Oszd meg, hogy segíthess!

 

Történetek

Ez egy 11-12 éves, 6. osztályos kislány története. Egy több, mint harminc éves történet. Az én történetem. Hetekig, hónapokig tartott? Nem tudom. Nekem akkor egy örökkévalóságnak tűnt. Egy pokoli örökkévalóságnak!

Folytatás...

13 éves koromig duci kislány voltam. Hetedik után nyáron viszont egy varázsütésre megváltoztam. Karcsú, állítólag feltűnően csinos lánnyá váltam, aranyszőke , dús hajjal, kék szemekkel. Értelmiségi, hívő szüleim szerénynek neveltek, így sohasem feltűnősködtem és tudtam, a szépség nem az én érdemem.

Folytatás...

Álltam a lakásával szemben a dombon, és arra gondoltam, hogy mást ugye nem bántott azóta. Volt egy rendőr ismerősöm, tiszt, gondoltam megkérdezem, mi van ilyenkor. Nagyon előzékeny volt és kedves. Azt mondta, feljelentést kell tenni. Akár név nélkül. A helyi kapitányságon.

Folytatás...

14 éves voltam. Jó iskolába jártam, jól tanultam, értelmiségi szülők gyerekeként. A baráti köröm - ha lehet annak nevezni - ugyanilyen tagokból állt. Rengeteget ittunk és cigiztünk, miközben mindenkinek jók voltak a jegyei. Azt hiszem a szüleim nem vették komolyan a dolgot, még ha sok balhé is volt belőle.

Folytatás...

Sok vallomást olvastam az oldalon és szeretném megosztani az én történetemet. Alapiskolában kezdődött, ahol az egyik osztálytársam több lányt is molesztált, köztük voltam én is. Ez nem volt rendszeres, de előfordult, hogy a szoknyánk alá nyúlt vagy megfogdosott.

Folytatás...

13 éves voltam, a szüleim váltak. Anyám sokszor nem volt itthon. Nem tudtam, merre jár, mikor jön, és meddig marad. Apám inni kezdett. Gondolom, így tudta elviselni a konfliktusokat. Lett egy 5 évvel idősebb "barátom", Norbi. Nagyon szerettem. Ő volt az egyedüli fix szeretetkapcsolatom. Valaki, aki elérhető.

Folytatás...

A történetem közel sem olyan durva mint sok másunké, mégis most tudok róla beszélni és reménykedem hogy ezek után megkönnyebbülök. Az időben vissza térve kb ovis lehettem. Egy kis faluban éltünk. A szüleim gondoskodók és fiatalok voltak még, én nagyon sok időt a nagyszüleimmel töltöttem.

Folytatás...

Nem emlékszem, mikor kezdődött, de azt tudom, hogy már a kisdobos avatáson bepisiltem, aztán később is kisiskolásként, amíg az anyám egyszer rám ripakodva meg nem fenyegetett, hogy ha holnap reggelre is bepisilek, akkor megyünk az orvoshoz. Onnantól kezdve már nem pisiltem be, de a szorongás és a vissza-visszatérő rémálmok 40-en túl is elkísértek. 

Folytatás...

Nem használok álneveket, aki rám ismer, vagy a bántalmazómra, legalább megtudja, hogy min mentem keresztül, és ki az elkövető. Nem szégyenlem magam, nincs rá okom! 

Folytatás...

Az én történetem körülbelül 7-8 éves koromban kezdődött. Falun éltünk, szigorú erkölcsű nagy családban. Egy nagyobb városból le szoktak járni nyaralni a falunkba pár évvel idősebb unokatestvéreim. Az egyik egyszer azt mondta nekem: gyere, mutatok valamit! Követtem egy félreeső helyre.

Folytatás...

12 éves voltam mikor bántalmaztak, de akkor nem tudtam, hogy az bántalmazás. Azt sem tudtam, hogy nem helyénvaló, ami történik. Csak legbelül éreztem magam furcsán, éreztem, hogy ezt senkinek sem szabad elmondani, mert nem egy jó dolog és borzasztóan szégyelltem akkor magam.

Folytatás...

Most találtam rá erre az oldalra. Eddig soha senkinek nem beszéltem erről. Egyrészt mert nem gondoltam, hogy ez ennyire elterjedt probléma, másrészt mert nem mertem. Engem a dédnagyapám molesztált. Nem volt túl komoly, hisz "csak" meg kellett fognom őt ott, de azért gyerekfejjel (6-7 éves lehettem kb) először csak fura volt, aztán kissé kellemetlen is.

Folytatás...

Azt hittem hosszú évekig, hogy egyedül vagyok a fájdalmammal. Elolvastam sokatok történetét, már látom, hogy ugyanaz a tragédia kínoz minket. Nagyon sokáig nem voltak emlékeim róla, mintha meg sem történt volna. De mégis előkúsztak ezek az emlékek, egyre több és több részlet. Nem emlékszem a koromra, 10 év körül lehettem, talán még fiatalabb. Nagyszüleim vigyáztak rám mindig, szüleim sokat dolgoztak.

Folytatás...

10 éves voltam, a húgom 7, a bátyám pedig 16-17. A velem egykorú unokatesómmal mi hárman lányok poénból táncolgattunk, ahogy a filmekben láttuk, a 3 bátyám meg nevetett rajtunk, ők is poénra vették. Később a legidősebb bátyám áthívott magához már csak kettőnket a húgommal (azonos kertben, egy kisebb házban lakott Nagymamámmal), hogy táncoljunk még. Elkezdett fogdosni, a bugyinkat "tangává alakítani".

Folytatás...

Sokszor gondolkoztam azon, hogy van-e kihatással az életemre a gyermekkoromban történt megaláztatás, és annyi átsírt éjszakák. Anno sokszor gondoltam úgy, hogy én vagyok a hibás. Nem tudtam elkülöníteni melyik tett volt az én hibám, melyik az övé. Mai napig cseng a fülemben saját lelkem sikítása. Az imák amiket a nyugalomért, és édes családomért morzsoltam. Amikor arra gondoltam, hogy csak engem bánt, miért csak engem sebez meg?

Folytatás...

Soha nem meséltem el az egészet senkinek még. Olvastam a történeteket és nagyon sokban felismertem magam. Úgy döntöttem kiírom magamból én is. Bár nem hiszem,hogy bármi változna. Úgy 4-5 éves lehettem,amikor elkezdődött anyám apja volt az... Több eset is történt velem. Az első anyukám apja akit öregnek fogok hívni. Úgy 5-6 éves lehettem amikor elkezdődött,bár ki tudja mikor kezdődött, de erre már emlékszem.

Folytatás...

4. oldal / 20

Go to top