Oszd meg, hogy segíthess!

 

Talán 13 éves lehettem az első alkalomkor. Apámnak volt egy kis bocija,elvittük legelni én meg Ő. A boci legelt,ő meg leült mellém. Megpuszilta az arcom,és azt mondta: Tudod kislányom,nagyon szeretlek,de ha anyádnak elmondod,elvágom a torkod! Nem értettem,csak aztán....... 

Benyúlt a pólóm alá,elkezdte simogatni fiús mellemet,ami még épp hogy elkezdett nőni.Elpityeredtem,és azt mondta:nem bántalak,csak szeretni akarlak! 

Nagyon furcsa volt ez,mert mi nagyon jól megvoltunk.Kicsiként a nyakában vitt a szomszéd faluig a nagyanyámhoz,mindig a sarkában voltam,felnéztem a nagy és erős apámra,mindig!

Aztán lehúzta a nadrágomat,a bugyimat és befeküdt a lábam közé.Éreztem "ott" a meleg dudort,és csak sírtam.Kiabálni minek,hiszen egy erdős részen voltunk,ahol a madár jár csak.Nem tette be,csak mozgott rajtam,és azt sem tudom már lett-e nyoma.Hazamentünk és akkor kerültem nagyon távol tőle.Persze hogy nem mertem elmondani,hiszen mindig mutatta,nyakvágás. 

Aztán megromlott anyám és közte a viszony,mindig menekültünk.Szomszédoknál aludtunk,elmentünk más faluba.Elégette az összes ruhámat ami a szekrényben volt,a konyha közepén rakott tüzet.A húgomat sosem bántotta,akkoriban én már sok verést kaptam,nadrágszíjjal ütött.Mindenért!Megtalálta a cigit,(mert a barátnőmmel már elszívtunk néha egy-két szálat.) Rettenetes verést kaptam,anyut nem engedte hozzám,de őt sem bántotta soha. 

Elszöktünk egy másik faluba.Igen ám ,de anyu hazajött és másnap mi is a húgommal.Egy ismerőshöz mentünk,de az a kedves férfi,szólt apámnak hogy ott vagyunk mi ketten.Hazavitt bennünket,és eljött az este.Húgomat lefektettem,és én is lefeküdtem.Bejött a szobába,és kihívott hogy mutatni akar valamit.Igen, megtalálta a cigit,meg egy-két "szerelmes" levelet amit az osztálytársam írt.Aztán lefektetett az ágyra,meztelenre vetkőztetett és befeküdt a lábam közé.Megismétlődött a korábbi,de most sem tudom volt -e nyoma.Az én gyermeki lelkemben IGEN!!!

Sosem mertem anyámnak elmondani,mostanában majd 40 év után mondtam el csak.Megdöbbent és sírt,hogy ha hamarabb elmondom,hamarabb kerül börtönbe.Mert közben elváltak,én kollégiumba mentem és mikor hétvégén hazajártam nem találkoztam apámmal.Elkerült egy másik faluba,lett egy élettársa.Én férjhez mentem,menekültem.Aztán született egy kislányom,és lett egy csodás férjem.Neki elmondtam azt mi történt velem gyerekként,és rengeteg türelemmel volt irántam.Később hallottuk,apám elvágta az élettársa nyakát,és a vérével a lakás falára írta az én,és húgom nevét!Börtönbe került,ott is halt meg 84-ben.

Azóta is bennem él,jó volt hogy leírhattam.Talán már megbocsájtottam,de sosem múlik el.Most sírva írtam le viszont kissé megkönnyebbülve.

Go to top