Oszd meg, hogy segíthess!

 

Az én történetem talán egy kicsivel más, mint a többieké, nekem nem a családban történt meg, habár apám sosem volt mintaapa, de nem zaklatott szexuálisan. Egy családi baráttal történt meg a dolog. A férfi felesége anyukámmal együtt dolgozott, ezért gyakran voltunk náluk, nem is tudom miért mentünk oda akkor, amikor ez megtörtént. Nem tudom, hogy mennyi idős lehettem, talán alsó tagozatos általános iskolában, arra emlékszem csak, hogy milyen volt a szoba.

Valamiért anyukám kiment a nénivel a konyhába és én egyedül maradtam azzal a férfival. Annyira régen történt, hogy nem tudom pontosan felidézni, de arra emlékszem, hogy megkérdezte, hogy szeretnék-e játszani, és én igent mondtam, aztán elkezdett csiklandozni. A keze egyre lejjebb csúszott és a csiklómat kezdte izgatni. Nem tudtam akkor, hogy az rossz, de nem volt kellemetlen érzés számomra, ami miatt rettenetesen szégyellem magam most visszagondolva, azt sem tudtam mi történt, de tudtam, hogy rossz volt, de nekem nem volt fájdalmas. Nem nyúlt fel nekem, szóval így még nyoma sem volt a dolognak, de tudom, hogy nem mondtam el soha a szüleimnek, de azt nem tudom, hogy miért. Ha jól emlékszem kiszívtam a nyakát, mert viccesnek tartottam, hogy ott maradt a piros folt. Nem tudtam, hogy mit csinálok, de most nagyon szégyellem magamat. Utána nem mentünk többet hozzájuk, nem is találkoztunk velük, és én az egészet elfelejtettem.

Egészen addig, amíg meg nem ismerkedtem az első szerelmemmel, akivel komolyra szerettük volna fordítani a dolgokat. Amikor először lefeküdtem vele szörnyen fájt és az azóta sem lett jobb. Akárhányszor volt barátom, soha nem tudtam velük szeretkezni, mert borzalmasan fájdalmas számomra, semmiféle fizikai problémám nincsen, ezt rengeteg szakorvos megmondta már, viszont tudom, hogy nem vagyok képes semmiféle szexualitásra. Akárhányszor lefekszem valakivel, azt várom mikor lesz már vége a fájdalomnak, és úgy érzem, hogy csak kihasználnak, és utána mindig rám jön a sírógörcs, hogy használhatatlan test vagyok, aki még arra sem jó, hogy örömet okozzon egy férfinek, pedig tudom, hogy ez rólam is szólna. Néha már megfordul bennem az a gondolat, hogy ez lenne a szex? Ez az erős, kínzó fájdalom, amit átélek? Sajnos már eljutottam arra a pontra, hogy más érintését sem viselem el.

Eleinte azt hittem, hogy a partnereimmel van baj, de egyszer eszembe jutott ez az eset, és azóta ködösen emlékszem rá. Vágyom arra, hogy egyszer normális szexuális életem legyen, és átélhessen azt, amit mások is, ami másoknak is örömet okoz, és én is részese lehessek azoknak a gyönyöröknek, amikkel rengeteg nő gazdagodik nap, mint nap. Bárcsak lenne erre gyógymód, hogy kerek lehessen az életem.

Go to top