most is remeg a gyomrom. Próbáltam megnézni a "Die Schande" című filmet de ahányszor elkezdtem,abba kellett hagyni mert olyan remegés,düh uralkodik el rajtam hogy ölni tudnék.A nevelőapám rég 10 éve,anyukám 5 éve meghalt.Valahogy az ad most is erőt nekem,hogy nem sikerült az erőszak mert erős vagyok mert el tudtam futni.Menekülésben jó vagyok...Most is sokat futok,sportolok,olyan vagyok fizikailag mint a beton,tiszta izom de ez már kóros szerintem.A lelkem az viszont rettentően sérült,a párkapcsolataim,házasságaim(2) nem sikerültek.Talán nincs is normális férfi...