42. történet - Matild, 43 éves nő

Most vagyok túl egy 7 hónapja tartó, csak szexre épülő kapcsolat lezárásán. A férfitől vártam az életem megoldását... hogy szeretni fog végre úgy valaki, ahogy vagyok... bántalmazottként, furaként, botladozóként. Írtam egy nem túl kíméletes levelet neki , amiben felhívtam a figyelmét arra, hogy ő milyen és hogyan bánt velem... erre a reakció/válasz az volt, hogy Isten segítsen a rögös utamon... Hát ennyi... nem értik meg a " normálisak", hogy mi zajlik.

A történetem úgy kezdődik, hogy nem várt gyereke voltam egy olyan párnak, akik szexuális vágytól vezérelve összetartozónak hitték magukat. Létrehoztak engem azért, hogy összeházasodhassanak. Majd még 3 tesómat azért , hogy a házasságuk jól "megalapozott" legyen. Közben apám ivott, csajozott, verekedtek, veszekedtek anyámmal. Anyám minden dühét és a ki nem elégített lelke/teste miatti elkeseredettségét rajtam vezette le. Nem lehetett nyugtom egy percig sem, kora gyerekkorom óta nem emlékszem arra, hogy védelmezően, szeretve, érdeklődve átölelt volna bárki a családban. Kivéve anyai nagymamám gondoskodása, ami szintén nem az ölelkezésről,szeretgetésről szólt, de legalább odafigyelés volt részéről, biztonságos környezetben voltam mellette.

Így nőttem, növögettem. Kora gyerekkoromban már maszturbáltam, mert ez volt az egyetlen örömszerzési forrásom. Majd kb. 4-5 évesen már lehúztam a bugyimat az ovistársamnak, csak azért , hogy odafigyeljen rám. Az egyik öcsém meghalt a szüleim gondatlansága miatt - otthagytak minket rendszeresen magunkra, én ekkor 6 és fél éves voltam , a többiek mind kisebbek. Én voltam a felvigyázó, nekem kellett mindig a többiekre vigyázni - nem volt öröm, móka, játék. Csak ritkán. Elveszett gyerek, felelősséget nyomtak rám úgy hogy kis hősnek érezhettem magam, hogy milyen ügyesen vigyázok a többi gyerekre - a szüleim helyett. Majd amikor az öcsém megette a kint felejtett gyógyszert és meghalt ( azt hitte cukorka), felelősségre vont a kocsmából hazatámolygó apám, hogy miért nem vigyáztam és letérdepeltetett..Innen további horror következett, mert a szüleim ekkor szétváltak és a család széthullott, nagyszülőknél voltunk egy ideig. Itt a rokon gyerekekkel szexuális játékokat játszottunk, egyik rokonlány letepert és simogatott. Ez jó érzés volt..majd az ő fiú tesójával majdnem közösültem - csak megzavartak, így nem jött létre. Úgy emlékszem, hogy ezeket én is akartam, mert ez volt az egyetlen örömforrás..senki nem törődött velem, átlátszónak éreztem magam. A maszturbáció végigkövette az életem..

Később - serdülőkoromban a szomszéd bácsi kikezdett velem, majd az egyik fiú unokatesóm egy egész éjjel fogdosott az ágyban a nagyszüleimnél, tapizott, nem engedtem neki, de nem kiabáltam és nem mondtam el senkinek..semmit senkinek soha..semmilyen történést soha...sem a suliban mi volt, sem , hogy mi van velem..nem reklamáltam a szeretetért, a figyelemért. Elfogadtam, hogy átlátszó, nem látszó senki vagyok és a véleményem nem számít. Anyám tanító volt az öcsém halála előtt és engem is tanított, ahol megreklamáltam az általa nekem adott rossz jegyet..akkor pofont kaptam, hogy elindult az orrom vére és akkor láttam az arcán a kéjes mosolyt..hogy fájdalmat okozhatott..szörnyű. És mindig vert, és mindig ezt láttam az arcán, hogy örül, hogy fájdalmat okozhat.

kb. 15 éves koromban egy barátnőmnek egy haverja akart megerőszakolni, nem sikerült, mert akkor már kiabáltam és segítség érkezett, 20 éves koromban egy fiú behazudta gyorsan (pillanatok alatt elhittem bármit, hisz senki sem mondott egyáltalán jót rám), hogy szerelmes belém és ő és a haverjai elcsábítottak egy lakásra, ahol többen egyszerre megerőszakoltak, majd minden pénzem elvették, kiraboltak...

Évek óta járok terápiára, anonim csoportokba és még mindig olyan fájdalom van bennem, hogy ordítani tudnék folyamatosan!!

Minden férfi az életemben majdnem kivétel nélkül kihasznált szexuálisan, anyagilag. Anyagilag a totál csődig vittem magam, annyira adakoztam a szeretetért.... Hiába végeztem sulikat, jó munkahelyem van, most a mesterképzésem csinálom..a belső értéktelenség és az önértékelési zavarok minden pillanatomba belerondítanak. :-(( Segítség!!!!