Titkok és traumák

Berkesi Zsuzsa legújabb műve, a Jó leszek, valójában segédanyagként szolgál a megértéséhez és a probléma felismeréséhez: hogyan viselkedik az a gyermek, akit szexuálisan bántalmaznak.

„Az összeomlás előtt kellene megnézni / mindent, csak azt nem tudom, / hogy az összeomlás előtt vagyunk-e még” – Krusovszky Dénes versrészletét választotta mottóul Berkesi Zsuzsa új könyvéhez, a Jó leszek című fikciós kisregényhez. Berkesi Zsuzsa első művét Anoni Mara álnéven adta ki: a 2013-ban megjelent Bűn vagy bűnhődés saját élete, az ellene elkövetett gyermekkori szexuális abúzus története volt. Az írónő mindeközben elindította a beszeljrola.hu honlapot, valamint a Beszélj róla! projektet, melynek célja, hogy segítse a hasonlóan bántalmazott személyeket: szóra bírja őket, enyhítse terhüket.

„Minél többet beszélünk róla, annál könnyebb lesz.” – mondta a Jó leszek könyvbemutatóján Berkesi Zsuzsa a Nagymező utcai Keménydióban. Az eseményen sok szó esett arról, mennyire nehéz megérteni egy szexuálisan bántalmazott gyermek rejtélyes üzeneteit. „Nincs jobb színész az abuzált gyereknél” – fejti ki az írónő, és elárulja, hogy ő is az osztály bohóca volt, állandóan szórakoztatta környezetét, nehogy lelepleződjön.

Berkesi Zsuzsa első könyve, saját bevallása szerint, terápiás jelleggel született, az új szerzemény, a Jó leszek, már sokkal tudatosabb, valójában egyfajta segédanyagként szolgál a megértéshez, a probléma felismeréséhez. Három főhősünk van: Réka, a nyelvtanár, a szomszédjában lakó Flóra és tizenöt éves lánya, Zsuzsi, aki egyik nap eltűnik maga után hagyva egy rejtélyes graffitit: „Jó leszek!”. A történet valójában fejezetenként váltogatja a nők szemszögét, a könyvbemutatót moderáló Sándor Erzsi újságíró emiatt A vihar kapujában című Akutagava Rjúnoszuke-novellához hasonlította Berkesi Zsuzsa könyvét. Az összehasonlítás nem teljesen alaptalan, A vihar kapujában című műben hét elbeszélő számol egyazon gyilkosság körülményeiről, de jelentős különbség a Jó leszek és a japán novella között, hogy az előbbinél nem egyes szám első személyben vallanak az események szereplői, hanem egy külső elbeszélő ad hangot gondolataiknak. Ez a tudatábrázolás a kezdetektől magában hordoz egy sejtelmes, titokzatos felütést, hiszen Berkesi Zsuzsa művének és az ebben tárgyalt tényleges problémának is egy az alapja: a titok.

Minden szexuálisan bántalmazott gyermek titkot hordoz magában: a bántalmazók leggyakrabban az első pillanattól kezdve rábírják áldozatukat, hogy „a mi titkunkként” kezeljék a köztük történteket. Később, mikor az áldozat rájön, mi történt vele, a szégyenérzet és az undor miatt úgy érzi, ez saját titka. Berkesi Zsuzsa szerint leggyakrabban felnőttként, 40-50 éves korban tudnak megnyílni azok, akiket efféle trauma ért, vagy a titkot magukkal viszik a sírba.

Berkesi Zsuzsa könyve irodalmilag is értékes: jól használja azokat az elbeszéléstechnikai eszközöket, melyek a személyes történeteket krimivé formálják. Mindemellett a történetvezetés nem szenzációhajhász vagy didaktikus, a szerzőnő érintettsége miatt óvatosan kezeli a traumákkal teli szereplőit, az igazságot keresi, titkot tár fel, amennyire az lehetséges.

Berkesi Zsuzsa: Jó leszek. Joshua Könyvek. Könyvbemutató: május 25, Keménydió