40. történet - Csillagvirág

Ez a történet rendhagyó olyan szempontból, hogy nem én voltam az áldozat, vagy legalábbis nem sérültem komolyan a történtek miatt. Mégis érintve érzem magamat, mert közeli hozzátartozóimmal történt meg a dolog. Körülbelül 11 éves voltam, amikor anyukámtól megtudtam, hogy 2 nővéremet (fél-testvéreimet) többször is megerőszakolta az apjuk.

Nagyon megrendített a dolog. Csak akkoriban tanultam meg a "szexuális bántalmazás" fogalmát, ami számomra - pont a szörnyűséges mivolta miatt - nagyon távolinak tűnt. Nem gondoltam volna, hogy egyáltalán ismerek olyan embert, akivel ilyen dolog valaha is megtörtént - különösen nem a családtagjaimmal.

Egy évvel később az utcán megállt mellettem egy autó - nagyon közel állt meg, mögöttem egy sövény volt. Azt hittem, hogy csak útbaigazítást akar kérni, de mire észbe kaptam, megmarkolta az egyik mellemet, majd gyorsan elhajtott. "Csupán" ennyi történt, de én akkor zokogva futottam haza. Egy ideig rettegtem attól, hogy velem is az fog történni, mint a nővéreimmel, idővel azonban ez a félelem elmúlt. 

14 éves voltam, amikor megtudtam, hogy az egyik bátyám (szintén fél-testvér) is követett már el szexuális abúzust az egyik közeli hozzátartozónkkal szemben. Mélyen csalódtam benne, és egy ideig féltem is tőle, de soha nem zaklatott engem szexuálisan. Ennek ellenére én már nem tekintek rá testvérként. 

Az érintett hozzátartozó már nem akar pert indítani, mivel "régen volt már ez". Pedig tudom, hogy olyan neki, mintha csak tegnap lett volna... 

A fél-testvéreim apjáról szinte soha nem beszélünk. Legutóbb úgy értesültünk, hogy alkoholistaként tengeti az életét valami omladozó házban. A nővéreimnek azonban "bejött az élet" - mind a magánéletükben, mind a karrierjükben sikeresek és boldogok. Bár ezeket a sérüléseket soha nem fogják meg nem történtként kezelni, rendezték az életüket, fejlett az önismeretük, és hálásak az élet apró örömeiért. Nagyon büszke vagyok rájuk, példaképeim kitartásban, erőben, és szeretetben. 

Üzeneteim dióhéjban: 

a hozzátartozóknak, és azoknak, akik azt hiszik, hogy nem érintettek - Járjatok nyitott szívvel! Figyeljetek embertársaitokra, barátaitokra, szeretteitekre! Ne fordítsátok el arcotokat szenvedéseiktől! 

a Túlélőknek - Emeljétek fel a fejeteket! A Föld érző embereinek összes szeretete veletek van!